Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni! Banki átutalással, sőt, már bankkártyával azonnal előfizetheti, és máris postázzuk Önnek!

Hátrányt hátrányra halmoznak – Újraéledő feszültségek a közoktatásban

2020. február 21. 14:44 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

Már nem kell a benyomásokra hagyatkozni – tényszerűen kimutatható, micsoda károkat okoz a Fidesz által kialakított közoktatási rendszer. Egyre több gyerek marad ki belőle, miközben sok tanár elhagyja a pályát, sok a szakképzetlen is. Szinte egyetlen pozitív mutató sincs abban a tanulmányban, amelyet már harmadszor készítettek el az MTA szakemberei.

Rég látott feszültséget váltott ki az új Nemzeti alaptanterv (NAT). A felháborodást nem csak az váltotta ki, hogy a csaknem egymillió diák oktatását meghatározó alapdokumentum társadalmi egyeztetés nélkül készült. Sokan tiltakoznak retrográd, ideológiai tartalma, valamint a pedagógiailag tarthatatlan mennyiségű tananyag miatt is. Legutóbb talán a kockás inges tüntetések idején találtak így egymásra tanárok, diákok, szülők, konzervatív iskolaigazgatók és kevéssé konzervatív oktatáskutatók. A NAT-nak a magyar nyelv és irodalom műveltségterületet érintő részei miatt nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia emelt szót, hanem az állami egyetemek irodalomtanszékei, a pedagógus-szakszervezetek, illetve azok a civilszervezetek is, amelyek mögött tényleges civil erő van (azaz nem a kormány által gründolt csoportosulások). A Miskolci Hermann Ottó Gimnázium – amely a kockás inges demonstrációk idején is motorja volt a tiltakozásoknak – társadalmi konzultációt kezdeményezne, s erre nyílt levélben szólított fel (ezt közöltük előző heti számunk 65. oldalán). A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tüntetést szervezett az új NAT és a szakképzés átalakítása ellen. A nagyobb érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete egyéni érdeksérelem miatt, a szakképzésben dolgozók jogainak védelmében az Alkotmánybírósághoz fordult.

Ebben a helyzetben jelent meg az egyik legfontosabb visszajelzés a közoktatásban zajló folyamatokról. A Magyar Tudományos Akadémia egykori kutatóhálózatának tagja, a Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete munkatársai jegyzik azt a kötetet, amelynek címe: A közoktatás indikátorrendszere, 2019. Beszédes, hogy a magyar közoktatás szempontjából kulcsfontosságú kiadványt az oktatásirányításért felelős egyik tárca sem támogatta. Megjelenését az MTA, illetve az Európai Bizottság magyarországi képviselete segítette. Ez már a harmadik hasonló kiadvány. Az első 2016-ban, a következő két év múlva jelent meg. A legújabb száz indikátor segítségével ad képet a magyar közoktatásról. A laikus érdeklődőknek segít a Szemelvények című összeállítás, amely négy történetet mesél el, ezek egyikéről, a korai iskolaelhagyásról Hermann Zoltán közgazdász, a kötet egyik szerzője beszélt a bemutatón.

Nemzetközi roma nap - Gandhi Gimnázium
Fotó: Balogh Zoltán

A kétezres évek elején növekedett a középiskolás korú népesség részvétele a közoktatásban, de ez a folyamat 2011-ben megfordult: azóta a 16–18 évesek között egyre többen kimaradnak az iskolából. Ez a csökkenés a 18 éveseknél a legmeredekebb, de a 16–17 éveseknél is hasonló tendenciát látunk. Hermann Zoltán szerint a tendenciák mögött „több oktatáspolitikai intézkedés és különféle társadalmi és gazdasági folyamatok együttes eredményei” rajzolódnak ki. Emlékezetes, hogy a tankötelezettséget 1998-ban 18 évre emelték, ennek hatása mintegy tíz év múlva vált érzékelhetővé, csakhogy 2010 után – a jelenlegi kormányzat – ismét levitte 16 évre. A szakiskolai képzés időtartamát a kétezres évek elejétől az akkori kormány háromévesről négyévesre növelte, ám 2010 után újra visszaállították három évre. A kutató felidézte, hogy az unió célkitűzése alapján a tagállamoknak 2020-ra tíz százalékra, illetve az alá kell csökkenteniük a korai iskolaelhagyók arányát. Ezt a többség teljesítette, Magyarország nem. Hazánkban ugyanis éppenhogy nő a korai iskolaelhagyók aránya.

 

A cikk teljes változatát a csütörtökön megjelent 168 Órában olvashatja!