Jogerősen enyhítették a Buda-Cash egyes vezetőinek börtönbüntetését
Jogerős ítélet született másodfokon, enyhítette a Buda-Cash egyes volt vezetőinek ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla. T. Péter vádlott 6 év börtönt kap, céget csak 8 évig nem vezethet. Gy. János ítéletét 5 év börtönre enyhítették, céget 6 évig nem vezethet, P. Gyula végül 4 évet kapott és csak öt évig nem fog céget vezetni – írja az Index.
Első fokon mindenki 7 év 6 hónapot kapott, illetve az első és másodrendű vádlottak büntetése maradt is ennyi.
Az ítéletekbe az előzetesben és a házi őrizetben töltött idő beleszámít, utóbbi nem minden elítéltnek egyenlő mértékben. Az elítéltek javarészt 3-4 éve már házi őrizetben, illetve bűnügyi felügyeletben voltak. Korábban vagyonelkobzásra is ítélték őket, ezt is mellőzte a másodfok. A polgári peres igények ettől nem szűnnek meg. Az enyhítéseknél arra hivatkoztak, hogy a korábbi ítélet egyes elemei nem bizonyíthatóak.
A vagyonelkobzást azért törölték el, mert nem találtak az elítéltek vagyongyarapodására ténybeli alapot, másrészt alaposnak tűnő polgári jogi igények merültek fel, ezek pedig vagyonelkobzás esetén nem teljesíthetők.
A botrány akkor robbant ki, amikor a Magyar Nemzeti Bank 2015. február 23-án bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Rt. működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki. Később kiderült, hogy a brókercég vezetői 2007–2014 között a sajátjukként bántak az ügyfelek pénzével, engedély nélkül vásárolgattak értékpapírokat, valamint sikkasztottak is. Ez magával rántotta a cég tulajdonában lévő DRB takarékszövetkezeteket is, ami legalább 115 milliárd forint kárt okozott.
A botrány miatt a hasonló „üzleti elven” működő Quaestor-cégcsoport irodáit megrohanták a befektetők, ami végül a vállalat csődjéhez vezetett.
Első fokon a vádlottakat 7 év 6 hónap börtönre ítélték, V. Pétert, P. Zoltánt, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság. P. Zoltánt felbujtóként, T. Pétert, Gy. Jánost és P. Gyulát bűnsegédként.
Az ügyészség azzal vádolta a cég vezetőit, hogy
- 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat az ügyfelek engedélye nélkül,
- V. Péter elsőrendű vádlott 2008 és 2014 között 9,2 milliárd forintot utaltatott offshore számlákra,
- és hogy a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteit azért vették meg 2007-ben, hogy a sikkasztással okozott, több mint tízmilliárd forintos hiányt a betétesek vagyonával betömjék.
Azt másodfokon sem látta bizonyítottnak a bíróság, hogy bűnszervezetként követték volna el a bűncselekményeket. Az sem volt bizonyítható, hogy a DRB-s üzletet azért csinálták volna, hogy még többet lophassanak.
A másodfokú ítélet ellen már nem lehet fellebbezni, az elítélteknek rögtön el kell kezdeniük leülni a maradék büntetésüket.
