Fidesz-párti médiabirodalom, lenyomott baloldali sajtó

Jelenleg senki nem tudja, meddig közvetítheti még az Orbán Viktor által legázolt baloldali ellenzék hangját a fővárosban 500 ezres hallgatói tábort maga mögött tudó Klubrádió. A médiatanács (NMHH), melynek minden tagja közel áll a kormányzó Fideszhez, tavaly decemberben döntött úgy, hogy visszavonja a rádió utolsó frekvenciáját – hivatalosan azért, mert pénzügyi ajánlata előnytelen volt. A rádió korábban már más régiókban is elvesztette sugárzási engedélyét.

Ez a kicsiny kereskedelmi adó a magyarországi szólásszabadság szimbólumává vált, és egyik eleme a Budapest és Brüsszel között kialakult feszültségnek. A rádió sorsát Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is felvetette Orbán Viktorhoz intézett levelében, január végén pedig Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke Brüsszelben fogadta Bolgár Györgyöt, a Klubrádió legismertebb műsorvezetőjét és Arató Andrást, a Klubrádió tulajdonosát.

Mindeközben Magyarországon senki nem állt a nyilvánosság elé azzal a szándékkal, hogy rendelkezésre bocsátja a Klubrádió egyéves működtetéséhez szükséges 1,5-2 millió eurós összeget. „Valamennyi hirdetőnket elveszítettük, én négy hónapja nem kapok fizetést” - mondta el Bolgár György. Ez a végtelen kiszolgáltatottság közös sorsa számos baloldali vagy liberális sajtóterméknek, a Magyar Narancsnak és a Népszava című napilapnak is. A kevés számú túlélők közé tartozik a HVG gazdasági hetilap, a balközép irányzatú (60 ezres példányszámban megjelenő Népszabadság napilap, amelynek 80 százalékban a svájci Ringier-csoport és az ATV kábeltelevízió, amely a középosztályból szerveződő befolyásos evangélikus közösség tulajdona, s vezető politikai vitaműsora a 10 milliós magyar lakosságból félmillió nézőt vonz.

Ezek a példák azonban keveset nyomnak a latban azzal a fantasztikus gépezettel szemben, amelyet a ’90-es évek közepétől építettek ki Orbán gazdag barátai, a milliárdos Széles Gábor, Töröcskei István és Spéder Zoltán, a mindenütt jelen lévő reklámügyi szakember, Simicska Lajos, a Fidesz egykori „pénztárnoka”, vagy Fellegi Tamás, aki korábban az RTL televízió többségi tulajdonosa volt, ma pedig az IMF tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. Vitézy Tamás (aki 64. a leggazdagabb magyarok rangsorában) sokat áldozott a 835 000 példányban megjelenő Helyi Téma című ingyenes bulvárlapra, amely saját szavai szerint „Orbán Viktor szellemét kívánja szolgálni”. S ne feledkezzünk meg az Index.hu, az Inforadio.hu online-újságokról és az igyenes Metro újságról sem - ez utóbbi a közelmúltban került a jobboldal kezébe.

Ez a (média)birodalom – mutat rá Vásárhelyi Mária médiaelemző – lefedi a Fideszben együttélő valamennyi áramlatot: a mérsékelt jobboldalt az Inforádió és a Heti Válasz képviseli, a nacionalista-populista vonulatot a Hír TV, a Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet, az antiszemita szélsőségeseket az Echo TV, a Magyar Hírlap és a Magyar Demokrata – ez utóbbi adta ki a felhívást az Orbán megtámogatását célzó január 21-i „békemenetre”. A jobboldali sajtó hangneme gyakran szélsőségesen rosszindulatú: 2002 óta egyedül a Magyar Nemzetet több mint 200 ízben marasztalták el bíróságon, s kötelezték helyreigazításra hamis vagy rágalmazó állítások közzététele miatt.

2010 áprilisa óta, amikor a Fidesz visszatért a hatalomba, médiabefolyása tovább szélesedett azáltal, hogy totális ellenőrzése alá vonta a közszolgálati rádiókat és televíziókat, amelyek számára hírműsorokat ma már egyetlen központi szerkesztőség készíti.

Az 1989-ben létrejött Nyilvánosság Klub nyolc közszolgálati és kereskedelmi televízió híradóműsorait vizsgálta meg 2011. november 7. és december 16. között, abban az időszakban, amikor az Egyesült Államokban és Európában megsokszorozódtak a Budapest által követett politikai irányvonalat bíráló kritikák.

A 14 oldalon részletezett eredmény igen tanulságos: hat hét alatt egyetlen negatív kritika nem hangzott el Orbánról az MTV és a Magyar Rádió (a köztelevízió és a közszolgálati rádió) műsorában, és a Hír Tv kereskedelmi televízióban sem. Kizárólag az ATV és a Klubrádió adott hírt a miniszterelnökről külföldön elhangzott bírálatokról. E két média közönsége azonban korlátozott, ahogy a külföldi médiáké is: a magyar népességnek mindössze 7 százaléka beszél idegen nyelvet.

Mark Palmer volt amerikai nagykövet, aki 1988-90 között szolgált Magyarországon, odáig ment, hogy felvetette a kérdést: vajon nem kellene-e újraindítani a Szabad Európa Rádiót, amely egykor a „szabad világ” szócsöve volt Kelet-Európában. Palmert egyébként nehéz lenne azzal gyanúsítani, hogy a Fidesz által megbélyegzett „nemzetközi baloldalhoz” tartozik, hiszen ő Ronald Reagan elnök beszédírója volt, azé az amerikai elnöké, akinek az Orbán-kormány a közelmúltban állított szobrot Budapesten.

Kapcsolódó cikkünk: