Egyre több fiatal magyar kényszerül a szüleivel lakni, mert az albérletet és a saját lakást sem tudja megfizetni

2019. szeptember 12. 19:08 - szerző: Bíró Veronika

Magyarországon a 18 év alattiak több mint 60 százaléka él túlzsúfolt lakásban. Ez triplája az EU-s átlagnak.

Magyarországon a 18 év alatti gyermekek több mint harmada él túlzsúfolt lakásban. Az állami támogatások csak egy szűkebb rétegnek hozzáférhetőek, a háztartások többsége pedig nem rendelkezik lakáscélú megtakarítással. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy

a még szüleikkel élő fiatalok aránya messze az uniós átlag felett van 

– derül ki a Habitat for Humanity Magyarország szerdán bemutatott jelentéséből. A Periféria Kutatóközponttal közösen készített felmérés a lakáspiacra kilépő fiatalokra koncentrál, a téma a tanévkezdés miatt is aktuális.

Fotó: Habitat/Varga Gábor Vargosz

A kutatás szerint egyre inkább kitolódik az az időpont, amikor egy fiatal kirepül a szülői házból. Az 1970-es években átlagosan 25 évesen költöztek el otthonról a fiatalok, 2005 és 2015 között már 27,4 évesen. A pályakezdő, családalapításra készülő korosztály jelentős része lakhatási problémákkal küzd, amely valószínűleg kihat az alacsony gyermekvállalási kedvre is.

Szélesedik az a réteg, amely eladósodással oldja meg lakhatását, vagy el sem költözik otthonról. Nemzetközi összehasonlításban igen magas a szülői házban élő magyar fiatalok, és ezen belül a dolgozó fiatalok aránya. 

Eszerint Magyarországon a szülői házban élő 18 és 34 év közötti fiatalok aránya 2018-ban 62,7 százalék volt, míg az EU-s átlag 2017-ben 48,1 százalék volt. Még nagyobb az eltérés az uniós átlag és Magyarország között, ha csak a 25-34 éves korosztályt nézzük. Itthon ez az arány 42,4 százalék a 28,5 százalékos európai átlaghoz képest.

Emellett Magyarországon a gyermekeket sújtó lakásszegénység kirívóan magas.

A 18 év alatti gyermekek több mint 60 százaléka él túlzsúfolt lakásban, ami nagyjából a triplája az EU-s átlagnak az Eurostat 2017-es adatai szerint.

Kialakulóban van viszont egy új bérlői generáció. Míg az ezredfordulón csak minden tizedik 35 év alatti családfő lakott albérletben, ez az arány 2015-re a háromszorosára, 30 százalékra nőtt.

A magánbérleti szektor ugyanakkor egyre kevésbé jelent megfizethető alternatívát, illetve sokszor csak súlyos kompromisszumokkal, például zsúfolt társbérletek, vagy rossz állapotú lakások formájában. Pósfai Zsuzsanna, a Periféria Központ munkatársa szerint ennek az is az oka, hogy kevés magyar háztartásnak van megtakarítása, a hitelhez pedig önerő is kell, ami jellemzően nincsen a fiataloknak. A CSOK-kal pedig a gyerekvállaláshoz kötik a támogatást.

A lakásrendszerben továbbra is erőteljes szempont a saját tulajdon, amelyhez igen korlátozott a hozzáférés. Nehezíti, hogy egyenlőtlen a hozzáférés a lakástámogatásokhoz, szabályozatlan a magán-lakásbérleti piac, és nagy az ebből fakadó bizonytalanság.

Erősen meghatározó tényező a családi erőforrások megléte vagy hiánya is. Ez a pénzbeli támogatástól a hitelkezességen keresztül a család tulajdonában lévő ingatlan ajándékozását is jelentheti. A KSH 2015-ben végzett felmérése szerint 2005 és 2015 között a fiatal, vagyis a 36 év alatti lakásvásárlók 40 százaléka vette igénybe családja anyagi támogatását lakása megvásárlásához.

Azoknak, akik nem számíthatnak a család támogatására, jóval szűkebbek a lehetőségei, kisebb értékű lakást tudnak venni, és nagyobb eladósodás árán.

Fontos tényező még az állami támogatásokhoz hozzáférés. A lakáspénztári megtakarítások állami támogatása tavaly megszűnt, helyette az állami család- és otthonteremtési támogatások szinte csak abban az esetben támogatják a fiatalok lakásszerzését, ha az gyermekvállalással párosul. Ezek a támogatások ráadásul könnyebben, illetve nagyobb összegben hozzáférhetők a közép- és felső-középosztálybeli fiataloknak, mint az alacsonyabb státuszúaknak. Az új építésű lakásokat preferáló jelleg és a meghatározott idejű társadalombiztosítási jogviszony miatt a közfoglalkoztatottak, a munkanélküliek ki is esnek a körből.

Az is gond, hogy a magyarországi háztartások csak kis része rendelkezik lakáscélú megtakarítással, 2015-ben az összes háztartás 12 százalékának, mintegy 480 ezer háztartásnak volt csak ilyen típusú tartaléka.

A felsőoktatásban tanuló fiatalok esetében külön problémát jelent a kollégiumi férőhelyek alacsony száma, pedig azok jó alternatívái lehetnének az egyre drágább albérleteknek. A kormány 2016-os kollégiumfejlesztési stratégiája is kiemelte, hogy

35 ezer, azaz a jelenleginél háromszor több kollégiumi férőhelyre lenne szükség csak Budapesten.

Fotó: Habitat/Varga Gábor Vargosz

Szegfalvi Zsolt, a Habitat ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy az otthont nem lehet szabadpiaci termékként kezelni. A szervezet álláspontja szerint intézményi változtatásokra és a lakásállomány bővítésére van szükség, mert sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A Habitat albérletes hatóságot szeretne létrehozni, amelynek egyik fő funkciója valamennyi lakásbérleti szerződés regisztrációja lenne, ez nagyban fehérítené a piacot. Szociális lakásügynökségek létrehozása is segítene a megoldásban, ráadásul az kisebb mértékű állami támogatást igényelne, mint a lakásállomány bővítése.