Itt a nagy pofon a KSH-tól, a bevándorlás csökkentheti a természetes népességfogyást

„A bevándorlás csökkentheti a természetes népességfogyást, míg az elvándorlás negatív hatással lehet akár a kedvező természetes népmozgalmi eseményekre is" – áll a többi között a Magyarország 2017 című kiadványban, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állított össze. Huszonnégy éve jelenik meg a KSH kiadványsorozata, amely a parlament honlapján jelent meg, s idén elsőként a hvg.hu részletesen elemezte. Az összefoglaló lényege, hogy „minél átfogóbb képet adjanak Magyarország társadalmáról és gazdaságáról”. Ez sikerült is.

A több mint kétszázoldalas jelentés ugyanis valóban részletes adatsorokkal és elemzéssel szolgál Magyarország demográfiai, munkaerő-piaci, oktatási, az életkörülmények valamennyi szegmensét érintő, a hazai és nemzetközi makrogazdasági környezetet érintő, az egyes ágazati teljesítményeket sorjázó, végezetül pedig a környezetet és energiát érintő valamennyi tavalyi fejleményről.

A demográfiai fejezet legfontosabb megállapításai

• Január 1-jén az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt, 26,9 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. 
• Az előző évhez viszonyítva a termékenység kismértékű emelkedése ellenére csökkent a születésszám, ugyanakkor az év elején tapasztalható influenzajárvány következtében emelkedett a halálozások száma, ebből következően nőtt a természetes fogyás mértéke. Mind a házasságkötések, mind a válások száma mérséklődött. 2017-ben kevesebb terhességmegszakításra került sor, mint egy évvel korábban. Újabb történelmi minimumra csökkent a csecsemőhalálozások aránya.
• A hivatal előzetes adatai szerint 2017-ben 91 600 gyermek született, és 131 700 ember halt meg, a természetes fogyás 18 százalékkal, 6110 fővel meghaladta az egy évvel korábbit. Pozitívumként említik, hogy „a természetes fogyásból eredő népességcsökkenést a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege mérsékelte. A csökkenő kivándorlás mellett a külföldről visszavándorló magyar állampolgárok száma folyamatosan növekszik, 2017-ben közel 9 százalékkal többen vándoroltak vissza, mint 2016-ban.”
• Tavaly jelentősen nőtt a halálozások száma, a megelőző évhez (2016-hoz) képest 3,7 százalékkal, mintegy 4650 fővel. Az 131 700 főre becsült szám megegyezik a két évvel ezelőttivel. A csecsemőhalandóság azonban csökkenő tendenciát mutat. Ezer élve születésre 2017-ben 3,6 egy éven aluli elhunyt jutott az előzetes adatok szerint, ami az eddig mért legalacsonyabb csecsemőhalálozási arány a hivatalos népmozgalmi statisztika történetében, egyben az első év, amikor 4 ezrelék alá süllyedt a mutató értéke.
• 2017-ben a születések és a halálozások egyenlegeként 40 100 fővel csökkent volna az ország népessége, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegének hatására azonban a népesség tényleges fogyása ennél jóval kevesebb, mintegy 26 900 fő volt.
• A KSH 50 600 házasságkötést, továbbá 18 600 válást regisztrált.
  
•  A társadalom továbbra is elöregedő képet mutat, év elején száz gyermekre 130 időskorú (65 éves és annál idősebb) lakos jutott.
• Tavaly 265 ezren változtattak állandó és 307 ezren ideiglenes lakóhelyet, ami a teljes belföldi vándorlásban 20 ezer fős növekedést jelent az előző évhez képest. Egyre többen költöznek például a főváros agglomerációjába.
• Budapestre tavaly az átlagosnál sokkal többen érkeztek külföldről, mint az ország más területére, a nemzetközi ki- és bevándorlások pozitív egyenlege 13 200 fővel mérsékelte a természetes fogyásból adódó népességszám-csökkenést.
• Az év elején a jogszerűen és huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma 156 ezer fő volt, az ország népességének 1,6 százaléka. Az itt élő külföldiek túlnyomó többsége, 65 százaléka Európából, ezen belül a környező országokból, főképp Romániából (15 százalék), Németországból (11 százalék), Szlovákiából (6,0 százalék), valamint Ukrajnából (5,7 százalék) érkezett. További 28 százalékuk Ázsiából, 4 százalékuk Afrikából, 3,4 százalékuk az amerikai kontinensről származik. Ázsiából elsősorban kínaiak és vietnamiak érkeztek.
• A kivándorlás kapcsán a KSH elvárásszerűen pozitív: „az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján az látható, hogy az utóbbi években a növekedés megtorpant, majd megfordult. Míg a csúcspontot jelentő 2015-ben 32 800 magyar állampolgár távozott külföldre, addig 2017-ben 25 100, ami 15 százalékkal kevesebb a 2016. évinél.
• A 2017-ben kivándorló magyarok 32 százaléka Németországot, 27 százaléka Ausztriát, 17 százaléka az Egyesült Királyságot választotta új otthonának.
• A kivándorló magyarok 43 százaléka 30 év alatti, 72 százaléka pedig még nem érte el a 40 éves kort. A kivándorlók többsége férfi (54 százalék), túlnyomó részük nőtlen, illetve hajadon (64 százalékuk).
• 2017-ben 18 500 korábban kivándorolt magyar állampolgár költözött haza, ez mintegy 9 százalékos növekedés az előző évhez képest. A visszavándorló magyarok 30 százaléka Németországból, mintegy 29 százaléka Ausztriából és további 20 százaléka az Egyesült Királyságból tért vissza.

A hazai életvitelre, munkaerő-piaci és oktatási viszonyokra vonatkozó adatokban további érdekességekre bukkanni

• Magyarországon a nők munkába állásának átlagos kezdete 23 év, férfiaknál 22.
• A nők 26,3 éves korukban hagyják ott a szülői házat, a férfiak 28,9. 
• A nők 27,8 éves korukban szülnek először és átlagosan 29,2 éves korukban megházasodnak. A férfiak átlagosan 32 éves korukban házasodnak.
• A nők 57,5 éves korukban mennek nyugdíjba, a férfiak 59,8.
• A születéskor várható élettartam a nőknél 79,2, a férfiaknál 72,4.
• Az uniós átlaghoz képest jóval kevesebb a kizárólag általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ugyanakkor a diplomások aránya is alacsonyabb, 31 helyett 24 százalék. Az alacsony végzettségűek aránya, a 16,2 százalékos.
• 2017-ben az oktatásban részt vevő tanulók 43 százaléka gimnáziumba járt, a szakgimnáziumok részesedése elérte a 38 százalékot, de a tanulók létszáma 3,8 százalékot csökkent 2016-hoz képest. A szakközépiskolai tanulók létszáma ennél is nagyobb mértékben, 5,3 százalékkal csökkent.
• Tavaly már csak 247 ezer diák tanult felsőfokú alap- és mesterképzésben, ami a 2012-es adatokhoz képest 18 százalékkal kisebb.
  Fogynak a diákok a kormány által erőltetett szakképzésből
  
• A 2016. évi adatok alapján Magyarországon a 25-64 éves népesség 58 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszélt, s ez az arány az előzetes évértékelő adatok alapján tavaly sem változott érdemben, hiszen 117 ezren próbáltak nyelvvizsgázni 2017-ben, de csak 64 százaléknak sikerült.
• A 15-24 éves korosztály csaknem harmada dolgozik, ehhez a tankötelezettségi korhatár leszállítása mellett hozzájárult a munkaerőhiány is, így a cégek egyre több diákot vesznek fel.
• A hátrányos helyzetű gyerekek száma jelentősen megnőtt, 2016-ban csaknem 101 ezer gyereket soroltak ebbe a kategóriába.
• Eközben a munkaerő-hiány folyamatosan nő: országosan 68 ezer üres álláshely van.
• A KSH a jövedelmi viszonyokat vizsgálva arra jutott, hogy 2016-ban a magánháztartások egy főre jutó havi bruttó jövedelme 125,3 ezer forint volt, ami 4,4 százalékkal több az előző évinél, az egy főre jutó havi nettó jövedelem 99,9 ezer forintot tett ki – 4,2 százalékkal többet, mint 2015-ben.
• Tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete és a családi kedvezmény figyelembevételével számított havi átlagos nettó kereset egyaránt 13 százalékkal nőtt az előző évhez képest. 2016-ban 1 millió 209 ezer háztartásban, a háztartások 29 százalékában élt gyermek, az ilyen háztartásokban az egy főre jutó havi nettó jövedelem továbbra is elmaradt az összes háztartás átlagától, de 2015-höz képest átlagosan 4,8 százalékkal nőtt, ami részben a családi adókedvezmények bővülésével magyarázható.
• A KSH szerint a 2016-ban a teljes népesség 25,6 százaléka (2 millió 465 ezer fő), az előző évhez képest 0,7 százalékponttal kisebb aránya tekinthető szegénynek vagy társadalmilag kirekesztődöttnek.  A relatív jövedelmi szegénységben élők teljes népességen belüli részaránya 1,1, a súlyosan depriváltaké 1,7, a nagyon alacsony munkaintenzitásúaké 1,2 százalékponttal mérséklődött 2015-höz viszonyítva.
• A háztartásokban az egy főre eső havi átlagos kiadás 2016-ben 82,5 ezer forint volt, a kiadások legnagyobb, de csökkenő részét továbbra is az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, a lakásfenntartásra, valamint a közlekedésre fordított kiadások tették ki. A háztartások 2016-ban a legtöbbet, összes kiadásuk 24,1 százalékát élelmiszerre költötték.
• Az alapvető szükségletekhez kapcsolódó tételek – mint az étkezés, lakhatás, közlekedés – kifizetése után a háztartásoknál 2016-ban átlagosan 43,3 százalék maradt egyebekre
• 2017-ben ráadásul felgyorsult az infláció is az előző évhez képest, a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek, szemben a 2016. évi 0,4 százalékos növekedéssel.
• A lakáscélú hitelek összege a 2016-os 450 milliárdról tavalyra 605 milliárd forintra emelkedett. 105 ezer hitelt folyósítottak tavaly, ez 23 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. A hitelt túlnyomó többségben használt lakás vásárlásra vették fel, átlagosan 5,8 millió forintot.
• Tavaly Budapesten egy átlagos lakás 23,3 millió forintért kelt el, azaz 2,1 millióval drágábban, mint 2016-ban.
• A CSOK-ot és az egyéb otthonteremtési kedvezményt több mint 29 ezren kapták meg 2017-ben, a támogatás összege 70 milliárd forint volt.
• A szociális védelem társadalmi juttatásaira 2015-ben (a KSH-jelentés által említett utolsó adat szerint) 6769 milliárd forintot költöttek hazánkban. A jövedelemhez kötött ellátások részesedése az uniós arány fele, és időben is csökkenő a részesedése, 2000-ben még 6,8 százalék volt, 2015-ben viszont a GDP 5 százaléka. A kiadások legnagyobb hányadát az időskori ellátások (44 százalék) és a betegséggel, egészséggondozással összefüggő juttatások (35 százalék) tették ki.

Fotó: 168 Óra archív

Mindezek alapján nem úgy tűnik, hogy a Magyarország jobban teljesít szlogent abszolút mértékben osztaná a KSH is, noha a hivatal természetesen szinte minden érdemi információhoz fűzött megfelelő, s összességében javuló tendenciákról beszámoló kommentárt is.

Ilyen az egészségügyi terület is, amely a demográfiai fejezet sok-sok adatával összefüggésben lehet sokatmondó. Ezzel szemben ebből a jelentésből is kitűnik, ami több nemzetközi vizsgálat nyomán megjelent már a híradásokban, vagyis hogy

Magyarországon 2017-ben tovább romlottak az uniós viszonylatban igencsak rossz halálozási- és egészségügyi mutatók.

A KSH-jelentés egészségügyi fejezete szerint

• A magyarok csaknem fele keringési-, negyede rákos betegségbe halt bele 2016-ban, 2017-re pedig mindkét nem esetében romlottak a mutatók. Az ezredforduló óta az ezer lakosra jutó összes halálozás hazánkban alig változott – 2017-ben 13,5 volt –, miközben a női halálozás trendje emelkedő (2017-ben 13,2), a férfiaké pedig csökkenő (2017-ben 13,7).
• 2010 óta – ellentétben az azt megelőző évekkel – minden évben több nő halt meg, mint férfi, a halálozások ezer megfelelő neműre jutó száma azonban továbbra is a férfiaknál volt magasabb.
• A halálozások több mint háromnegyedét tehát daganatok (26 százalék) és a keringési rendszer betegségei (49 százalék) okozták 2016-ban. A daganatok miatti halálozás százezer megfelelő neműre jutó száma a férfiak – 392 (nők: 298) –, a keringési betegségeké a nők körében – 681 (férfiak: 596) – volt magasabb.
• A magyar 18 évesek és fiatalabbak közül közel 5 ezren küzdenek diabétesszel, közel 12 ezer fiatalnak magas a vérnyomása, és 114 ezren asztmások. A betegségek jelenléte a felnőtt populációban sokkal erőteljesebb. A magas vérnyomással élők száma több mint 3 millió, a szívkoszorúér-betegeké meghaladja az 1 milliót, a diabéteszeseké megközelíti azt. Krónikus alsó légúti betegséggel 544 ezren, asztmával 363 ezren élnek együtt.
• Magas vérnyomástól 3 millió felnőtt szenved, szív-koszorúér betegségben pedig 1 millió, s ennyien szenvednek krónikus alsó légúti megbetegedéstől vagy asztmától.