Magyarország felfüggesztette a rossz börtönkörülmények miatt jogerősen megítélt kártérítések kifizetését

2020. január 15., 12:30

Szerző:

Felfüggesztette a börtönben ülő bűnözőknek megítélt kártérítések kifizetését a magyar állam – közölte Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.

A műsor felvezetőjében emlékeztettek arra, hogy 

„az Orbán-kormánynak elege lett a börtönbizniszből, és Orbán Viktor múlt héten arra utasította az igazságügyi minisztert, hogy függessze fel az elítélteknek megítélt állami kártérítés kifizetését”.

Tuzson Bence megerősítette, hogy a kifizetéseket befagyasztották. Az államtitkár kijelentette, hogy Magyarország nagyon sok olyan nemzetközi egyezményhez csatlakozott, amelyeknek egyébként jók a céljaik, és keresztényi értékekből levezethetőek. Ilyen például, hogy nem lehet kínozni a rabokat, vagy nem lehetnek embertelen viszonyok a börtönökben.

– A probléma ott van, amikor ebből biznisz keletkezik. Amikor egy ilyen egyezményhez csatlakozunk, utána megtörténik az, hogy egy valamilyen, akár ENSZ szervezet, vagy az Európai Tanács (itt nyilván az Európa Tanácsra gondolt - Sic!) ajánlásokat bocsát ki, és azokban az ajánlásokban olyan feltételeket határoz meg, amelyek egyébként az eredeti egyezménynek talán még a gondolatában sem voltak. Amikor azt mondja, hogy az embertelen bánásmód azt jelenti, hogy x négyzetméter alatt van a börtönben a hely. Amikor ezek az ajánlások nem kötelező erejűek, de mégis belopóznak egy lopakodó jogalkotásként a joggyakorlatba, és főleg az európai bírósági gyakorlatba. Ettől kezdve az európai bíróságok ezeket a nem kötelező ajánlásokat mint nóvumot, mint alapvetést alkalmazni kezdik, és ez alapján elkezdik bírságolni, büntetni az országokat. Így jártunk mi is, magyarok

– állapította meg.

Tuzson Bence
Fotó: MTI/Marjai János

Tuzson Bence azt mondta, hogy a kormány az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben vitatná meg, hogy jár-e egyáltalán kártérítés az elítélteknek a rossz börtönkörülmények miatt, addig pedig senkinek nem utalnának. A magyar államot ugyanis több ezer elítélt perelte be az elmúlt években, sokaknak pedig milliókat ítélt meg a bíróság.

– Az összes eljárás jelenleg 12 ezer körül van

– árulta el az államtitkár, hozzátéve, hogy erre üzlet épült. Tuzson Bence elismerte, hogy évente fizetési kötelezettsége keletkezik az országnak a magyar börtönviszonyok miatt. A kormány álláspontja szerint ennek a gyakorlatnak véget kell vetni, mert az nem lehetséges, hogy bűnözőknek fizet a magyar állam, közben pedig az áldozatok nem kapják meg a megfelelő kártalanítást.

Ezért az államtitkár elmondása szerint mostantól már nem is folyósít a magyar állam. Már vizsgálja az Igazságügyi Minisztérium, hogy milyen olyan gyakorlatot tudnak bevezetni, amely elsősorban az áldozatok kártalanításáról szól.

Indoklásában azt is megjegyezte, hogy most már sokkal jobbak a börtönkörülmények, mint 5-10 évvel ezelőtt, mert

„csomó új börtönt építettünk”.

Az ügy előzménye, hogy Orbán Viktor a múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján – közvetlenül azután, hogy a gyöngyöspatai romáknak a szegregációs oktatás miatt jogerősen megítélt kárpótlásáról beszélt – kijelentette, hogy a másik ügy, ami az embereket igazán zavarja, azok a kártérítések, amelyeket bűnözők kapnak a rossz börtönkörülmények miatt. Megjegyezte, hogy ők az Európai Unió bíróságának döntése alapján milliónyi forintokat vesznek le a magyar államtól közpénzből.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogvatartottaknak jogerős bírósági ítéletek alapján kell kártérítést fizetni. Ráadásul ezeket a kártérítéseket a magyar bíróságok egy olyan törvény alapján ítélik meg, amelyet 2016-ban a parlamentben a Fidesz szavazott meg a kétharmados többségével. Ez ráadásul úgy szól, hogy a fogvatartottnak megítélt kártérítésből először le kell vonni az áldozatot megillető kártalanítást.

A kormánypárti politikusok azonban a miniszterelnök szavait követően láthatóan nem vesznek erről tudomást, és már serényen börtönbizniszt emlegetnek, jogerős ítéleteket kérdőjelezve meg.