Felszabadítanám Budapestet – Kerpel-Fronius Gábor: Nem az a célom, hogy a fideszes maffiát ellenzékire cseréljem

2019. június 13. 06:15 - szerző: Unyatyinszki György

Olyan struktúrát szeretnék létrehozni, amelyben semmilyen színű maffiák nem tudnak működni – mondja lapunknak a Momentum Mozgalom főpolgármester-jelöltje. Interjú.

- Fiatalon még az SZDSZ-hez csatlakozott, majd hamarabb kilépett, mint Tarlós István. Bő egy éve pedig, túl az ötvenen, egy fiatal pártba lépett be. Mi volt az alapja e két választásnak?

- Az SZDSZ-be viszonylag gyorsan beléptem, még 1989-ben, a döntésben benne volt a rendszerváltás lelkesedése, a Kék Könyvben megfogalmazott hitvallás. Kamaszkorom hősei is a pártot erősítették, mint például Solt Ottilia, Kőszeg Ferenc vagy Rajk László. Én, mivel Pécsett távol voltam a központtól, a párt belső ügyeivel keveset foglalkoztam. A rendszerváltás után azonban megjelent egy nagyon opportunista társaság a pártban, amiért még nagyobb távolságot tartottam a pártpolitikától, inkább a társadalmi ügyekre és a szakmámra koncentráltam. Aztán jött egy általam történelmi tévedésnek tartott esemény, az SZDSZ és az MSZP koalíciója 1994-ben.

- A Bokros-csomagot hogyan ítélte meg?

- Azt inkább pozitívumnak értékeltem, hogy végre kimondatott az igazság. Akkor kiléptünk abból az álomvilágból, hogy a rendszerváltás után az ország puhán fog földet érni, hogy megúszható kemény intézkedések nélkül az egész átalakulás. Általában is kedvelem a tiszta beszédet, ezt annak tartottam.

- A Momentumban mi ragadta meg?

Fotó: Merész Márton

- A rendszerváltás eufóriájával szemben most nagyon nehezen élem meg az illiberális demokráciát, a gyűlöletpropagandát, a politikai ügyek primitív leegyszerűsítését, valamint hogy a politikai közbeszéd tereit felszámolja a kormány. Az fideszes illúzió, hogy a fékek és ellensúlyok leépítése hatékonyabbnak láttatja a város működését, valójában ez nem vezet jóra. A Momentum megjelenésének ezért nagyon megörültem. Eleinte aktivista voltam, szórólapoztam, de 2018-ban az országgyűlési választás sorsfordító volt, megerősített, hogy ezt keményebben kell csinálnom. Úgy éreztem, hogy az én projektmenedzseri és rendszerszervezési tapasztalatom hozzájárulhat a párt erősödéséhez. A küldöttgyűlésben megismerkedtem a párt teljes intellektuális erejével, egy inspiráló társasággal, amelyben mindenki erkölcsi elvárások mentén dolgozik értelmes, fontos célokért.

- Fekete-Győr András pártelnök úgy beszélt önről, hogy komoly véleményformáló szerepe van a pártban. Ez erős karakterre is utal, de a választó ebből mit láthat?

- Nehéz megmondani, hogy mire gondol, mert a pártban folyamatos a konstruktív vita. A küldöttgyűlés stratégiai vitáiban szoktam markánsan érvelni, de ezt mások is megteszik rajtam kívül.

- Általában az ön álláspontja kerekedik felül?

- Néha igen, néha nem. Én igyekszem kompromisszumokra törekedni.

- Mi döntheti el az ellenzéki előválasztást? Már az is meghatározó lehet, hogy ki tud több szimpatizánst rábírni az előválasztási regisztrációra.

- Az lehet az előnyünk, ha sikerül megismertetni az emberekkel az előválasztás lényegét. Tehát ha ez pusztán baloldali előválasztás lesz, hogy megtalálják a baloldal legnagyobb támogatottságú jelöltjét, akkor nem fogja elérni a célját, Tarlós István leváltását. Én pedig tudom magamról, hogy képes vagyok megszólítani többek között azokat a Fidesz-árvákat, akik egykor a polgári Magyarország reményében szavaztak, de rútul cserbenhagyták őket. Ennek a városnak az energiáit borzasztó módon kiszívja a megosztottság. Arra teszek kísérletet, hogy a város polgárai lássák: együtt dolgozni jobb. A programunk alkalmas arra is, hogy a Puzsér-féle Sétáló Budapest vízióját is megvalósítsuk. Fontosak nekem a klasszikus baloldali ügyek, például a hajléktalanok számára a megfelelő szállókörülmények és a szociális védőháló megerősítése. A Momentum tábora lendületben van, rendkívül aktív, ezért nagyon jók az esélyeink.

- Puzsér Róbert előválasztásból való kiugrása után számítanak-e az LMP és a Jobbik támogatására?

- Külön ilyen tárgyalásokat nem folytatunk. Ha azonban sikerrel vettem az akadályt, minden párt támogatására számítok Tarlós Istvánnal szemben.

- Bárki győzi is le Tarlóst, és lesz a város új főpolgármestere, az elmúlt években jelentősen gyengültek a városvezető pozíciói a kormánnyal és a kerületekkel szemben, de a költségvetési mozgástere is szűkebb. Nemcsak a választásokra kell tehát a szövetség, hanem az utána következő évekre is. Alkalmas ez az ellenzéki tábor erre?

- A Fidesz eluralta a várost. Épp az az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a város költségvetését iszonyatosan megterheli a fideszes közpénzszivattyúként működő cégek maffiarendszere. Ennek felszámolására van tervünk, ami a teljes ellenzék és a város érdeke.

- De nemcsak a fideszes, hanem ellenzéki körök is rátelepültek a városra, elég a parkolási botrányra gondolni. Korrupt szereplők háttértámogatásával szabad-e nyerni, később pedig velük vezetni a várost?

- Természetesen nem csak a fideszesek érintettek, de ők vannak egyértelműen döntő pozícióban. Ebben az országban most rendkívüli helyzet van a rendkívüli választási törvény miatt, az ellenzéki pártok együttműködési kötelezettségben vannak. Olyan pártokról van szó, amelyeknek normális helyzetben nem kellene együtt dolgozniuk. Amikor én maffiáról beszélek, akkor a városban kialakított rendszerre gondolok, amely lehetővé teszi az átláthatatlan működést. Ha főpolgármester leszek, nekem nem az a célom, hogy a fideszes maffiát ellenzékire cseréljem, hanem hogy a rendszert megváltoztatva felszabadítsam Budapestet a maffiaszerű ráfonódásoktól. Olyan struktúrát szeretnék létrehozni, amelyben semmilyen színű maffiák nem tudnak működni.

- Ebben a rendszerben tehát a többi ellenzéki pártnak muszáj lesz megválnia a korábban korrumpálódott szereplőktől?

- Igen, fontos lenne.

- Mi történik, ha egy közismerten fideszes, közpénzen korábban feltőkésített cég adja a legjobb ajánlatot egy közbeszerzésre az ön által vezetett városnak?

- Az rossz út, ha a múltbéli hátrányokat a jelenben előnyökkel kompenzáljuk. Kell elszámoltatás, ezt magam kezdeményezném, át kell tekinteni a legnagyobb összegű szerződéseket, a korrupciógyanús ügyeket ki kell vizsgálni, ha szükséges, polgári peres és kártérítési ügyeket kell indítani. De az nem szül jó vért, ha az új közbeszerzésekre kihat egy megtorlás. Ha a legjobb ajánlatot egy kormányközeli cég adja, de az jó a városnak, akkor el kell fogadni. Ha ezek az ajánlatok lényegesen jobbak lesznek, mint a fideszes idők alatt, akkor legalább kiderülhetnek a korábbi túlárazások, láthatóvá válik, miként szivattyúzták ki a közpénzt.

- Szemére vetette Tarlós Istvánnak, hogy számos ügyben nem hallatta a hangját, nem volt vezére a városnak. Mire gondolt?

- Szerintem a Városliget-projektbe nem kellett volna belemenni, nem hatalmas presztízsberuházásként kellene megvalósítani. Olyan intézményeket kellene támogatni, amelyek el tudnak helyezkedni a város kulturális szövetében, nem pedig felszámolni a zöldterületet. A CEU ügyében is markánsan állást foglaltam, mert az Budapest értéke is. Meg kell szólalni a kutatás szabadsága és az MTA ügyében is. A főpolgármesternek fel kell szólalnia, amikor a kormány kriminalizálja a hajléktalanságot. A Momentum törődő országról beszél, én a könyörületességről.

- Lehet egy főpolgármesternek olyan ereje, hogy a kormány beleegyezése nélkül felszámolja a parkolási maffiát?

- Én úgy gondolom, hogy ennek és más korrupt ügyeknek a felszámolása főpolgármesteri hatáskör, nem kell hozzá Orbán beleegyezése. Tarlós Istvánnak még a Fideszen belül sem volt nagy érdekérvényesítő képessége, emiatt is telepedett a városra ez a maffia. Ezért nagyon fontos, hogy minél több ellenzéki polgármester legyen. A Momentum programjában megfogalmazott, 2030-ig szóló városvízió is megköveteli, hogy Budapest élén ne egy problémamenedzser álljon, hanem olyan vezető, aki nyíltan, világosan dolgozik a fejlődéséért. Emellett van benne nyitottság, hogy mások vízióit is meghallgassa és azt lehetőség szerint beépítse – az én habitusom ilyen.

- A fővárosi fejlesztések ugyanakkor továbbra is Orbán kegyétől függenek legalább 2022-ig.

Fotó: Merész Márton

- Mi arra készülünk, hogy győzelem esetén nagyon komoly fideszes ellenállással nézünk majd szembe, mégis minél több pontját meg fogjuk valósítani a Budapest 2.0 programunknak. Az szerencsére nem csupán a kormány kegyétől függ, hanem a budapestiek és a kerületek együttműködésétől.

- A Momentum egy sikeres választás után is kisebbségben lenne, rászorulna a többi ellenzéki párt támogatására. Van terve, hogyan tartson egyben egy ilyen szövetséget öt éven át?

- Nagyon fontos, hogy a város vezetője egyértelműen képviselje azt a lendületet az ilyen párbeszédekben, ami a város fejlődéséhez szükséges, amihez a kerületek is szívesen csatlakozhatnak. Megpróbáljuk előkészíteni az együttműködést az ellenzéki pártok között, de érdemben csak az őszi választások után alakíthatók ennek a keretei.

- Hogyan nézne ki az ön hivatala?

- Ha ma valaki nem tudja pontosan, hogy az ő ügyében milyen dokumentumok kellenek, milyen ügyosztályra kell mennie, akkor elvész a bürokráciában. Olyan működést szeretnénk, ami az emberek problémájához igazodik, hogy az ügyintéző végigvegye az állampolgárral a lehetőségeket, és egyénre szabott megoldást tudjon javasolni, ne pedig osztályok között küldözgessék. Ehhez kapcsolódik az e-közigazgatás is, azaz akinek lehetősége van rá, annak ne is kelljen hivatalba járnia.

- Melyek azok a fővárosi problémák, amelyeknek a megoldása nem pénz, hanem akarat kérdése?

- A 4-es metrón már kipróbálták, de leállították, hogy az emberek kerékpárral is felszállhassanak – ezt logikus lenne folytatni. Döntés kérdése az is, amiről a Tarlós István és Vitézy Dávid közötti vita szólt, hogy az autósoknak vagy a villamosoknak kedvezzenek-e a közlekedési lámpák. Utóbbit támogatom, ami gesztusértékű a tömegközlekedést választóknak. A hivatali ügyintézési mentalitás átalakítása is ezek közé tartozik, illetve az átláthatóság is.

- Programjának fontos eleme, hogy közelítené egymáshoz a kerületeket. Ne legyen kettéosztott a város, ahol egyik kerületbe csak aludni járnak haza az emberek, a másikban pedig minden közszolgáltatás és kulturális lehetőség elérhető. Miért érné meg egy budai polgárnak, ha az ő pénzéből javítanának a szomszéd kerületek problémáin?

- Az emberekben meglévő empátiát fel kell ébreszteni. Az minden polgárnak jó, ha valaki például az ügyeit szeretné csak elintézni, de nem kell a belvárosba utaznia autóval. A közlekedés újraszervezése azt is eredményezi, hogy jobb lesz levegőt venni. A rivalizáló helyzet nem tartható fenn sokáig, ügyek mentén kell közösséget kialakítani, ami átnyúlik a szekértáborokon, ennek a hasznát pedig közösen arathatjuk le. A lakhatás rendezése javítja a fiatalok és a szegényebb sorsú emberek életminőségét és lehetőségeit, ez pedig hosszú távon mindenki érdeke.

- Jelenleg 160 ezer forint a fővárosi átlagos albérlet díja. A tulajdonosokat mivel lehet motiválni, hogy olcsóbban adják ki a lakásokat?

- Nem gondolkodunk lakbérplafonban, azt szeretnénk, hogy a most kihasználatlan lakások lakottak legyenek, ezzel csökkentve a keresletet, ami mérsékli az albérletek árait. Lakatlansági adót nem tartunk elképzelhetetlennek, illetve az AirBnB általi lakáskiadásokból származó bevételek egy részét megfelelő szabályozással visszaforgatnánk a városi bérlakásokra.

- Az elöregedő városra utaló programjuk szerint kedvezőbbé tennék a fővárosi körülményeket a fiatalok számára. Ez kemény dió, látva a kivándorlási tendenciákat.

- Jelentős eredmény lenne, ha a nagyszülők nem csak online tarthatnák a kapcsolatot a külföldön élő unokákkal. Fontos, hogy a fiatalok itt maradjanak, illetve visszaköltözzenek. Ahhoz viszont megfelelő felsőoktatási intézmények kellenek, hogy a diákok kétharmada ne automatikusan külföldi tanulmányokban gondolkodjon. Javítani kell a kollégiumi szolgáltatásokat, az albérleti költségeket le kell szorítani a jövedelmek 30 százalékára. Ezt részben azzal érnénk el, hogy a befektetők az új építésű lakásokból egy bizonyos hányadot olcsóbban értékesítsenek az önkormányzat számára, amelyben utána vállalható költségű albérletet lehet biztosítani, nem csak fiataloknak. Olyan környezetet szeretnénk kialakítani, amely alkalmas a magas hozzáadott értékű munkahelyek megtelepedésére, a cégek pedig kedvezmény fejében támogathassák az egyetemeket, ahonnan az új munkaerőt toborozzák. A „kis távolságok városa” programpont, vagyis hogy minden kerületi városközpont elérhető távolságba kerülne a lakosoknak tömegközlekedéssel, nemcsak a fiatalok, hanem az idősek javára is válna.