Kérdés, hol él Hollik István, a törvénymódosítója lábbal tiporja a szülők és a gyerekek jogait

2019. november 15. 06:00 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

Hollik István KDNP-s képviselő, az Orbán-kormány szóvivője a gyerekek után járó állami juttatások elvételével fenyegeti azt a szülőt, aki nem tartaná iskolában 18 éves koráig a gyerekét, de a javaslat – túl a végtelen agresszivitásán – maga a teljes abszurditás: azok után gyerekek után ugyanis, akik elhagyják 16 éves korukban az iskolát, ahogy azt az Orbán-kormány idáig erőltetette, eleve nem jár már semmilyen támogatás.

2012 szeptembere óta 18 helyett 16 év lett a tankötelezettség felső korhatára – ezzel szolgálta ki Orbán Viktor kormánya a munkaadók, elsősorban egyik kiemelt tanácsadója, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László igényét, aki folyamatosan és következetesen hirdette, hogy nem képezni kell a fiatalokat, hanem „szakikat” és olcsón igénybe vehető munkaerőt nevelni belőlük.

Hollik István
Fotó: Bazánth Ivola

Hét évvel az intézkedés életbelépése után világosan látszik az, ami egyébként már a bevezetés pillanatában is pontosan tudható volt, vagyis hogy nem lesznek itt szakik, csak közmunkások tömege, ami káros a gyerekeknek és a nemzetgazdaságnak egyaránt. Szegény sorsú gyerekek tömegei estek ki a közoktatásból végzettség nélkül, mert már semmilyen kötelező erő nem kényszeríti az iskolákat arra, hogy valahogy segítse ezeket a fiatalokat a boldoguláshoz szükséges alaptudás megszerzésében. Az iskolarendszerből kiesett fiatalok a nyomorra kárhoztatnak, s a használható tudás hiánya miatt nem válhatnak adófizető polgárrá. De hangsúlyozzuk: Orbán Viktor ezt így akarta és nyilvánvalóan így akarja ezután is, máskülönben már rég módosított volna a tankötelezettség felső korhatárán. Nem teszi. Helyette értelmetlen indítványokat írat parlamenti katonáival. Most éppen a kereszténydemokrata Hollik Istvánnal, aki az új szakképzési törvényhez nyújtott be egy módosító javaslatot, amellyel alaposan összezavarta a közvéleményt. Az indítvány szerint a kormány azoknak a szülőknek, akiknek a gyereke 16 éves kor után elhagyja közoktatást, új kötelezettséget ír elő: a szülőknek a tankötelezettség teljesítését követő tovább taníttatást is vállalniuk kell „a tanuló tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig”. Vagyis: bár az iskola semmilyen vonzó alternatívát nem jelent a gyereknek, hiszen inkább szabadulna tőlük; a legtöbb intézményben már alig várják, hogy betöltsék a tanulók a 16. életévüket és „eleresszék” őket. Ennek ellenére a szülőnek mégis bent kéne tartania az intézményben a gyerekét. Tehát a módosító indítvány a szülőre nyomja a tankötelezettségi korhatár kiterjesztésének összes felelősségét és terhét. 

De az abszurditás ezzel nem ér véget: Hollik István javaslata szerint „amennyiben ennek a szülő nem tesz eleget”, vagyis nem tudja iskolában tartani a gyerekét, „akkor valamennyi, a gyerek után járó jogosultságot meg kellene tőle vonni – legalábbis addig, amíg nem szerez valamilyen részszakmai képzettséget a gyerek”.

Kérdés: vajon hol él Hollik István? A kormánypárt országgyűlési képviselője, az Orbán-kormány szóvivője 

a jelek szerint nem tudja, hogy az érintett gyerekek után már semmilyen juttatást nem ad az állam? Azok után a 16. évét betöltött gyerek után, akinek megszűnik a tanulói jogviszonya, már nem jár se családi pótlék, se családi adókedvezmény, se árvaellátás, nem jár semmi.

Általában a közmunka rendszerébe kerülnek, és ott a munkaügyi központok által szervezett tanfolyamokon vesznek részt, mielőtt – vélhetően életük végéig – közmunkássá vagy segélyezetté válnának. (A közmunka a szerencsésebb eset. Sajnos ezeket a fiatalokat hatványozottan fenyegeti, hogy deviáns életformába sodródnak, ami még inkább megmutatja, milyen óriási felelőssége van az államnak a lecsökkentett tankötelezettségi korhatárral.) Most tehát olyan dologgal fenyegeti a szülőket ez a törvény, ami nincs. Hiszen épp ezeket a családokat hagyta az út szélén az Orbán-kormány. A semmi elvételével fenyegeti az érintett szülőket Hollik István.

Értelmezést Szüdi János jogásztól, oktatási szakértőtől kértünk:

– Valóban, a fenyegetés üres, de akkor is, a jogszabály szövege sérti a szülői jogokat. És hiába nincs mit megvonni, a fenyegetőzés ténye önmagában is a szülő és a gyerek jogainak lábbal tiprása. Nem biztosítom a gyereknek az iskolát, nem biztosítom neki a tanulás feltételeit, de megfenyegetem a szülőt?

– firtatja.

A törvénymódosító javaslat megjárta az országgyűlés kulturális bizottságát is, ahol a képviselők véleményt mondhattak róla. Szabó Szabolcs, az ellenzék soraiban ülő független képviselő lapunknak felidézte, hogy Hollik István a lemorzsolódás mértékének növekedésével indokolta módosító indítványát. – A lemorzsolódás növekszik, ezt mondjuk évek óta. Egyre kevesebb tanuló van a szakképzésben – szögezi le, utalva arra, hogy ennek egyik fő oka épp a tankötelezettség korhatárának leszállítása. Szabó Szabolcs azt mondja: ellenzéki képviselőtársaival úgy értékelték, hogy

ugyan a kormánynak eszében sincs 18 évre visszaemelni a korhatárt, a módosító a maga virágnyelven azonban mégiscsak valamiféle bújtatott korhatáremelésnek tekinthető.

– Sehova nem vezet az üres fenyegetőzés, nem jó az egész, de valamiképpen visszacsempészi a jogszabály szövege a 18 éves korig tartó tankötelezettség kritériumait – indokolja, hogy

miért is szavazták meg az ellenzéki képviselők

Hollik István módosító javaslatát.