Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni!

Alkalmas volt a hajózásra a Hableány, még egy matróz sem tudta volna megelőzni a tragédiát

2019. október 3. 13:50 - szerző: Dulai Péter

A 168 Óra birtokába jutott kiegészítő nautikai szakvélemény több kérdést is tisztáz. Az nem egyértelmű, hogy kötelező lett volna-e a plusz egy fő a sétahajón, de ha igen, ez a baleset szempontjából akkor is irreleváns.

A jogszabályok alapján nem egyértelmű, hogy kötelező lett volna a 3 fős személyzet a május 29-én elsüllyedt Hableány sétahajó fedélzetén, de a plusz egy ember hiánya nincs ok-okozati összefüggésben a katasztrófával. Erre lehet következtetni a 168 Óra birtokába jutott, nemrégiben elkészült kiegészítő nautikai szakvéleményből. 

Magyarország történetének legnagyobb polgári hajókatasztrófáját heten élték túl, 25 dél-koreai turista és a kétfős magyar személyzet életét vesztette, egy dél-koreait még keresnek. Az áldozatok között van a Hableány kapitánya és matróza is, vagyis Viking Sigyn szállodahajó által letarolt Hableány kétfős személyzete, akik a tragédia bekövetkeztekor a hajón tartózkodtak. 

A friss szakvélemény több kérdést is tisztáz. A plusz egy matróz sem tudta volna ellensúlyozni az úgynwevezett orrsugárkormány hiányát, amelynek egyébként kizárólag, illetve döntően a kikötésnél van szerepe. Ilyen szerkezet nem volt a Hableányon, de ez nem is kötelező. A szakvéleményben az is szerepel, hogy a plusz egy matróz sehogy sem tudta volna pótolni az orrsugárkormányt, de ez nem is feladata. 

Dunai hajóbaleset - Többen meghaltak a Dunán történt vízi
Fotó: MTI/Lakatos Péter

Mint azt már Borbély Zoltán, a Hableányt üzembentartó Panorama Deck Kft. egyik jogi képviselője korábban a 168 Órának elmondta, a radar nem kötelező műszaki felszerelés az ilyen utasszállító hajókon. Erre erősített rá a mostani, kiegészítő szakvélemény is, amelyben az áll, hogy mivel a látótávolság meghaladta az ezer métert, nem voltak korlátozottak a látási viszonyok, így nem volt kötelező a radar, de utóbbi ugyancsak nincs okozati összefüggésben a bekövetkezett hajóbalesettel. 

Az Index július 31-én egy korábbi szakvéleményre hivatkozva azt írta, a Hableány hajózásra alkalmatlan volt.

A Hableány dél-koreai utasai már csak akkor „érzékelték a veszélyt”, amikor a hajó megbillent, vagyis miután nekiütközött az ukrán hajóskapitány vezette Viking Sigyn. Ezt például a nem sokkal az ütközés előtti fotók is bizonyítják, amelyeket a dél-koreai utasok készítettek egymásról. Ezeken már látszik a háttérben a Viking, de az is, hogy az utasok nem észlelik a közeledő szállodahajót. 

A Hableány vezetőjének nem róható fel, hogy nem látott körbe a hajón található kéménytől és a hátsó fedélzeti ponyvától, hiszen ezek a hajó kötelező tartozékai. 

Az, hogy a vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésével és segítségnyújtás elmulasztásával (amely a halmazati büntetés szabályai szerint akár 11 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető) is meggyanúsított ukrán kapitány nem észlelte az előtte haladó Hableányt, már az üzeneteiből is kiderül.

„Nem láttam”, „Nem vettem észre”, „Lehet, hogy megütöttem őt, ütköztem vele”

- ezeket írta a gyanúsított a testvérének a tragédia után pár órával. Egyelőre még nem sikerült visszanyerni a kapitány által törölt összes üzenetet, de a helyreállított adatokból további új információk várhatók. 

A gyanúsítási kiegészítés lényege, hogy Jurij C. a baleset után

  • nem élt közleménnyel a környező hajók felé, amelynek elmaradása hátráltatta a mentést,
  • a rádióállomás felé későn jelentette be, és a bejelentés csak részinformációkat tartalmazott,
  • valamint elmulasztotta a mentésre irányuló azonnali intézkedést. 

Borbély Zoltán a 168 Óra kérdésére kiemelte, hogy a sajtóban korábban megjelentekkel ellentétben a Hableány üzemképes volt és minden működési engedéllyel rendelkezett. 

A kiegészítő szakvéleménnyel kapcsolatban megkerestük Tóth. M. Gábort, a gyanúsított védőjét, aki azt mondta, az ügy érdemi kérdéseivel kapcsolatban először nem a sajtón keresztül, hanem a büntetőeljárás keretein belül szeretne foglalkozni.