Fél a Fidesz a közös ellenzéki EP-listától? Többet emlegetik, mint maguk az ellenzéki pártok
– Mit szól ahhoz, hogy egységes ellenzéki lista lesz az európai parlamenti választáson? – csapott le lényegében a semmiből a Fidesz médiaalapítványába került Origo újságírójának kérdése Orbán Viktor miniszterelnök január 10-i sajtótájékoztatóján. Bár a megelőző hetekben olykor szóba került a téli tüntetések során ideiglenesen összeforrt ellenzéki pártok közös EP-listájának gondolata, nem igazán uralta a közbeszédet és a politikusok sem erőltették a témát. A kormányfő azonban egyáltalán nem lepődött meg a kérdésen.
– Nem azért állok itt, hogy gyepáljam az ellenzéket. Ha erre az útra lépnek, a saját sírjukat ássák – zárta rövidre a témát Orbán.
Az azóta eltelt időben a kormánypártokhoz közel álló kutatóintézetek, illetve politikai szakértők sokkal többször és nagyobb nyilvánosságot kapva fogalmazták meg véleményüket a közös ellenzéki listáról, mint maguk az ellenzéki pártok. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője a január 5-i összellenzéki tüntetésen, a Kossuth tér színpadán dobta be először a közös lista ötletét, pedig a témával se előtte, se utána nem foglalkozott a többi ellenzéki párt. Az MSZP és a Párbeszéd viszont már tavaly novemberben döntött arról, hogy közös listájuk lesz. A Fidesz már akkoriban „Soros-listaként” emlegette az elméletben felvázolt összellenzéki egységet
Mivel nem talált túl jó fogadtatásra az ötlet – mind a Momentum, mind a Jobbik egyértelműen elzárkózott tőle –, Tóth Bertalan sem erőltette tovább a témát, és az ellenzék hallgatásba burkolózott. Nem úgy a kormányzati megrendelésekkel vastagon kitömött Nézőpont Intézet, amely nyolc nappal Orbán kijelentései után jött ki az első elemzésével a témában.
A Jobbikkal szimpatizálók egyharmadát és a baloldali szavazók egyötödét elvesztené közös európai parlamenti listaállítás esetén az ellenzék – állítják a kutatásában. A Fidesz-közeli intézet szerint a Fidesz-KDNP 54, a Jobbik 14, a baloldali pártok pedig összességében 26 százalékot szereznének abban az esetben, ha mindenki külön listát indítana. Közös listaállítás esetén azonban változna a helyzet: a Fidesz-KNDP 60, a Nézőpont által „szivárványkoalíciónak” nevezett lista pedig 33 százalékot érne el.
A Nézőpont szerint a lemorzsolódás egyik indoka valószínűleg az lenne, hogy Gyurcsány Ferenc elutasítottsága a magyarok körében továbbra is kiemelkedően magas, 73 százalékos. Vagyis a kutatás szerint csak a volt kormányfő által vezetett DK lenne a kerékkötő az összefogásban.
Ugyanezt az elemzést másnap az intézet elemzője személyesen mondta el a köztévé műsorában, amiről az állami hírügynökség újfent beszámolt. Január 23-án a szintén kormánypárti elkötelezettségű Alapjogokért Központ elemzőjét, Párkányi Esztert hívták be az M1 stúdiójába, ahol gyakorlatilag a Nézőpont mantráját mondta fel, de új elemeket is felvillantott.
Párkányi szerint az ellenzéki pártok azért tartanak a külön indulástól, mert akkor pontosan kiderülne, hogy melyik pártnak milyen a támogatottsága.
Ha pedig az eredmények rosszak, akkor az önkormányzati választásokon is rosszabb alkupozícióból indulnának. Az elemző szerint ráadásul „elméleti szempontból” is gondok vannak az összefogással, mivel a pártok között áthidalhatatlan ellentétek feszülnek, egyetlen közös pontjuk az, hogy mindegyik Orbán Viktorral szemben határozza meg magát.
Arról azonban nem beszélt az elemző, hogy ez utóbbi éppen elég volt arra, hogy a téli tüntetések során együtt meneteljenek az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum politikusai és szimpatizánsai. Illetve azt sem említette, hogy mi állhat a jelenség mögött.
A Publicus Intézet éppen csütörtökön tette közzé közvélemény-kutatásának eredményeit a közös EP-lista témakörében. Ez a kutatás már homlokegyenest mást állított, mint a Nézőpont vagy az Alapjogokért Központ elemzései.
A megkérdezettek 28 százaléka szavazna egy összellenzéki (MSZP, DK, Jobbik, LMP, Párbeszéd, Momentum) listára, és 24 százalékuk a Fidesz-KDNP listájára. Vagyis a közös lista 4 százalékot verne rá a kormánypártokra.
Sőt, a Publicus kutatása szerint ha csak a baloldali pártok (MSZP, DK, Párbeszéd), valamint a Jobbik és az LMP alakítana közös listát, akkor erre a két formációra a választók 23 százaléka szavazna, amivel egálban lennének a Fidesz-KDNP 23 százalékával. Ebben a forgatókönyvben a Momentum nem tudna képviselőt küldeni Brüsszelbe, mert csak 4 százalékot érne el a külön listájával.
Nem csoda, hogy a Nézőpont válasza már másnap megérkezett. Tóth Erik az M1 aktuális csatornán pénteken azt mondta, „értékalapú összefogás nincs az ellenzéken belül, hiszen jelenlegi egyetlen céljuk az, hogy a májusi EP-választásokon több mandátumot szerezzenek a Fidesz és a KDNP pártszövetségénél”. Az elemző ezután „legfrissebb kutatásként” tálalva elmondta a már január 18-án közölt kutatás eredményeit. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy nincs a Fidesz ínyére az ellenzéki összefogás halvány gondolata sem.
