Hatvannégy embert küldenek el az ELTE-ről, az állam az oktatói fizetések helyett inkább végkielégítésre ad 250 milliót
Csütörtök délután egyetemi fórumot tartottak az ELTE-n azzal a létszámleépítéssel kapcsolatban, amelynek híre a hét elején járta be a magyar sajtót. A hétfői híresztelések szerint az Társadalom- illetve a Bölcsészettudományi Karról terveztek takarékossági okokból 50-70 munkatársat elbocsátani. Ezt a számot most az ELTE kommunikációs osztálya pontosította,
összesen 64 fős leépítésre készülnek.
– Nem terveztünk létszámleépítést. Kész helyzet elé állítottak minket – mondta Sonkoly Gábor, az ELTE-BTK dékánja a Népszava tudósítása szerint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ELTE BTK-s alapszervezete által szervezett fórumon. A leépítéseket az egyetem Szenátusa írta elő, amely szerint az a két karnak a következő évben egyenként 250 millió forintot kell lefaragnia a kiadásaiból az utóbbi években felhalmozott, milliárdos nagyságrendű belső hiányaik miatt.
A dékán szerint minderről decemberben döntöttek, ráadásul
ez már egy enyhébb változata a megszorításoknak, októberben még 450 millió forint megsprórolása volt tervben, ami gyakorlatilag a Bölcsészettudományi kar megszűnését jelentette volna.
A kialkudott 250 millió a maximum, amit vállalni tudtak, ezt pedig már kénytelenek voltak, az ELTE szenátusa ugyanis sarokba szorította a karokat.
Az így elbocsátott a 64 főnek a nagy része - a BTK-n 23, a TTK-n 20 fő - elérte a nyugdíjkorhatárt, az érintettek így nyugállományba vonulnak, a maradék 21 fő pedig végkielégítésben fog részesülni. Ennek a 21 embernek a végkielégítésére a magyar állam készségesen 250 millió forintot bocsátott az ELTE kancelláriájának rendelkezésére - pontosan azt az összeget, amit az elbocsátott oktatók fizetésére már nem volt hajlandó kifizetni.
Az elbocsátásokhoz több pontból álló szempontrendszert dolgoztak ki, amely egyes oktatók tudományos teljesítményét, publikációs listáját, az óraterhelést, a hallgatói létszámot veszi figyelembe. Azoknak mondtak fel, akik a legkevésbé feleltek meg ezeknek a szempontoknak, illetve figyeltek arra is, hogy ne sodorják veszélybe egyetlen tanszék működését sem. A dékán szerint a feltételeknek nem megfelelő munkatársak mindössze a két százalékát teszik ki a kar oktatóinak, a két karról azonban összesen így is egy egész egyetemi intézményi embert küldenek el.
Máté András, a BTK tanszékvezető docense szerint mindez akkor működött volna rendesen, ha figyelmeztetik a gyengébb tudományos teljesítményű oktatókat, ahelyett, hogy egy fél év alatt kidolgozott értékelési rendszer szerint minősítik és rúgják ki őket. Sonkoly Gábor dékán ennek igazat adott, de szerinte most „értek össze” a dolgok. A dékánhelyettes, Bartus Dávid hozzátette: amikor elkezdtek dolgozni az értékelési rendszeren, még nem tudták, hogy erre fogják majd azt használni.
Nem csak az eljárás menete talált kritikusokra: az Oktatói Hálózat szerint az elbocsátások érezhető hiányt okoznak majd, és ez a kutatási és oktatási tevékenységeken is meg fog látszódni. Szerintük
mindez nem következne be, ha a kormány rendesen költene a felsőoktatásra.
A TTK professzori tanácsa szerint a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan a létszámcsökkentés, kiváltképp, hogy Scheuer Gyula kancellár tavaly novemberben még azt mondta, az ELTE gazdálkodása stabil, kincstári számlájának jelenlegi egyenlege meghaladja a 10 milliárd forintot. Természetesen ennek jó része konkrét célokra lekötött pénz, de abszurdnak tartják az olyan egyetemi gazdálkodást, amely a teljes éves költségvetés harmadát megtakarítja (az egyetem tavaly 30 milliárdból működött). A további megszorítások szerintük az ELTE TTK helyrehozhatatlan hanyatlásához, az oktatás/kutatás színvonalának visszafordíthatatlan romlásához vezetnének, valamint olyan helyzetet teremtenének, amely „morális válságot és karok közötti súlyos ellentéteket” generálhat.
Maga a dékán is borúlátó: – Még egyszer nem szeretném átélni ezt. Ha valamikor újból létszámleépítésre kell sort keríteni, én már nem leszek dékán – mondta még az egyetemi fórumon Sonkoly Gábor.
