Beer Miklós volt váci püspök szerint a nagy állami juttatások elszédítik az egyházat, amely így elfelejti tenni a dolgát
Beer Miklóst zavarja és értetlenül fogadja a beskatulyázásokat, amiket közéleti megszólalásai után kap. A hatalom és a hazai egyház nyilatkozataival gyakran szembemenő megnyilvánulásai miatt bírálói nem egyszer a liberális, ellenzéki jelzőkkel illették őt. A váci egyházmegye egy hónapja nyugállományba vonult püspöke a Klubrádióban arról is beszélt, hogy veszélyes, ha az egyházak elfogadják az állami támogatásokat.
Arra a kérdésre, vajon mit jelent keresztényként élni, Beer Miklós azt mondta, manapság összekeverednek a fogalmak, ezért a hitbeli elköteleződés is langyossá válik.
A nyugdíjas pap szerint hiába hallani gyakran a politikusok szájából a keresztény Európa, a kereszténydemokrácia, a kereszténység védelme kifejezéseket, a legtöbb ember nehezen tudja megfogalmazni magának, hogy ezek mit is jelentenek. Megjegyezte, hogy ő is csak lassan értette meg papi pályafutása során, hogy mi az, amit Jézus tanításából a mindennapokba át lehet vinni. Ezek szerinte az együttérzés, a segítségnyújtás, vagyis az emberi kapcsolatok Isten által elgondolt megélése.
Beer Miklós úgy véli, sokan nehezen akarják elhinni, hogy Jézus szolidaritást vállal mindenkivel, és hogy mindig lesz alkalmunk emberré válni az elesettek elfogadásával, fölemelésével.
Arról, hogy miként éli meg véleménye ütközését a menekültek ügyében a magukat kereszténynek mondó magyar politikai vezetőkével, vagy akár az egyházéval, Beer Miklós azt válaszolta, nagy megerősítést ad neki Ferenc pápa, mert az egyházfő következetesen a jézusi alapelveket képviseli.
– Hogy nem lehet érteni ezt az embert?
– tette fel a kérdést a volt püspök. Hozzátette, hogy még egyetlen pápával szemben sem tapasztalt olyan éles kritikát, mint ami Ferenc bírálóit jellemzi.
Közölte, hogy az egyház és az állam szétválasztása nagyon fontos elv, ám az ember mégis elszédül, amikor nagy anyagi juttatásokban részesül.
Beer Miklós szerint nem csak az a probléma, hogy veszélyes elfogadni ezeket a támogatásokat, hanem hogy az egyház viszonzásként életvitelében nem válik hitelesebbé, és nem segíti, hogy a társadalom emberibb legyen. Tehát nem teszi, ami a dolga lenne, és nem a hite szerint él.
A pap úgy látja, hogy jobban megy ugyan a gazdaság, de a másik oldalon a leszakadó rétegek nagyon erős kontrasztot képeznek. Megjegyezte azt is, hogy ha túlságosan szabályozottá válik egy állam, egy idő után előjön a társadalom szabadságvágya, hogy kilépjen az előző korszakból.
A nyugdíjas pap a jövőjével kapcsolatban elmondta, hogy „szabadúszó” szeretne lenni, és arról ábrándozik, hogy maga oszthatja be a szabad idejét. A nemrég vlogot is indító Beer Miklós a hajléktalan-ellátás ügyével és a cigánypasztorizációval szeretne foglalkozni.
