Nem segített az imaszövetség, égető paphiány alakult ki Magyarországon

2020. január 20. 09:57 - szerző: 168 Óra

A Magyar Katolikus Püspök Konferencia titkársága a Népszava megkeresésére kimutatást készített arról, hogy az elmúlt öt évben hogyan alakult a papság létszáma Magyarországon. A püspöki kar sajtószolgálata egyházmegyénként kérte be, majd összesítette az adatokat.

Eszerint 2015-ről 2016-ra néhány fővel emelkedett, majd csökkenésnek indult az aktív egyházmegyés papok száma. 2019-ben újra megállt a csökkenés, de a katolikus lelkipásztorok száma tavaly csupán egy fővel nőtt. Idehaza – a nyugdíjasokat nem számítva – 1436-an teljesítenek egyházmegyés papi szolgálatot.

A szerzetes papok száma 256-ról 223-ra fogyott öt év során, és hasonló mértékű apadás tapasztalható a papi hivatásra készülő papnövendékek esetében is.

Az egyházmegyés és a szerzetes papok száma együttesen – a 295 nyugdíjas papot is hozzávéve – a mai Magyarországon 1954. 2005-ben a szerzetesrendeket is beleértve a papok száma 2576, a papnak tanuló növendékeké – a mostani 216-ot lényegesen meghaladó módon – 356 volt. A paphiány mértékét akkor 25-30 százalékosra becsülték.

A helyzet azóta láthatóan tovább romlott.

Az egyház különféle módszerekkel próbál tenni a paphiány ellen. Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke például – még a szombathelyi egyházmegye püspökeként – abban a reményben hozott létre imaszövetséget, hogy a hívek bevonásával sikerül megakadályozni a papi hivatások számának további csökkenését. Ugyanígy tett pár éve Varga László kaposvári megyéspüspök is, de az imaszövetségek eddig nem értek el átütő sikert. A paphiány mérséklésének eszköze lehet még a más földrészekről származó lelkipásztorok, az úgynevezett importpapok alkalmazása. Mindemellett Osztie Zoltán plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnökeként 2015-ben a mindinkább fenntarthatatlanná váló plébániarendszer átalakítását sürgette. Osztie evangelizációs, missziós központok alakítására tett javaslatot. Kamarás István vallásszociológus erre reagálva kétségeit fejezte ki. Bár nyugati országokban történtek ilyen kísérletek, és egy-két hazai településen is van rá példa,

a vallási kommunára emlékeztető szervezeti forma nem bizonyult sikeresnek.

Közben kemény vita folyik arról, hogy a cölibátus, a kötelezően előírt papi nőtlenség eltörlése – legalábbis a szabályok enyhítése – mennyiben tenné népszerűbbé a papi hivatást. Nagy feltűnést keltett, hogy tavaly ősszel, a Vatikánban rendezett amazóniai szinódus kinyilvánította: a paphiány enyhítésére kivételes esetekben példás életet élő, házas férfiakat is lelkipásztorrá szentelhetnek az Amazonas vidékén. Konzervatív főpapok – közöttük a volt pápa, XVI. Benedek – a szinódus állásfoglalását a cölibátus felszámolása irányába tett, részükről tiltakozást kiváltó lépésként értékelték. 

A papok száma 2000-ben a világon összesen 405 ezer 178 fő volt, 2017-ben 414 ezer 582 fő (a legutóbbi világadatokat tartalmazó Annuarium Statisticum Ecclesiae 2017 kimutatása alapján). A Vatikán tájékoztatójából ugyanakkor kiderül, hogy a 2017-es adat az előző évhez képest némi csökkenést mutat: 2016-ban ugyanis 414 ezer 969 pap teljesített szolgálatot szerte a világon.