Három antiszemita támadás történt 2018-ban Magyarországon, ez hosszú ideje a legmagasabb szám

- Folyamatosan monitorozzák a közbeszédet, figyelik a híreket, fogadják a bejelentéseket. Hány antiszemita incidensről szereztek tudomást?

- 2018-ban 32 antiszemita gyűlöletcselekményről szereztünk tudomást. Ezek között 3 esetben támadást, 10 esetben rongálást és 19 esetben gyűlöletbeszédet azonosítottunk.

- A korábbi évek tapasztalataihoz viszonyítva mit mutatnak ezek a számok?

- 2015 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az antiszemita cselekmények száma, tehát nominálisan csökkenni látszik a zsidó közösség fenyegetettsége. Ha azonban a cselekmények súlyát is figyelembe vesszük, akkor nem ilyen kedvező a kép. A korábbi évekkel ellentétben 2018-ban 3 esetben jutott tudomásunkra antiszemita támadás. Ez az eddig legmagasabb érték, mióta Alapítványunk a monitoring tevékenyégét végzi. A 10 rongáláson és 19 gyűlöletbeszéden kívül fenyegetésről, vagy diszkriminációról nem érkezett hozzánk adat.

2017-ben 36 eseményt azonosítottunk. A korábbi évek számai a következőképp alakultak: 2016-ban 48 eseményről adtunk hírt, 2015-ben 52, 2014-ben pedig 37 eseményt detektáltunk. Fontos megjegyezni, hogy Alapítványunk hiánypótló, monitoring tevékenységét 2013 májusában kezdte meg az EBESZ által ajánlott módszertan alapján, így teljes éves összehasonlításra alkalmas adatokkal csak a 2014. évtől kezdődően rendelkezünk.

- Hogyan súlyozzák az incidenseket?

- A jelentés kétféle cselekménnyel foglalkozik: gyűlölet-bűncselekményekkel és gyűlölet motiválta incidensekkel. A kétféle cselekményt együttesen gyűlöletcselekményeknek nevezzük. Az első értelemszerűen büntetőjogi kategória, a második pedig olyan negatív társadalmi jelenségekre utal, amelyekre fel kell hívnunk a közvélemény figyelmét. Jelentésünkben olyan gyűlölet-bűncselekményeket és gyűlöletincidenseket mutatunk be, amelyeknek motivációja az antiszemitizmus. Ilyen cselekménynek számít minden, ahol annak elkövetője, célpontja, módszere vagy üzenete erre utal. A célpont lehet személy, csoport, rendezvény, épület, emlékmű vagy egyéb tulajdon. Fontos, hogy csak abban az esetben beszélhetünk antiszemita motivációról, ha kifejezetten a zsidósághoz való tartozás feltevése miatt választotta az elkövető az adott célpontot. Ilyen módon lényegtelen, hogy a feltevés valós-e: a zsidóságoz való vélt tartozás is elegendő.

- Tapasztaltak valamilyen szezonális ingadozást az év során?

- Április hónap egyértelműen kiemelkedő volt a maga 8 esetszámával. A többi hónapban többé-kevésbé egyenletes eloszlást tapasztaltunk. Bár ezt külön nem mértük, elképzelhetőnek tartom, hogy ez összefügghetett az országgyűlési választások felfokozott társadalmi hangulatával. Politikai kampányok idején általában gyakoribbak az antiszemita cselekmények.

Szalai Kálmán

- A Holokauszt-tagadás 2010 óta bűncselekmény Magyarországon. Hány ilyen esetet rögzítettek az elmúlt esztendőben?

- Az adatok alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy az elmúlt négy évben szinte teljesen eltűntek a korábban mindennaposnak számító, a holokausztot tagadó, így a zsidók elleni gyűlöletre uszító szövegek a közbeszédből. Időközben a közösség méltóságának védelmét, a közösség elleni uszítás szankcionálását is megerősítette a törvényhozás, így az állampolgárok felelősebben viselkednek, hiszen konkrét következményekkel kell számolniuk.

- A direkt gyűlöletbeszéd helyét úgy tűnik, kifinomultabb antiszemita kommunikáció veszi át. A zsidó közösség képviselői gyakran panaszkodnak kettős beszédre, antiszemita közéleti személyek rehabilitálására irányuló kísérletekre. Hogyan reagál a TEV ezekre az észrevételekre?

- Talán Horthy Miklós személye körül figyelhető meg a legerősebb ambivalencia. Alapítványunk álláspontja a kormányzó szerepét illetően egyértelmű: Horthy Miklós nem érdemes a méltatásra. A Szabadság téri Hazatérés templománál felállított szobornál tiltakoztunk, aktivistáink a helyszínen felvilágosító szórólapokkal tájékoztatták a megjelenteket Horthy szerepéről. Kiadtuk a zsidótörvények teljes szövegét, hogy mindenki számára világos legyen a kormányzó felelőssége a Holokauszt előkészítésében.

Hóman Bálint jogi rehabilitálása, Donáth György szobrának felállítása ellen alapítványunk is felemelte a szavát. Szakály Sándor elfogadhatatlan kijelentéseivel kapcsolatban is tiltakoztunk. Wass Albert, Szabó Dezső és Tormay Cécile tantervi oktatásának kapcsán leszögeztük, hogy irodalmi munkásságuk ismertetését csak erkölcsileg vállalhatatlan politikai, ideológiai nézeteik és szerepvállalásuk szövegkörnyezetével együtt tartjuk elfogadhatónak.

Egész tevékenységünk során arra törekszünk, hogy a közbeszédben és a nyilvános tereken megjelenő antiszemita jelenségeket ne csak önmagukban vizsgáljuk, hanem tágabb társadalmi kontextusba helyezve próbáljuk értelmezni, és felvenni velük a harcot.

- A magyarországi zsidóság nemigen határolható körül egységes tömbként a hazai társadalmon belül, egyes tagjai oly sok szálon kapcsolódnak különböző identitási jegyeiken keresztül a közösség szövetéhez, miközben bizonyos csoportjaikat megszámlálhatatlan törésvonal választja el egymástól. Hogyan tudják mégis azonosítani, hogy kik az antiszemitizmus célpontjai?

- Alapítványunkat pontosan ez a felismerés vezette arra, hogy bekapcsolódjunk egy átfogó zsidóságkutatási projektbe. Többek között a mi támogatásunkkal, és aktív részvételünkkel készült el az elmúlt évben Kovács András és Barna Ildikó átfogó kutatását összefoglaló kötete, "Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben" címmel. Ebből rengeteg részletes adatot tudunk hasznosítani munkánk során.

- Nemzetközi összehasonlításban milyennek találja a magyar zsidóság fenyegetettségének helyzetét?

- A hazai kutatási programok mellett nemzetközi felmérésekben is rendszeresen részt vállalunk. Az FRA (European Union Agency for Fundamental Rights) 2013-ban és 2018-ban is átfogó európai kutatást végzett 12 uniós tagország zsidóságának általános közérzetéről, antiszemitizmusról vallott percepciójáról, esetleges diszkriminációs tapasztalatáról. 2013-ban a magyarországi megkérdezettek közel fele súlyos problémaként élte meg az antiszemitizmust, ez a szám az elmúlt évben a felére zsugorodott (26%). Ezzel Magyarország nemzetközi összehasonlításban is viszonylag jó pozícióba került: csak négy vizsgált országban érzékelték enyhébbnek a problémát.

- Milyen terveik vannak a jövőre nézve?

- Hazai tapasztalatainkra alapítva olyan, egységes monitoring rendszer létrehozásán dolgozunk, amely egész Európában azonos szabványok szerint méri az antiszemita jelenségeket, így egymással összeshasonlíthatók lesznek a kutatási eredmények. Fontos üzenete van annak is, hogy a magyar kormány 2019-től kezdve évente jelentős összeggel támogatja az európai szintű antiszemitizmus elleni küzdelmet. A költségkeret az Európai Tett és Védelem Liga felállításához járul hozzá, amely a törvényalkotás, az igazságszolgáltatás, a monitoring-kutatás és az oktatási rendszer területén fog kiterjedt tevékenységet folytatni. A szervezet 2019. májusában kezdi meg működését brüsszeli és budapesti központtal, melyet a következő években további regionális irodák követnek.

(Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány titkára. Tevékenységéért 2018-ban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Scheiber Sándor-díjjal tüntette ki.)