Magyarország a 11. leggyúrosabb ország Európában

2020. november 26. 19:07 - szerző: 168 Óra / MTI

A legtöbbet a skandinávok végeznek izomerősítő edzéseket. 

Az európaiak nem végeznek elegendő izomerősítő edzést - derült ki egy friss ausztrál tanulmányból. Az ausztrál Dél-Queenslandi Egyetem (USQ) Jason Bennie vezette kutatócsoportja a 2013-ban és 2014-ben végzett nagyszabású európai egészségfelmérés (European Health Interview Survey, EHIS) második körének 280 600 adatkészletét elemezte.

A vizsgálatot az Európai Unió tagállamaiban, valamint Izlandon és Norvégiában végezték, a 18 év fölöttiek körében kutattak. Belgium és Hollandia kimaradt, mert ott nem szerepelt a kérdések között az izomerősítő edzés.

Egyre több tanulmány támasztja alá, hogy az izomerősítő edzés - többek közt a fekvőtámasz, guggolás, súlyokkal vagy más felszereléssel végzett erősítő gyakorlatok - legalább olyan fontos, mint az állóképességi vagy kardioedzés, mint a futás, úszás vagy kerékpározás. Összefüggést találtak a rendszeres izomerősítés, valamint a diabétesz, a depresszió és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése között.

A testmozgásról szóló németországi ajánlások úgy hangzanak, hogy - más sportok mellett - "a felnőtteknek legalább heti két napon izomerősítő testmozgást is kellene végezniük". Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerdán megjelent irányelvei is ajánlják az izomerősítő edzést, különösen idősebbeknek.

Az ausztrál kutatók elemzése alapján a megkérdezettek mindössze 17,3 százaléka válaszolta, hogy heti két vagy több napon erősítő edzést végez. A legelszántabbakat az északi országokban (Izland, Svédország, Dánia) találták, a legkevésbé szorgalmasokat délkeleten (Románia, Málta, Ciprus), de ide tartozott Lengyelország és Horvátország is. Magyarország a középmezőny elején, a 11. helyen végzett.

Azt nem kérdezték a résztvevőktől, hogy egy-egy alkalommal mennyi ideig tart az edzés.

Összefüggést találtak a túl kevés erősítő edzés, valamint az idősebb kor, a kevés állóképességi edzés, az alacsonyabb jövedelem vagy iskolázottság között is. Negatívan hatott a túlsúly, az elhízás és az egészségi állapot rossznak ítélése is. A nők általában kevesebbet erősítettek, mint a férfiak.

A tanulmány szerzői szerint mindezek a tényezők jelzik, mely csoportokra érdemes figyelni a lehetséges egészségügyi problémák szempontjából.

(MTI)