Szigeti veszedelem – Új Manhattan épül a Hajógyárin Óbuda polgármestere szerint

2020. július 19. 09:00 - szerző: Árpási Bence

Újabb töréspont jöhet létre a főváros és a kormány között: árvízvédelmi gáttal vennék körbe a Hajógyári-szigetet, amely alsó hangon is ezer fa kivágásával járna. A háttérben egy ingatlanbefektetés sejlik fel. A III. kerület tiltakozik, a kabinet állítja: a jelenlegi állapotánál sokkal szebb, rendezettebb lesz a sziget. Közben éledezni látszik a helyi civil ellenállás is.

„Itt valami ingatlanmutyi van.”

Így jellemezte a helyzetet az egyik demonstráló, aki több száz társával tüntetett a Hajógyári-sziget kormányzati tervei ellen. Noha az elképzeléseket pontosan senki sem ismeri, abban a jelenlevők megegyeztek, hogy az árvízvédelmi gát építésével és a fakivágásokkal ismét el akarnak venni a fővárosiaktól egy nagyobb zöldterületet. Óbuda-Békásmegyer DK-s polgármestere egyenesen

egy új Manhattan felépítéséről beszélt.

Azt már korábban is sejteni lehetett, hogy a kormánynak valamiféle terve van a szigettel. Május végén – nem sokkal azelőtt, hogy az UNESCO szavazott az újabb világörökségi helyszínekről – a kormány indoklás nélkül levette a listáról a világörökségi helyszínnek javasolt Hajógyári-szigetet.

Az úgynevezett Hadrianus-palota – az egykori Felső-Pannónia provincia helytartójának a sziget déli részen épült palotája – került volna védelem alá, és ezt hiúsították meg egy tollvonással. Közben pedig a Népszava arról számolt be, hogy a kabinet árvízvédelmi védművet építene a sziget köré. Ez a tervek szerint a teljes területet megvédené az áradásoktól, csakhogy ez az elképzelés pontosan beleillik egy olyan lépéssorozatba, amely egy nagybefektető beruházását készíti elő.

Természetesen a fakivágás most sem maradna el, a legóvatosabb becslések szerint legalább ezer fát kellene elpusztítani.

A III. kerületi önkormányzat ellenzi a terveket. A városrész vezetője, Kiss László a már említett demonstráción azt ígérte, meg fogja akadályozni a beruházást. Szerinte „itt a jogállamiságba ütköző erőszakot kellene tenni”, ezért tartja lehetetlennek, hogy megvalósítják a terveket. A 168 Órának elmondta, a gátat megalapozó tanulmány egyértelműen ingatlanhasznosítási funkciót jelöl meg, mindent ennek a szempontnak rendel alá. Egy klasszikus viccel érzékeltette a helyzetet:

„amikor Móricka mindenáron átkíséri az úttest másik oldalára a nénit, bár az nem akar átmenni”.

Vagyis párbeszédre lenne szükség, hogy egyeztessék minden érintett érdekeit.

Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere
Fotó: Merész Márton

Ez már csak azért is indokolt volna, mert a szigeten a tulajdonviszonyok sem egyszerűek. Négy nagyobb tulajdonos osztozkodik a terület nagy részén: az állam, a szigeten már jelenlévő magánbefektető, a főváros, valamint a parti területek esetében a kerületi önkormányzat.

Még az óbudai Fidesz sem teljesen érti, miért kívánják gáttal körbevenni a sziget teljes területét.

Puskás Péter frakcióvezető a 168 Órának azt mondta, eddig csak a déli rész védelméről volt szó, mivel oda terveztek kulturális és sportberuházásokat. „Nekünk egyértelműen az az álláspontunk, hogy az ehhez a területhez kapcsolódó árvízvédelmi beruházásokat tudjuk támogatni, az északi részre pedig várjuk az állam elképzeléseit, és csak utána lehetne dönteni a kérdésben.” Mint mondta, nagyon élesen el kell választani a sziget déli és északi részét egymástól. Szerinte a déli rész kulturális és sportcélú hasznosítását – ahol több rossz állapotú épület is található – senki sem ellenzi. Korábban az árvízi védekezés is erre a területre szorítkozott, nem pedig az északi, parkos területre.

Magyarországi képek - Budapest A sziget madártávlatból.
Fotó: H. Szabó Sándor

Közben még egy csavar került a történetbe. 2019 őszén a Viziterv Environ Kft. bejelentkezett: elvégeznék a gátépítés előkészítő munkálatait a Hajógyári-szigeten, ezért próbafúrásokat és egyéb vizsgálatokat terveztek. Ám az akkori fideszes polgármester, Bús Balázs, nem adott engedélyt a munkákra. Puskás Péter szerint mindez azért történt, mert „nem láttuk és most sem látjuk, mi a cél az északi terület megvédésével”. Csakhogy később már az új, ellenzéki összetételű Városfejlesztési Bizottság egyhangú támogatással megadta a szükséges tulajdonosi hozzájárulást. Mint a 444.hu cikke beszámolt róla, az előterjesztést elfogadásra javasolta az apparátus, emiatt

egyik bizottsági tag sem fedezte fel, tulajdonképpen mit is szavazott meg.

Ezért a kerület szintén DK-s alpolgármestere, Hazai András Iván arról értesítette a Vizitervet, indulhatnak a próbafúrások. Később viszont rájöttek, mire is voksoltak valójában, így ugyanaz a bizottság nem sokkal később elutasította a gátépítést. Az önkormányzat álláspontja szerint csak annyi történt, hogy a bizottság visszavonta a hozzájárulást, mert a rétegvízvizsgálat megtörtént, és nem akarták, hogy másra is felhasználható legyen az engedély.

A sziget hasznosítására már a baloldali kormányzatok alatt is születtek különféle ötletek. Gyurcsány Ferenc kabinetje korábban egy kaszinókomplexumot álmodott meg a déli részre, egy amolyan „kis magyar Las Vegast”. Persze ebből nem lett semmi, de talán jól mutatja, milyen régóta ólálkodik a magántőke a Hajógyári-sziget környékén.

Fotó: Merész Márton

Más kérdés, mit ért hasznosítás alatt a politika, és mit a városlakó.

Ez nem feltétlenül mutat egyezést, mivel sok zöldövezetre vágyó polgárnak az is elegendő, ha egy ilyen területen póráz nélkül elengedheti a kutyáját, vagy leheveredhet a fűbe. Talán nem véletlen, hogy az első demonstrációt az Óbudai Kutyás Egyesület szervezte. Egy levelet is címeztek a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a kéréseikkel. A szervezet vezetője, Gáspár Zsófia a 168 Órának elmondta, jelezni fogja, ha megérkezik Gulyás Gergely válasza. Ugyanakkor elszántnak látszik a folytatást illetően:

„Itt tanultam meg járni, itt voltam nyáron gyerekkoromban, ide járok kutyázni harminc éve, és itt vagyok mindennap.

Ha valakinek fontos, hogy az északi oldalon ne változzon semmi, akkor az én vagyok. És ha kell, a többi kutyással együtt le is fogok feküdni a munkagépek elé” – érzékeltette a civilek elszántságát.

A helyiek ellenállása pedig néha meg tud akasztani projekteket. A Római-partra tervezett mobil gát esetében is rég látott erővel tört elő a lakossági tiltakozás. Részben emiatt maradt el az építkezés, és persze azért, mert Bús Balázs, az akkori polgármester nem adott tulajdonosi hozzájárulást a munkákhoz. Most a tiltakozók számíthatnak a főpolgármesterre is, mivel Karácsony Gergely ugyancsak világossá tette, hogy ellenzi a terveket.

Mint résztulajdonosnak, a Fővárosi Önkormányzatnak jogi eszközei is vannak a projekt blokkolására. Ami persze – ismerve a Fidesz rapid törvényalkotási folyamatát – nem jelent kizárólagos garanciát. Kiss László szerint csak a kormányon áll, mit fognak lépni az ellenzők.

Nemsokára kiderül, van-e miben reménykedni a NER tizedik évében.