Hatalmas adósságot görget maga előtt az MSZP, bankhitelt sem tud felvenni a kockázatos választási szereplés miatt

2017. november 11. 07:37 - szerző: Pungor András

Továbbra is milliárdos adósságot görget maga előtt az MSZP. Bár a 2010-es választási vereség óta megcsappant a szocialisták költségvetési támogatása, a korábban ingatlanvásárlásokra felvett hitelét és más tartozásait törlesztenie kellett a szervezetnek. Közben sok támogatójuk elvesztette állását, a párthoz közeli vállalkozók pedig félnek, hogy bukhatják cégeiket, megbízásaikat, ha támogatják a szocialistákat. Információink szerint az MSZP nemrégiben jogerősen pert vesztett a párt volt informatikai igazgatójának cégével szemben: nemcsak az évek óta halmozódó adósság után járó 16 milliós kamatot, hanem a 96 millió forintnyi elmaradt vállalkozói díjat is ki kell fizetniük a kft.-nek.

Már a 2010-es vereség előtt is jelentős adósságot halmozott fel az MSZP. Ezt idővel valamelyest mérsékelni tudta, de még nem ért véget a történet. A választási vereség után a tartozás feltorlódásának részben a megcsappant költségvetési támogatás volt az oka: az állami támogatás mértéke a kormányváltás után mintegy 900 millióról 427 millióra apadt. Mesterházy Attila elnök 2014-ben ismerte el, hogy kétmilliárdos adósságot görget maga előtt a párt. Veres Gábor pártszóvivő anno erről annyit mondott, hogy tartozásuk három nagy tételből áll: egyrészt a 2010-ig folyamatosan emelkedő folyószámlahitelből, ami akkor 400 millió forintot tett ki. Az adósság másik része ingatlanhitel. 2006 és 2010 között ugyanis a párttörvény módosításával lehetővé tették, hogy a pártok megvegyék bérleményeiket, pártirodáikat. Az MSZP több mint 700 milliós hitelt vett fel az MFB-től, ez tavalyra már 260 millióra apadt. Veres akkor azt mondta, ebből a hitelből azért nem tud kiszállni az MSZP, mert az ingatlanárak a válság miatt csökkentek, vagyis az ingatlanok eladásából nem lehet fedezni ezt az összeget. Ráadásul információink szerint

az Orbán-kormányhoz hű emberekkel feltöltött bank később igyekezett megnehezíteni a szocialisták dolgát.

Úgy tudjuk, amikor lehetőség lett volna arra, hogy az MSZP-sek eladjanak ingatlanokat, a bank kikötötte, hogy az azokból származó bevételt majd a végtörlesztésből vonják le, így az csak évek múlva könnyített volna a párt szorongatott helyzetén. Ám az MSZP-nek azonnali segítségre lett volna szüksége.

A harmadik nagy tétel a volt székházra felvett egymillárd forint értékű, frankalapú hitel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején bejelentette, hogy a rossz emlékű Köztársasági téri székházat el kell adni. Egy noszvaji elnökségi ülésen döntöttek erről 2007 márciusában. Formális volt a határozat, hiszen pár héttel korábban már ki is költöztek a mára II. János Pál pápa nevére átkeresztelt térről, és egy Vérmező úti irodaházban alakították ki a politikai központot.

Fotó: Kovalovszky Dániel

Hogy miért kellett méregdrága, első osztályú, budai irodaházban bérelni helyiséget? Egy baloldali párt miért nem akart olcsóbb helyen, akár a VIII. kerületben keresni magának bérleményt? Nincs válasz. Végül az átmeneti megoldásnak szánt budai irodát is lecserélték, a szocialisták vezérkara úgy döntött, hogy 700 millió forintért megveszik és felújíttatják az egykori Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének Jókai utcai székházát, amire hosszú távú, milliárdos hitelt vettek fel. A beruházásra projektcég alakult, de a párt vállalta a kezességet a hitelért.

A székház kulcsait 2009-ben végül jelképesen az a Simon Gábor, az MSZP akkori választmányi elnök adta át Gyurcsány Ferencnek, akire később százmilliós bankbetétje miatt figyelt fel az ügyészség, és jelenleg is bírósági eljárás zajlik ellene. A székházban kevés a közösségi tér, pedig az átadáskor éppen ezekkel dicsekedtek a párt korifeusai. Az inkább irodákból, kis terekből álló épület egy idő után összességében túl nagy és túl drága lett a 2010-es választásokat elbukó pártnak. Nem volt szükség a régi apparátusra, és még a hitel törlesztése (havi tízmillió forint) is nyomasztotta a párt döntéshozóit. Több munkatársat elbocsátottak, illetve „átirányítottak” a képviselői irodaházba, és eladásra hirdették meg a székházat.

Tavaly kiderült, hogy a Geoholding (a Népszava és a Szabad Föld kiadója) és a Móra kiadó vásárolja meg az épületet. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, de több lap is azt állította, hogy nyolcszázmillió forintra rúghat. A pénzből a szocialista párt milliárdos adósságának egy részét törlesztették. Folyamatos tárgyalásokkal, illetve azzal, hogy korábban engedélyt adtak arra, hogy a helyi pártirodákat bérbe adják, sikerült még valamicskét lefaragni az adósságokból. Ám így is maradt tartozása a mintegy egymilliárdos bevételből (költségvetés támogatásból, tagdíjakból, adományokból) gazdálkodó pártnak. Adósai voltak több szolgáltatónak, közvélemény-kutatónak.

Fotó: Kovalovszky Dániel

Úgy értesültünk, hogy a napokban megkezdődött az MSZP és a D-Net Informatika Kft. közötti tárgyalás az adósságrendezésről. Információink szerint a szocialisták részletfizetési konstrukciót dolgoztak ki, kérdéses még, hogy ezt a kft. vezetése elfogadja-e. Úgy tudjuk, az MSZP a D-Net Kft.-nek utalandó összeget ingatlaneladásból tervezi fedezni.

A cég tulajdonosa, Varga Tamás, a párt egykori informatikai igazgatója idén szeptember végén jogerősen is pert nyert az MSZP ellen. A Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint a pártnak nemcsak 16 milliós kamatot, hanem a csaknem 96 millió forintnyi elmaradt vállalkozói díjat is ki kell fizetnie a cégnek.

Az elsőfokú bíróság korábban megállapította, hogy MSZP és a cég 1994 óta állt szerződéses kapcsolatban, a kft. komplex szolgáltatást nyújtott a pártnak: ők biztosították az internetet, karbantartották a telefonalközpontot, üzemeltették az informatikai rendszert. 2012-ben már több mint 70 milliós fizetési meghagyást küldött a D-Net a pártnak. Az adósság a 2010-es kormányváltás óta halmozódott. A bonyolult jogvita során az MSZP 110 milliós ellenkeresettel próbálkozott a céggel szemben − eszerint az MSZP a Citynet Kft.-től megvette a D-Net tartozását −, de nem járt sikerrel. A D-Net szerint nem létező tartozásról van szó, a párt követelése „aláíratlan, téves adatokat tartalmaz, különböző számlázó programokkal készültek, egy része mögött nincs szerződés”. Az elsőfokú bíróság nagy részben igazat adott a D-Net Kft.-nek, és elutasította az MSZP viszontkeresetét, ezt a másodfok is jogerősen helybenhagyta. Most a tárgyalóasztalnál dől el a kérdés, sikerül-e a párton behajtani a több mint százmilliós tartozást.

Ellenszélben igyekszik adósságát rendezni, infrastruktúráját fenntartani a szocialista párt. A további adósság rendezéséhez két lehetősége van: vagy eladja ingatlanjainak egy részét, vagy bevételeiből részletben fizet a hitelezőinek. Bankhitelt már nem tudnak felvenni, ugyanis a pénzintézetek kockázatosnak tartják a párt 2018-as szereplését.

Fotó: Bazánth Ivola

Irodáik működtetését korábban az segítette, hogy a szocialista önkormányzati tisztségviselők, képviselők, aktivisták hozzájárultak azok finanszírozásához, de a 2010-es kormányváltás után ők is egzisztenciális válságba kerültek: nem lettek képviselők, illetve kirúgták őket a közintézményekből.

Az MSZP-hez közeli vállalkozókat – akik segíthették volna szervezetüket – vagy perekkel fenyegették meg, vagy kaptak egy „visszautasíthatatlan” ajánlatot, és kénytelenek voltak potom áron eladni a cégüket.

Ezzel szemben a Fidesz már ellenzékben is gondoskodott gazdasági hátországáról. Míg Orbánék kiépítették például a médiabirodalmukat, addig a szocialisták erre nem ügyeltek:

az MSZP-kormány idején több ellenzéki újságnak jutott az állami hirdetésekből, ugyanez nem mondható el az Orbán-kabinet gyakorlatáról.

A fideszes gazdálkodásra iparági pletykák szerint az a jellemző, hogy az első vagy a második Orbán-kormánytól kapott megbízásokból tíz százaléknál nagyobb összeget kellett a cégeknek bizonyos célokra visszafizetniük.