Hollik István: Nem szeretem a karaktergyilkosságot

A KDNP politikusa szerint pártjának nem dolga megvédeni a katolikus egyházat és annak vezetőjét az őt becsmérlő publicistától, ahogy az egyházi iskolákban történő atrocitásokról sem kell véleményt nyilvánítania, míg nem tisztázódnak a részletek. Megérti Kövér László házelnököt, aki a Parlamentben a minap durván elhajtott egy riportert, mert úgy véli, számos újságíró izzadtan, lepukkanva, kócosan dugja a mikrofont a politikusok orra alá.

2016. december 16., 17:30

Szerző:

– Igaz, hogy a KDNP előtt fideszes volt?

– Szövetségi szóvivőként üzemelek, sok sajtótájékoztatót a Fidesz–KDNP nevében tartok. Amúgy a Fidesznek és KDNP-nek is tagja vagyok.

– Itt is, ott is?

– Létezik kettős tagság.

– A KDNP mindig is büszkén hirdette önálló, Fidesztől független identitását.

– Olyan is van. Én szövetségi szinten viszem az ügyeket.

– Papcsák Ferenc távozásakor, 2015-ben választották be a KDNP-frakcióba. Miért pont önt?

– Elnökségi döntés született. Egyúttal megbíztak, hogy segítsem a Fidesz–KDNP kommunikációját.

– Ehhez képest Harrach Péter úgy mutatta be, hogy az ifjúságpolitikai kérdések megoldása lesz a feladata.

– Azzal is foglalkozom.

– Mindenről sajtótájékoztat, csak épp ifjúságpolitikáról nem.

– Azért előfordult.

– Az oktatás és a legutóbbi PISA-felmérés lehangoló eredményeit még csak nem is kommentálta.

– Eljön az ideje. Az oktatás három fő összetevője az üzemeltetés, az oktatásirányítás és talán a legfontosabb: a tanárok.

– Talán inkább a gyerekek.

– Értük csináljuk az egészet. Kezdjük az elsőnél. A kormány 2010 után a fenntartás területén rakott rendet.

– Rendet rakott? A Kliket többször és több tízmilliárdból szervezték át, és azt sem tudni, a jelenlegi forma működőképes-e.

– Az irány, vagyis a centralizáció mindig is helyes volt. Az oktatásirányítás számára pedig valóban kihívás, hogy gyorsan változik körülöttünk a világ. Ezért a gyakorlati tudásnak kell meghatározni a Nemzeti alaptantervet.

– Lázár János a minap azt mondta: „Azt tudjuk bizton, hogy az elmúlt ezer esztendő magyar sikerei azon múlottak, hogy a fiatal magyarok keresztények, keresztyének voltak-e, és hogy mertek-e jó magyarokká válni. Ez volt a fő kérdés, és nekünk az a meggyőződésünk, hogy a magyar nevelésben és a magyar oktatásban ez a két legfontosabb tartópillér. És ennek rendeljük alá az új Nemzeti alaptantervet és ennek rendeljük alá a magyar oktatáspolitika megszervezését.”

– Egyetértek Lázár Jánossal, magam is egyházi iskolába jártam. Azoknak van hozzáadott értékük.

– Az állami iskolákhoz képest?

– Bármelyikhez képest. Mert ott a tanítás mellett a gyerekek határozott, keresztény nevelést és egyértelmű világnézetet, értékrendet is kapnak. Mindez segít a gyerekeknek önmaguk kiteljesedésében és magyar identitásuk megerősítésében. A kereszténység esetében nemcsak vallásról beszélünk, hanem egy kultúrkörről. Ha valaki egyházi iskolába jár, a tudás átadása mellett jó embert is igyekeznek faragni belőle.

Fotó: Bazánth Ivola

– Ahogy minden más iskolában.

– Nekem egyházi iskolából van tapasztalatom. 2010 óta az a célunk, hogy az iskolában ne csak tudást adjanak át, hanem neveljék is a gyerekeket.

– A kormány adatai szerint 2010 óta harminc százalékkal nőtt az egyházi fenntartású iskolákba járók száma. Vajon miért?

– Egyrészt mert több az egyházi iskola, másrészt a szülők nyilván értékesnek tartják az ott folyó munkát.

– Inkább azért, mert egyes önkormányzati iskolák az elvonások ­miatt képtelenek fenntartani az iskoláikat.

– A 2010 utáni átalakítással pont az volt a kormány célja, hogy ne az ön­­kor­­mányzatok anyagi helyzetétől függ­­jön egy-egy iskola léte.

 

– Tehát nem ideológiai okból vagy vallási meggyőződésből vitték oda a gyerekeket.

– Én csak azt mondom, hogy ott megfelelő az oktatás minősége. De azt továbbra is fenntartom: ne csak a tananyag átadása legyen a cél.

– A PISA-eredmények mégis lehangolók: a diákoknak nincs tapasztalati tudásuk, rossz eséllyel indulnak a munkaerőpiacon.

– Ez nemzetközi tendencia. Pont azért vezettük be a duális képzési rendszert, hogy gyakorlatiasabbá tegyük a képzést, és gyorsabban kell követni a kor követelményeit is.

– Az eredmények ilyen szintű zuhanása már szinte teljes egészében az önök kormányzása alatt zajlott.

– Még egyszer: azon vagyunk, hogy gyakorlatiasabbá tegyük az oktatást.

– Az erősödő szegregáció problémáját igazán saját ügyének tekinthetné a KDNP. A témában Brüsszel még kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen.

– Egy egykori SZDSZ-es, liberális emberi jogi aktivista kezdeményezésére. Ő lát szegregációt ott is, ahol nincs.

– De van, szerte az országban.

– A társadalmi felzárkózásért Balog Zoltán miniszter volt felelős, és nála hitelesebb szereplőt a romaintegráció kérdésében nehéz elképzelni. Borsodból származik, romák között dolgozott lelkészként. Mindent megtesz azért, hogy senkit ne érjen hátrány azért, mert cigány.

– Mégis több perben – Gyöngyöspata, Kaposvár, Nyíregyháza – döntött úgy a bíróság, hogy van szegregáció.

– Egyedi esetek előfordulnak, de hazudik, aki általánosságban azt állítja, hogy a cigánysága miatt bárkit kirekesztenek a társadalomból.

– Sok cigányt kirekesztenek. Az elég sok egyedi eset miért nem a KDNP ügye?

– Akkor lesz a KDNP ügye, ha a dolog társadalmi jelenséggé nőné ki magát.

– A cigányok kirekesztése nem társadalmi jelenség? Viccel?

– Akkor foglalkozunk vele, ha kirívó esetek történnének.

– Akkor említek egyet. A som­ló­vásárhelyi plébános az egyházi iskolában felpofozta tizenöt éves tanítványát, mert obszcén kifejezésekkel illette őt és társait. Ezzel sincs dolga a KDNP-nek?

– Ilyen esetekben előbb záruljon le a vizsgálat, hogy világosak legyenek a motivációk. Ha ezek nélkül fogalmaznánk meg politikai véleményt, az puszta szenzációhajhászás lenne. Nagy probléma, hogy egyesek a valós történések ismerete nélkül alkotnak sarkos véleményt az egyházi iskolákról. Ez a toleranciát hirdető liberális gondolkodás a lehető legelőítéletesebb. Nekem is volt olyan történelemtanárom, aki, ha beszélgetettünk az óráján, vonalzóval megbökött. Ezt is lehet inzultusnak láttatni, pedig távolról sem az. Tudtuk, miért tette. Majd akkor lépünk, ha lezárult a vizsgálat.

– Akkor nézzünk olyan ügyet, ami lezárult, mégsem tesznek semmit. A Gyermekétkeztetési Alapítvány adatai szerint ma Magyarországon kétszázezer gyerek kríziséhező, ötvenezer nem tudja, mit eszik aznap. Az ötéves kor alatti gyerekhalálozások fele éhezés miatt történik. Ennek aztán abszolút a KDNP ügyének kellene lennie.

– A mi politikánk középpontjában mindig a család és a gyerek állt. A probléma az, hogy ezt az ügyet a baloldal politikai eszközként használja. Az MSZP-s Bangóné heti rendszerességgel kéri ezt számon rajtunk, miközben a szocialista kormányok hozták rosszabb helyzetbe a családokat, és semmit nem tettek a gyermekéhezés felszámolására. Most meg ők oktatnak bennünket!

– Pár plusz milliárdnyi kormányzati pénzt akár az éhező gyerekeknek is adhattak volna.

– Az általunk bevezetett új szabályok – például a hároméves kortól kötelező óvoda – miatt a gyerekek kilencven százaléka napi négy ingyenes étkezéshez jut, vagyis az óvodások és iskolások döntő része megfelelő mennyiségű és minőségű ételt kap. A szocialistákhoz képest mi megháromszoroztuk a gyermekétkeztetésre szánt pénzt. Jövőre több mint 72 milliárdot fordítunk a gyermekétkeztetésre, a rászoruló gyermekek nyáron is megfelelő mennyiségű ételt kapnak.

– Sorolom még, hol lehetne tenni- és közölnivalója a pártjának. Toroczkai László Jobbik-alelnök és ásotthalmi polgármester rendelete szerint községében nem lehet mecsetet építeni, nem szólhat müezzin, tilos az arc egy részét vagy az egész testet fedő ruhák és fátylak viselete, valamint tilos a melegházasság melletti vélemény népszerűsítése.

– A rendelet tökéletesen mutatja, miért mondjuk a Jobbikra, hogy megbízhatatlan párt. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy Ásotthalmon bármikor is müezzin szólna, ezért meg kell tiltani a mecsetek működését. Hisszük, hogy Európa keresztény és identitásunkat meg kell védeni, de csak a jogállamiság és a józan ész keretein belül.

– A KDNP miért nem szólalt meg ebben az ügyben sem?

– Miért kellett volna?

– Hogy kinyilvánítsák: tiszteletben kell tartani mások vallását.

– Sem a Fidesz, sem a KDNP nyilatkozata nem kell ahhoz, hogy mindenki lássa: ez az egész egy blődség. Politikai blöff. Mi tényleg megvédtük Európát, megépítettük a kerítést. Jogállami megoldás volt, és segített önazonosságunk megőrzésében. A Job­­bik viszont nem szavazta meg az Alaptörvény módosítását.

– Önök pedig nem szavazták meg a saját törvényszövegüket, amikor Vonáék a letelepedési kötvény kivezetéséről szóló egymondatos kiegészítéssel újra előterjesztették.

– Bazári alkudozásba nem megyünk bele. A Jobbik fél évvel a népszavazás előtt kezdeményezte az alkotmánymódosítást, akkor még egy szót sem szóltak a letelepedési kötvényekről. Nem hatalmi logika kandikál ki az ügyből. Csak akkor lett olyan fontos számukra az ügy, miután Vona négyszemközt találkozott Orbán Viktorral. Azt hiszik, ha minket támadnak, azzal közelebb jutnak a hatalomhoz. Még olyan nemzeti ügyeknél is ezt nézik, amikor a pártérdekeket háttérbe kellene szorítani.

– Kivezetik a letelepedési kötvényt?

– Magyarország már képes a piacról finanszírozni magát. A kormány ezért úgy döntött: áttekinti az államadósság finanszírozását.

– Ez csak időhúzás, régóta ezt a szöveget szajkózzák.

– Nem régóta, másfél hónapja. Miután a harmadik hitelminősítő is felminősítette Magyarországot.

– Tehát még nem tudják, hogy kivezetik-e vagy sem.

– Arról nincs döntés, hogy azonnal kivezetnénk. A szándék természetesen megvan.

– Tényleg ennyire tartanak a Jobbiktól?

– Attól tartunk, hogy az EU olyan mély válságba kerül, hogy azzal veszélyezteti Magyarország fejlődését. A Fidesz–KDNP-n kívül nincs ma más kormányképes erő.

– Tartanak a Jobbiktól?

– Nem, mert más áll figyelmünk középpontjában. Mi azt nézzük, hogyan segíthetjük a magyarság felemelkedését. Erre tettünk esküt, ez a dolgunk.

– Szóval?

– Mi mindig elmondjuk, mit teszünk, mik a céljaink, és hozzátesszük, korábban mit léptek ugyanebben az ügyben a szocialisták. Ahogy azt is, mit javasol a Jobbik, és valójában mit tesz. Amúgy nem foglalkozunk a Jobbikkal.

– Nehéz elhinni. A kormánysajtó igencsak rászállt Vona Gáborra.

– Nem szeretem a karaktergyilkosságokat.

– Nem ért egyet azzal, hogy a kormánysajtó magánéleti balhékat robbant ki a Fidesz ellenfeleiről?

– Mondom még egyszer: nem szeretem a karaktergyilkosságokat.

– Kövér László a minap a parlamenti sajtófolyosón először válaszra sem méltatott egy riportert, majd jól elhajtotta. Azt mondta: „Ezt hogy tetszik képzelni– Azt mondtam, hogy nem. Erre hátulról az orrom alá dugja a mikrofont, ez ön szerint milyen viselkedés?” Mire a riporter: „Ez a sajtófolyosó, talán szabad kérdezni.” Kövér: „Nem, nem szabad. Ha azt mondom nem szabad, akkor nem szabad, sehol a világon. Még szigorúbb szabályok lesznek, mint eddig voltak.”

– A Fidesz–KDNP mindig lehetőséget teremt arra, hogy a sajtó munkatársai megkérdezhessék, amit akarnak. Ön is elmehet a kormányinfóra, ahogy bárki más is.

– Tízből kilenc fideszes politikus szóba sem áll az újságírókkal.

– Ezért vannak a szóvivői tájékoztatók. Vagyis mi vagyunk ezzel megbízva.

– A politikusnak akkor is válaszolnia kéne, ha kellemetlen helyzetben kap egy kellemetlen kérdést.

– Én megértem Kövér Lászlót. A magyar parlament a nemzet temploma, elegáns épület. Sok újságíró izzadtan, lepukkanva, rövid ujjú pólóban, kócosan dugja a mikrofont a politikus orra alá, és hányaveti módon odalök egy alig érthető kérdést. Nem csupán a politikusokon kellene számon kérni az írott és íratlan szabályok betartását, hanem az újságírókon is.

– Milyen íratlan szabályokat? Hogy másképp öltözzenek?

– Például. És ne csak az legyen a cél, hogy alkalmatlan helyen és időpontban kérdezzenek valami blődséget. Miért van az, hogy pont az ellenzékkel szimpatizáló, kormánykritikus sajtómunkások állítják elő ezeket a videointerjúkat? Mert politikai prekoncepciójuk van. Függetlenül attól, mi történt, azt akarják bemutatni, hogy valaki épp nem válaszol. És most nem a Kövér Lászlóval történt esetre gondolok. Az is válasz, ha egy politikus épp nem akar interjút adni. Azt is meg kell érteni.

– Az ön pártelnökét, Semjén Zsoltot is meg kell érteni? Mint Bayer Zsolt kitüntetésének felterjesztőjétől ugyanis azt kérte számon a minap a parlamentben az MSZP-s Harangozó Tamás: hogy állhat ki a KDNP egy olyan publicista mellett, aki azt írja a pápáról, hogy demens vénember, alkalmatlan a pápai poszt betöltésére és nem mellesleg gazember? Semjén nem válaszolt.

– Mi nem azért vagyunk, hogy a katolikus egyház politikai védelmezői legyünk. Egy büszke, keresztény múltját erővé formáló országot építünk, de nem dolgunk, hogy egy amúgy hozzánk hasonló értékrendet valló publicistától megvédjük a katolikus egyházat és annak vezetőjét. Harangozó Tamás pedig politikai célzattal tette fel ezt a kérdést. Őt abszolút nem érdekli, hogy mi van Ferenc pápával, aki, köszöni szépen, jól megvan, Bayer Zsolt írása mellett is. Harangozó minket akart támadni, Semjén elnök úr pedig megfelelő választ adott.

Hollik István

1982-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Karán és a Budapesti Corvinus Egyetem – Századvég Politikai Iskola képzésén tanult. 2013 és 2015 között az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség ( IKSZ) elnöke. 2004 óta tagja a Kereszténydemokrata Néppártnak és a Fidesznek is. 2010 után a Kormány.hu kormányzati portál főszerkesztője, az Emberi Erőforrások Minisztériumának politikai főtanácsadója, később az Új Nemzedék Központ stratégiai igazgatója. 2015 szeptembere óta parlamenti képviselő, a KDNP-frakció tagja. Nős, két gyermeke van.

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.