Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Sztrájkhangulatban: ki fogat húz, ki időt – Több mint ezren mennek kollektív szabadságra

2019. szeptember 2. 06:20 - szerző: Szabó Brigitta

Hétfőn kezdődik a szeptember 13-ig tartó fogorvossztrájk. Több mint ezer, az alapellátásban dolgozó orvos egyszerre megy szabadságra. A megmozdulás célja, hogy felhívják a jogalkotók figyelmét a finanszírozási problémákra: szerintük legalább meg kellene duplázni a lakossági fogászati alapellátására jutó állami forrásokat annak érdekében, hogy az egészségbiztosító a valós költségeket fizesse ki az orvosoknak. Most egy foghúzásért 300 forintot kapnak, ennél azok az eszközök is többe kerülnek, amelyek a beavatkozáshoz szükségesek. A magyar egészségügyi ellátórendszer első számú védelmi vonala az alapellátási rendszer. Az egészségügyi alapellátás fontosabb intézményei: a háziorvosi, a házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, a védőnői ellátás, az iskola-egészségügyi ellátás. Ha a fogorvosok kilépnek a rendszerből, az első számú védvonal egy része esik el.

„Kedves Pácienseink!

Az alapellátó („körzeti”) fogorvosi rendelők súlyos finanszírozási gondokkal küzdenek, még akkor is, ha Önök ebből a mindennapi kezelések során nagyon keveset vagy talán semmit sem tapasztalnak. Az egészségbiztosító által kifizetett térítési díjak nem fedezik a kezelések költségeit. A fogaszati ellátás finanszírozásában meglévő problémákat a Magyar Orvosi Kamara rendszeresen jelzi a döntéshozók felé, azonban sajnos érdemi és lényegre törő megoldás nem születik” – így kezdődik az a tájékoztató szöveg, amellyel a napokban csaknem ezer rendelőben találkozhatnak a kezelésre érkezők.

A fogorvosok azzal folytatják, hogy a jelenlegi finanszírozás nem teszi lehetővé a rendelők hosszú távú, kiszámítható, biztonságos működését. Számos helyen emiatt nehéz megoldani a helyettesítést szabadság, betegség vagy gyermekvállalás idején. Gondot jelent a gépek, a berendezések javítása, karbantartása, az új eszközök beszerzése. Nagyon sok a betöltetlen fogaszati, a gyermek- és iskolafogászati körzet. Mint írják, ezek miatt tartanak szeptember 2-tól szeptember 13-ig figyelemfelhívó akciót: ebben az időszakban a kijelölt fogorvosi rendelőkben a rendelési idő alatt csak az akut panasszal jelentkezők sürgősségi ellátását végzik el.

Van olyan önkormányzat, amelynek nem tetszik ez a tájékoztató, és már lépett is. A tatabányai polgármesteri hivatal például többször levélben figyelmeztette az akcióban részt vevő orvosokat, hogy nem ért egyet a kezdeményezéssel. Utasította őket, hogy vegyék le a tájékoztatókat a rendelőkben.

Egészségügy - Fogászati turizmus Mosonmagyaróváron
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Nagy Ákos fogorvos, az akció szóvivője szerint a polgármesteri hivatal el akarta lehetetleníteni a kezdeményezést. Hozzátette, az érintett fogorvosok akciója valóban nem sztrájk, hiszen ők nem állami alkalmazottak, hanem szerződött magánvállalkozók. Éppen ezért az egyetlen lehetőségük a kollektív szabadság lett, azaz több mint ezer fogorvos egyszerre megy szabadságra. A szükséges és minimális ellátást helyettesek állításával biztosítják, ugyanakkor a betegtájékoztatás eltávolításával az akció „láthatatlanná tehető”.

Nagy Ákos reméli, hogy más önkormányzatok nem tesznek ilyen lépéseket, hiszen ha az akció szerződésszegésnek minősül, akkor a fogorvosok szabadságra sem mehetnének. A kezdeményezés szerinte inkább jó a helyhatóságoknak, mint rossz, hiszen megfelelő finanszírozás mellett az ellátás stabilizálódhat, és a betöltetlen körzetekbe is érkezhetnek fogorvosok. Megjegyezte, volt olyan önkormányzat is, amely reményét fejezte ki, hogy a megmozdulás sikerrel jár.

A fogorvosok tájékoztatták az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, a szaktárcának szóló levelükben azt írják, az akció a fogászati alapellátásban meglévő problémákra kívánja felhívni a figyelmet. A megmozdulás okai között felsorolják az egészségbiztosítás által kifizetett térítési díjakat, amelyek nem fedezik a kezelések költségeit. A 2020-as költségvetésből látszik, hogy a kormány egy lakos fogászati ellátására 3366 forintot biztosít évente, annyit, mint 2019-ben. Ez – állítják a fogorvosok – nagyon kevés. Az elégtelen finanszírozás miatt igen sok a betöltetlen fogorvosi körzet, jelenleg 272 betöltetlen és 15 megszűnt alapellátó fogorvosi praxis van, ezekhez a körzetekhez 835 911 ellátandó lakos tartozik. A finanszírozás nem teszi lehetővé sem a szakdolgozói, sem az orvosi bértáblázatokban szereplő bérezések biztosítását.

Azt kérik a minisztériumtól, hogy valósuljon meg a Magyar Orvosi Kamara által javasolt, gazdasági számításokon alapuló finanszírozási rendszer. Jelenleg a bázisfinanszírozás, a teljesítményfinanszírozás és a rezsitámogatás megduplázása lenne szükséges. Az, hogy a kormány a fogászati ellátásra a lakosonkénti 3366 forint helyett 7000 forintot adjon a költségvetésben. Kérik továbbá, hogy folyamatosan biztosítsák a valós költségeknek megfelelő finanszírozást is. Ha a kormánynak nincs szándéka vagy lehetősége a fogászati finanszírozást a hiányzó résszel kiegészíteni, akkor vezesse be a fogászatban a co-payment rendszert – kérik. (Ez a közfinanszírozott egészségügyi termékek, illetve szolgáltatások igénybevételéért az igénybe vevő által fizetett fix összegű díj.)

Megkérdeztük az Emmit, hogy mi az álláspontja az akcióról, folytat-e róla tárgyalásokat a szervezőkkel, van-e javaslata a megoldásra, ha pedig nincs, akkor miért nincs. Mindeddig nem kaptunk választ.

– Jelenleg mindenki azt csinálja, amihez ért – mondta Nagy Ákos –: a fogorvos fogat húz, a kormányzat az időt, a beteg meg a végén a rövidebbet, hiszen ha a fogorvosok feladják a szerződéseiket, a betegek nem jutnak kedvezményes ellátáshoz.

Egy korábbi, idén márciusi nyilatkozatra alapozva azonban most sem lehet sok jóra számítani. Akkor az „sztk-s” fogorvosok jelezték – ők általában ugyanolyan vállalkozók, mint a nem szerződött „magánorvosok” –, hogy miközben egy háziorvos havi 1,7 millió forintot kap az államtól azért, hogy működteti a praxist és ellátja a betegeket, ugyanezért egy fogorvosnak alig 900 ezer forint jut, és ebből nemcsak a rendelő berendezését, saját magát és az asszisztenst fizeti, de a kezelések anyagköltsége is őt terheli. Csányi Endre Péter, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár erre azt válaszolta, hogy szerinte indokolt a két alapellátó szolgálat finanszírozása közti különbség. Ugyanis a fogorvosi szolgálatok térítésköteles ellátásokat is nyújtanak, és ezzel kiegészül a közfinanszírozott bevételük.

Csakhogy a keresztfinanszírozás tiltott.

A keresztfinanszírozás tilalmának elve így szól: „A közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezze annak indokolt költségeit és a közszolgáltató e tevékenységével kapcsolatos észszerű nyereségét, de nem tartalmazhatja a közszolgáltatáson kívül eső egyéb gazdasági tevékenységek költségeinek, ráfordításainak fedezetét.”

Jelen pillanatban a fogorvosi rendelőkben fordított keresztfinanszírozás zajlik: a versenypiaci bevételek áramlanak az állami betegellátás irányába. Egy foghúzásért 300 forintot kapnak az orvosok, miközben csak a fecskendő, a tű, az érzéstelenítő és a gumikesztyű többe kerül. A hiányt az orvosok pótolják a versenypiaci betegellátásból.

A közfinanszírozott fogorvosi ellátást 6-7 millió ember veszi igénybe. Csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál évi 5,3 millió megjelenést jelentenek le. A rendszerből legalább 30 milliárd forint hiányzik.

A múlt héten az Emmi előállt egy javaslattal, amely szerint az alapellátásban dolgozó fogorvosok 2019-ben egyszeri másfél millió forintos, jövőre ennek a kétszeresét kitevő havi 250 ezer forintos, 2021-ben pedig további 140 ezer forintos kiegészítést kapjanak a jelenlegi, havi bruttó 850 ezer forintos támogatásukhoz. Bár ezt a MOK Fogorvosok Területi Szervezete elnöksége 19:3 arányban elfogadta, a sztrájkra készülő fogorvosok többsége elutasította. Nagy Ákos vasárnap este a hvg.hu-nak azt mondta, a zárt Facebook-csoportban péntek óta lehet szavazni, és a csoporttag fogorvosok 644:44 arányban mondtak nemet az Emmi javaslatára.

Hároméves várólista van fogszabályozásra

Ami most történik, annak van előzménye: még 1994–1995-ben, a Bokros-csomag részeként fizetőssé tették gyakorlatilag az összes fogászati kezelést, kivéve a gyerekfogászatot és néhány, nyugdíjasoknak szóló kezelést. Ezzel párhuzamosan elindult a fogorvosi rendelők privatizációja. Az alapellátás önkormányzati feladat volt ugyan, de azt a helyhatóságok átadták az ott dolgozó orvosoknak. Cserébe az orvosok kaptak egy alapdíjat, amibe a gyerekfogászat és a sürgősségi ellátás tartozott, az önkormányzatnak kellett biztosítania az ingatlant és az eszközparkot. 2001-ben aztán az a döntés született, hogy legyen teljesen privatizált a fogorvoslás. A megvalósításra, vagyis az ingatlanok és a berendezések megvásárolására a tb-n keresztül adtak kedvezményes hitelt az orvosoknak. Így lehet, hogy ezek körülbelül 90 százaléka az orvosok tulajdonában van. Jelenleg az orvosok döntő többsége az OEP-pel szerződött magánvállalkozóként dolgozik a praxisokban. Aztán 2001 végén hirtelen ismét térítésmentes lett az ellátások java része: megmaradt az alapdíj, amire rájött egy úgynevezett teljesítménydíj, azaz a kezeléseket az OEP fizeti a beteg helyett. A rendszert már indulásakor alultervezték: lakosonként 1600 forint volt a fogorvosi kasszában, miközben egy esztétikus piaci tömés ára 2900 és 3200 forint között mozgott. A különbség azóta csak nőtt, hiszen tavaly óta 3000 forintot ad a tb lakosonként, miközben egy tömés ma már 10-15 ezer forint azoknál az orvosoknál, akik nem szerződtek a társadalombiztosítóval.

A 2017-es háromnapos leállás hozott némi változást, újra egyértelmű lett ugyanis, hogy igenis létezik az egészségügynek ez az ága, illetve az is, hogy pénzügyileg tarthatatlan a helyzet. A kormány ígéretet is tett a szakma felzárkóztatására, 2017 végén adtak is egyszeri hárommillió forintot rendelésenként, de a 2018-as, 2019-es költségvetésekben elmaradt a szükséges forrásbővítés.

Egészségügy - Fogászati turizmus
Fotó: MTI/Filep István

A forráshiány a szakrendeléseket is súlyosan veszélyezteti. Zalában hároméves várólista van fogszabályozásra, Komárom-Esztergom megyében megszűnt a fogszabályozó-szakrendelés, Nógrád megyében egy fogszabályozó-rendelés működik, a várakozási idő akár öt év is lehet. Parodontológia (fogágybetegséggel foglalkozó) szakrendelés pedig jóformán csak az egyetemeken érhető el társadalombiztosítással.

Nagy Ákos szerint sokat lehetne javítani a helyzeten már csak azzal is, ha a megelőzést komolyabban venné a kormányzat. A fejlett államokban népegészségügyi programok vannak, és népegészségügyi ellenőrök folyamatosan figyelik, hogy működik-e a rendszer. Magyarországon ilyen jóformán nincs, ezért a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés gyenge lábakon áll. Emiatt sokan vannak az amúgy megelőzhető betegségben szenvedők, akik végeredményben az egészségügyi ellátórendszerre rázúdulnak, de az nem képes kezelni a helyzetet. Mindezért az alapellátók lettek felelőssé téve. A kórház a háziorvosokra mutogat, akik más eszköz híján a szakellátórendszerbe irányítják az embertömeget.

– A rendszer recseg-ropog – mondta Nagy Ákos. – De ha működnének a megelőző programok, akkor kevesebben járnának a háziorvosokhoz, ők pedig kevesebb beteget küldenének a szakellátórendszerbe. Ördögi kör ez, mert emiatt a kórházak és a szakellátás felé áramlik a betegek hada, ami a legdrágább ellátási forma.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha óvodáskor után nem maradna abba az ellenőrzött fogmosás, akkor sokkal nehezebben indulna be a „rosszfog-termelés” már gyermekkorban. A felnőtteknél nem alakulna ki fogágybetegség. Ez az íny és a fogak körüli csontot pusztító baktérium okozta betegség helyes szájhigiénével megelőzhető volna. Sokan nem tudják, de a fogágybetegségnek az ínyvérzésen kívül vannak általános, az egész szervezetre gyakorolt hatásai is, növelheti például a cukorbetegség vagy akár a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának valószínűségét, és összefüggésbe hozható a koraszüléssel is.