Jövő évtől az orvosok nem keresnek kevesebbet, amennyi a bértáblában van
A miniszter korszakhatárnak nevezte az orvosi béremelést, és rámutatott: 2021. január 1-jétől - az orvosi bértáblából kiindulva - 125 százalékos növekedés valósulhat meg.
Kifejtette: egy három éve dolgozó rezidensnek, akinek nincs szakorvosi végzettsége, január 1-től bruttó 613 ezer forintos bére lesz, egy negyven évet meghaladó szolgálati idővel bíró orvos közel bruttó 1,7 millió forinttal számolhat.
2022. január 1-től a három éve dolgozó rezidens bruttó 788 ezer forintot, a több mint 40 éve dolgozó orvos bruttó 2,1 millió forintot várhat. Egy 11 éve dolgozó orvosnak 1,260 millió forint lesz a bértábla szerinti bére - mondta.
Kitért arra is, hogy 2023. január 1-jével az említett kategóriák közül az elsőben 875 ezer, a másodikban közel 2,4 millió forint lesz a bér, míg a harmadikban mintegy 1,4 millió forint lesz a jövedelem.
Jelezte: felfelé 20 százalékos eltérítésre van lehetőség, eszerint az orvosi bértábla szerinti legmagasabb bér - ügyeleti díj nélkül - 2,8 millió forint felett lesz.
Ez nagy lépés, korszakhatár az egészségügy történetében az 1990 utáni időszakot tekintve - értékelt. Kiemelte, hogy ezzel a hálapénzt ki tudják vezetni a rendszerből, és külön örömnek nevezte, hogy mindez a Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján valósulhat meg.
Megjegyezte: a kormány a legkedvezőbb bértáblajavaslatot fogadta el.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: olyan vitás kérdés nem merült fel, amelyet ezután ne lehetne rendezni, a részletszabályokat pedig szintén az orvosi kamarával közösen dolgozzák ki.
A járványügyi védekezésről szólva ismertette: 36 kijelölt járványkórház van az országban, az átvezénylések arányát tekintve "még messze vannak" az egészségügyi dolgozók egy százalékától.
Elmondta: ha egy orvos 4, 6 vagy 8 órában dolgozik, akkor az új bértábla mellett a kórház beleegyezésével lesz lehetősége magánpraxis folytatására. Azt mindenképpen szeretnék ugyanakkor megszüntetni, hogy egy orvos három helyen rendeljen, és mellette 8 órában dolgozzon.
Szavai szerint abból érdemes kiindulni, hogy 10-12 óránál hosszabb időben nehéz felelősségteljes munkát végezni.
Gulyás Gergely az orvosok vezényelhetőségével kapcsolatos kérdésre válaszolva leszögezte: egy egészségügyi válsághelyzetben, járványügyi készültség idején a vezénylés indokolt és valószínűleg elkerülhetetlen, ugyanakkor békeidőben, normálisan működő egészségügy mellett ez egészen kivételes eszköz.
Ez a szabály rendkívüli helyzetekre való, senki nem gondolkodik abban, hogy debreceni orvosokat a szombathelyi kórházba rendeljenek át - mondta a miniszter, aki szerint például egy sok sérülttel járó vonat- vagy buszbaleset lehet indoka ilyen lépésnek.
Jelezte azt is, hogy a részletszabályokat rögzítő kormányrendeletről egyeztetnek a Magyar Orvosi Kamarával. Kitért arra is: novemberben valamennyi rendeletet el akarják fogadni, a szülészet és nőgyógyászaton kívül viszont nem lát olyan területet, ahol nagyon eltérő szabályokat kellene megalkotni.
A háziorvosok béremeléséről szólva a miniszter közölte: itt még nehezebb megmondani, hogy mennyi a jövedelem, mert annak egy része a kártyapénz, ami pedig attól is függ, kinek mekkora a praxisa.
Itt ezért egységes béremelésről beszélni értelmetlen, azt tudjuk rögzíteni, hogy ha valakinek egy bizonyos összeget nem ér el a fizetése, akkor azt az állam kipótolja - tette hozzá, jelezve, hogy a részletes szabályok most készülnek.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: összesen 72 százalékkal emelkedik az ápolók bére ebben a kormányzati ciklusban, ilyenre korábban soha nem volt példa. Kifejtette: november 1-jével 20 százalékkal nő az ápolók fizetése, 2022-ben pedig további 30 százalékos emelést kapnak.
Kiemelte: a jelenlegi helyzetben az orvosoknak és az ápolóknak hatalmas a felelőssége, ezért jó, hogy olyan törvényt sikerült elfogadni az orvosi béremelésről, amelyet illetően egyetértés van a politikában és a szakmával is.
A miniszter közölte: fontos a hálapénz kivezetése, és az, hogy olyan orvosi bértáblát fogadtak el, amely az elvándorlást is lassítja, sőt ha világos viszonyok lesznek az egészségügyben, sokan lehetnek, akik szerint megéri külföldről hazatérni.
A járványhelyzetről azt mondta, hogy Magyarország a második hullámban is a jobban védekező országok között van.
A legfontosabb összehasonlítási alap az elhunytak száma, és e tekintetben Nyugat-Európa több nagy és gazdag országa mesze elmarad Közép-Európa mögött, Magyarország pedig a közép-európai átlagot hozza - mutatott rá.
Megjegyezte: Magyarországon 90 haláleset jut egymillió főre, ez az adat a térség átlagának felel meg.
Gulyás Gergely kiemelte: azért, hogy a második hullám idején ne romoljanak a számok, mindenkit a szabályok betartására kérnek, mert ez az egyetlen garancia arra, hogy a lehető legkevesebben betegedjenek meg és a lehető legtöbb életet meg tudják óvni.
Az első hullámban a legfontosabb cél az időnyerés volt az egészségügy felkészítése érdekében, de most a védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak, a személyi és fizikai feltételek is adottak - jelentette ki.
(MTI)
