Hatósági ár megszabását kérte szájmaszkokra, tisztítószerekre és kézfertőtlenítőkre a GVH az Emmitől

2020. március 24. 16:42 - szerző: 168 Óra

Egyre több hír érkezik hatalmas áremelésekről, 7500 forintos maszkról készült kép köröz az interneten, egekig drágult fertőtlenítőszerekről, hirtelen duplájára kínált krumpliról kaphatunk jelzéseket, vagy a Lehel téri piacról, ahol sokak felháborodására 2800 forintért kínálta egy hentes a csirkemellet.

Van-e lehetőség arra, hogy a hatóságok gátat vessenek a járvány idején kurrenssé vált termékek esetében az árak elszabadulásának – tette fel a kérdést a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a 24.hu. Már a GVH is tudomást szerzett arról, hogy egyes, a járvány miatti helyzetben különösen fontos orvosi és higiéniai termékek kínálata, illetve elérhetősége beszűkült, ahol pedig van, ott az ára megemelkedett.

Azt előrebocsátották, hogy a versenyhivatal nem működik a klasszikus értelemben vett „árhatóságként”, tehát önmagában még egy nagyobb mértékű áremelés sem ad lehetőséget nekik ahhoz, hogy eljárást indítsanak. Ettől függetlenül a rendkívüli helyzetre tekintettel

a GVH javasolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárságának, hogy kezdeményezze egyes termékek – szájmaszkok, kézfertőtlenítő termékek, hypo tisztítószer – hatósági árszabályozását.

Ez a rendkívüli helyzetben indokolt, a maximált árak jogszerűen alkalmazhatók – hivatkozott a GVH az Európai Bizottságból, illetve az uniós tagállamokban működő versenyhivatalokból álló Európai Versenyhatóságok Hálózatának a koronavírus-járvánnyal összefüggésben közzétett nyilatkozatára. Ezzel az eszközzel a gyártók, importőrök közvetlenül megakadályozhatják, hogy a forgalmazók szintjén indokolatlan áremelésre kerüljön sor.

Koronavírus - Szent László Kórház
Fotó: Szigetváry Zsolt

Nem az Európai Bizottságra hivatkozva, de több ellenzéki párt is javasolta a kormánynak a hatósági ár bevezetését bizonyos termékekre. Orbán Viktor miniszterelnök azonban egyelőre nem támogatja ezt, hétfőn az Országgyűlésben a védőfelszerelésekkel kapcsolatban le is vezette, miért nem látja értelmét, hogy lépjenek:

„Szépen hangzanak ezek a javaslatok, én szimpatizálok azzal, hogy ott, ahol szükséges és értelme van, ott vezessünk be hatósági árat, de ne követeljenek olyan hatósági árat, amely akadályozza a védekezést, és elveszi az emberektől a védekezés lehetőségét” - idézi fel a 24.hu.

A hazai gyártású védőfelszerelések mind kellenek az egészségügyben és a rendvédelemben dolgozóknak, állami gyártásból sem maszk, sem más védőeszköz nem kerül piacra, magángyártás sincs belföldön.

A piacon kapható védőeszközök mind importból származnak, nincs eszközünk a tényleges beszerzési ár befolyásolására – vázolta a helyzetet Orbán Viktor. Félünk attól, hogyha hatósági árat vezetünk be, mondjuk a maszkokra, akkor azon az áron, amit mi meghatározunk, egyetlen patikus se fogja behozni, és nem fogja árulni, és akkor egyetlen maszk sem lesz kapható az üzletekben – fordította drámaira az érvelést a miniszterelnök.

Koronavírus - Szent László Kórház
Fotó: Szigetváry Zsolt

A 24.hu megkérdezte a GVH-tól, mikor avatkozhat be a tisztességtelen árakba. A válaszból az derül ki, hogy a versenyhivatal mozgástere e téren igen korlátozott, a rendelkezésére álló eszközöket pedig nem arra találták ki, hogy szélsebesen leverjenek hirtelen keletkező túlárazási rohamokat.

A túlzó árazás mint versenyjogi jogsértés normatív keretei meglehetősen szűkek, mivel a piacgazdasági árakat elsősorban a versenyviszonyok hivatottak kijelölni – fogalmazott a versenyhivatal. Vagyis a kereslet és a kínálat határozza meg alapesetben az árakat.

Ha adott esetben mégis nekifutnak egy túlárazás vizsgálatának, akkor hosszadalmas eljárás következik, amely összetett közgazdasági elemzéseket igényel, és jellemzően végeláthatatlan bírósági felülvizsgálatba torkollik.