Leginkább a fiatal városiak vásárolnak hamis árut, jellemzően anyagi okok miatt

2020. november 21. 18:55 - szerző: 168 Óra - forrás: portfolio.hu

A magyarok fele szerint nem bűncselekmény hamisított termékkel üzletelni.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és Tárki legfrissebb fogyasztói felméréséből kiderült: elmúlt tíz évben a 2019 és 2020 júliusa közötti időszakban volt a legalacsonyabb a hamis terméket vásárlók aránya (11 százalék), de a kutatás arra is rámutat, hogy a magyar lakosság 80 százaléka egyáltalán nem vásárolna hamis vagy kétes forrásból származó terméket - írja az eredményeket ismertető portfolio.hu.

Biztató eredmény továbbá, hogy emelkedik a fogyasztói tudatosság a vásárlók körében: azok, akik alapvetően elzárkóznak a hamis termék megvásárlásától, döntő többségükben (97 százalék) nem is vásároltak ilyen terméket az elmúlt egy évben.

A korábbi évekhez hasonlóan, idén is a hamisított márkás ruházat volt a legkelendőbb, az illegális termékek között, a válaszadók 14 százaléka szerzett be ilyen típusú árucikkeket 2020-ban.

Hamis illatszert a válaszadók 5 százaléka vásárolt, illegális programokat szintén 5 százalékuk töltött le vagy fogadott el, nem megbízható forrásból származó élelmiszert 4 százalékuk-, CD-t vagy DVD-t és nem patikából származó gyógyszert egyaránt 1–1 százalékuk vásárolt idén.

A felmérés a demográfiai tényezőket vizsgálva arra is rámutat, hogy a fiatalabb korosztály (18–39 évesek), illetve a fővárosban élők vásároltak legnagyobb arányban hamis terméket a kérdezést megelőző egy évben.

Azok közül, akik az elmúlt egy évben vásároltak hamis terméket, a legtöbben (62 százalék) a beszerzett termék alacsonyabb árát jelölték meg fő motivációjuknak.

Az árérzékenységre utal az is, hogy a tavalyi felméréshez viszonyítva 10 százalékponttal növekedett azoknak az aránya (72 százalékról 82 százalékra), akik eredeti terméket vásároltak volna, ha ahhoz olcsóbban tudtak volna hozzájutni. Az ár mellett fontos tényezőnek jelölték meg a minőséget is.

A HENT és a Tárki közös kutatásából kiderül az a kedvezőtlen tendencia, hogy a korábbi évekhez képest egyre kevesebben értékelik bűncselekményként a hamisítványok terjesztését: 2020-ban csupán a megkérdezettek 54 százaléka tartja bűncselekménynek a hamisítványok eladását.

Ezenfelül a megkérdezettek egyre megengedőbbek a hamis termékek vásárlóival szemben: idén csupán a válaszadók 28 százaléka gondolja, hogy a hamis termékek vásárlóit felelősségre kell vonni.