Ezért némult el a Sláger és a Danubius

2009. november 26. 07:50 - szerző: 168 Óra Online

Mit huzakodunk ezeken a frekvenciákon? Miért nem lehet egyszerűen másik országos hullámhosszra költöztetni a Slágert vagy a Danubiust? Részleteiben rendkívül komplikált szisztéma a frekvenciaelosztás, a feltett kérdésre viszont egyszerű válasz kínálkozik: véges a frekvenciasáv.

A kommunikáció gördülékeny működését nemzetközi egyezmények szavatolják. Megfelelő szabályok alapján lehet csak hozzáférni egyes hullámhosszokhoz. A rohamléptű technikai fejlődés távközlési vívmányait rendszerbe illesztő nemzetek feletti szervezetet 1992 előtt International Telegraph and Telephone Consultative Committee (CCITT, a "Comité consultatif international téléphonique et télégraphique" francia elnevezése alapján) néven ismerték. Utódja az ITU (International Telecommunication Union), amely az egész világon meghatározza, melyik régióban, kicsoda és milyen frekvenciához juthat hozzá.

„Ahogy a technológiák fejlődtek, minél magasabb frekvencián (avagy rövidebb hullámhosszon, hiszen e két érték egymás reciproka), kezdtek a különböző médiumok dolgozni,” mondta a technikai háttérről a 168ora.hu-nak Babits László, a BKTV kábeltelevízió elnöke.

Ahhoz, hogy rend legyen és az óriási technikai fejlődést valami módon szabályozzák, az újonnan felfedezett és használatba vett frekvenciákat tisztességesen ki kellett porciózni. Ha mindezt nem foglalták volna egységes keretbe elődeink, az hatalmas káoszhoz vezetett volna. Senki semmit nem hallana az interferenciától.

A frekvenciagazdálkodással a Nemzeti Hírközlési Hatóság foglalkozik Magyarországon. Feladatkörüket rendkívül szigorúan veszik: az ITU által nemzetközi szinten meghozott szabályozást nekik kell betartatniuk az ország határain belül. Jellemző például, hogy külön engedélyt kell kérni a hatóságtól egy olyan hétvégi rendezvényhez is, amelyen a szervezők URH-rádión beszélgetnek egymással a mező két széléről.

„Mikor arra gondolunk: jóságos ég, most ezen a két frekvencián kell veszekedni. Miért nincs egy harmadik? Akkor a válasz: azért, mert nincs. Megszabott, hogy Magyarországnak hány országos lefedettségű rádió- és televíziórendszere lehet. Még a helyi frekvenciát használó kisebb stúdiók száma is kötött,” mondta a szakember.

Bizonyára sokan emlékeznek: nagyszüleink antik rádióin csupán városnevek voltak láthatóak. Miért? „Annak idején az embereket a frekvencia és hullámhossz kevésbé foglalkoztatta. Most egyszerűbb a dolog, mert a rádióknak van nevük. Akkoriban ha azt mondták, hogy Budapest egy és Budapest kettő, mindenki tudta miről van szó, hiszen csak ez a két adó sugárzott” emlékeztetett Babits László.

A főgond: véges a frekvenciatartomány. Ha nem szabályoznák nemzetközi és országos szinten a forgalmazást, egyik adó kiütné a másikat. Interferálnának, tehát ugyanazon a frekvencián működnének. Egyiket sem lehetne normálisan hallgatni.

Arról nem is beszélve, hogy még egy szabályozott frekvenciahálózatban is felléphetnek problémák, ha az nincs tisztességesen megtervezve. A hálózat generálhat olyan jeleket, amelyek összeütődnek az eredeti jellel, véli a szakember, aki szerint komoly művészet az ilyesmit megtervezni.

Ennél is nagyobb hadművelet a rádiótelefonok hálózatát zökkenőmentes működésre hangolni. A telefontársaságoknak is országos lefedettséget kell biztosítaniuk, csak nekik jóval több, egymáshoz közel eső torony hálózata révén.

A digitális átállással javul majd ez a helyzet, bővülnek a lehetőségek, vélekedett a szakember. A frekvenciaspektrum kihasználása szempontjából kedvezőbb a digitális technológia, ugyanis sokkal több adót lehet ugyanazon frekvenciatartományban továbbítani.