Hogyan szegényedik a magyar?

2014. augusztus 12. 08:48

Úgy tűnik, hogy a magánszemélyek nem túl sikeres befektetők. Az elmúlt négy évet áttekintve buktak a részvényeken, és mindig éppen rossz ütemben vettek ki és tettek be pénzt devizabetétbe. A jegybanki szakértők szerint a készpénz használatának elképesztő ütemű növekedését több tényező is indokolja.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint 2010–2013 között körülbelül 1800 milliárd forinttal, 13 százalékkal nőtt a lakosság rendelkezésére álló jövedelem.

A háztartások minden százforintnyi jövedelemnövekményből mintegy nyolcvan forintot fordítottak fogyasztásra, a maradék húsz forintot pedig vagyonfelhalmozásra (ez alatt a szakértők a pénzügyi és reáleszközök vásárlását vagy a fennálló tartozások törlesztését egyaránt értik).

Örömmel állapították meg, hogy ez mennyire kedvező fordulat a korábbi évekhez képest, amikor a többletjövedelem szinte teljes egésze a fogyasztást növelte. A friss statiszták segítségével feltérképeztük, hogy valójában mennyire járhattak jól a megtakarítók – számolt be róla Azénpénzem.hu.


Egy korábbi tanulmányból az derült ki, hogy a lakosság vagyonának mintegy 68 százalékát 2007-ben az ingatlan adta. A válság alaposan átrendezhette az arányokat, ezek értéke ugyanis jelentősen csökkent. Amennyiben ezt bárki is az értékelésbe bevont vagyonelemként kezelné (mint az szokásos az Egyesült Államokban), akkor ez sem éppen azt mutatná, hogy a magyar magánszemélyek szépen gyarapodtak.


Ez a kép pedig nem túl biztató. Úgy tűnik ugyanis, hogy a magánszemélyek nem túl sikeres befektetők. Ennek oka részben az, amit az MNB munkatársai nemrégiben a magánszemélyek megtakarításairól készített elemzésükben is megállapítottak: a lakosság befektetési döntéseinek meghozatalakor a visszatekintő hozamokat hasonlítja össze a bankbetétek kamatával. A kép a részvények esetében a legkedvezőtlenebb.

Az idei első félév vége és 2010 júniusa között a lakossági részvényvagyon 45,3 milliárd forinttal csökkent. Ez a jókora negatív szám azonban nem azt jelenti, hogy a magánszemélyek ne vettek volna a tőzsdei papírokból. A mínuszt teljes egészében (és azon túl) az hozta össze, hogy a lakossági részvények időközben 87,2 milliárd forinttal értéktelenedtek el.