EU-s pénzből, „Soros-szervezetek” bevonásával segítette a menekültek beilleszkedését a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat
Példámutatóan segítette a menekültek beilleszkedését a Fővárosi Önkormányzat hajléktalanellátó intézménye 2016 szeptemberétől 2018 júniusáig – íbeszámolójából. A lakhatási programot és a szociális munkát a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap uniós pályázati forrásaiból finanszírozták – írja a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) jelentése nyomán a Napi.
A BMSZKI munkatársai első lépésként a magyarországi tartózkodáshoz és a munkavállaláshoz elengedhetetlen dokumentumok beszerzésében segítettek. Gyermekes családoknál a szociális munkások megigényelték a családtámogatásokat, valamint iskolába, óvodába íratták azokat a gyerekeket, akik tankötelessé váltak, vagy a költözés miatt kellett oktatási intézményt váltaniuk. „Igény esetén mentálhigiénés segítségnyújtás körében pszichológust biztosítottunk, egyéni és csoportos terápiás és szabadidős jellegű foglalkozásokat szerveztünk, hogy a minél teljesebb élet kialakítását segítsük és megkönnyítsük a társadalmi befogadást” – áll a BMSZKI honlapjánoldalán.
A Napi cikke szerint miközben bevándorlóellenes plakátokkal volt tele Budapest és az ország, önkéntes nyelvtanárok segítségével egyéni nyelvoktatást, illetve korrepetálást biztosítottak a menekülteknek, akár a saját otthonukban is. Aktívan támogatták őket az álláskeresésben, segítettek az önéletrajz megfogalmazásában, tájékoztatták őket az aktuális munkalehetőségekről, toborzásokról, igény szerint elkísérték őket állásinterjúra is.
A BMSZKI munkatársai igyekeztek minden lehetséges módon támogatni a menekülteket abban, hogy a támogatás lejárta után is képesek legyenek fenntartani önálló lakhatásukat.
„Ennek érdekében életvezetési csoportfoglalkozásokat szerveztünk számukra, amelyen felvilágosítást kapnak hitel, csok, lakáskassza témában, megtakarítási módokat mutattunk be nekik. Többen szerettek volna önálló vállalkozásba kezdeni, számukra vállalkozási ismeretek csoportot indítottunk. A magyar adózási rendszer megismerését is csoportfoglalkozás keretében segítettük” – írta a Fővárosi Önkormányzat intézménye.
A felnőttek 34 százalékának (22 fő) nem volt semmilyen munkája a projekt kezdetekor, további 23 százaléknak csak feketén dolgozott, többnyire alkalmi munkát sikerült szereznie. A támogatási időszak végére viszont mindössze 3 menekült maradt, aki nem dolgozott, szinte mindenkinek sikerült kilépnie a fekete munkaerőpiacról és legalább részmunkaidős bejelentett vagy részben bejelentett állást találnia, többen fő- és másodállásban is dolgoztak.
A menekültek többsége így sem jutott igazán jól jövedelmező álláshoz: a vendéglátóiparban tudtak elhelyezkedni konyhai kisegítőként, vagy varrodában, egészségügyben, mosodában kaptak munkát. A BMSZKI a nyári szünetben tematikus programokat szervezett a gyerekeknek, például állatkerti sétát.
A program részeként havi 40-80 ezer forint lakhatási támogatást is nyújtott a BMSZKI a menekültek számára 2016 szeptemberétől 2018 júniusáig.
– Sajnáljuk, hogy kifutott ez a program júniusban, mert így sok menekült család számára megint jelentős problémát okoz a lakhatás további finanszírozása – mondta a Napinak Siewert András, a Migration Aid operatív igazgatója. A kormánysajtó által „bevándorláspártinak” nevezett Migration Aid ugyanis több esetben is együttműködött a BMSZKI-val.
A Fővárosi Önkormányzat hajléktalanellátó intézménye az eredményei között azt is megemlítette, hogy a Menedék Egyesület munkatársai is segítették a munkájukat. Ezt a szervezetet pedig a kormánypropgandatöbb esetben „sorosistának” bélyegezte a választási kampányban, ahogyan a Migration Aid is az Orbán-kormány feketelistáján szerepel.
A BMSZKI programjának kifutásával jelenleg semmilyen jelentősebb lakhatási vagy szociális segítséget nem kapnak hivatalosan a menekültek Magyarországon. A Baptista Szeretetszolgálatnak van átmeneti otthona menekült családok részére, ám ennek eredményeiről nincs rendelkezésre álló adat. Egészen 2016 nyaráig integrációs támogatást kaptak a menekült- vagy oltalmazott státuszt kapók, de azóta már ezt is megszüntette az Orbán-kormány.
A Budapestre kerülő menekültek a magyar és nemzetközi jog alapján is jogosultak a védelemre. Ezek az emberek ugyanis legális úton érkeztek Magyarországra: a szerb-magyar határon működő két tranzitzónában legálisan nyújtják be a menekültkérelmüket. Ezt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal eljárásában kivizsgálják; a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal is részt vesz az eljárásban. A pozitív elbírálás, azaz a nemzetközi védelemben részesülők száma elvileg nyilvános adat: 2015-ben 508, 2016-ban 432, 2017-ben pedig 1291 menekültet fogadott be Magyarország. Ezen eljárás esetén a valódi menekültek a bevándorlási hivatal vámosszabadi befogadóállomására kerülnek, ahol mindössze harminc napig maradhatnak. Utána viszont nyelvtudás és pénz nélkül kellene boldogulniuk, vagy Ausztria felé távozhatnak az országból.
Az Orbán-kormány tavaly 155 milliárdot költött a „tömeges bevándorlás kezelésére”, úgy, hogy mindössze ezer ember akarta illegálisan átlépni a magyar határt.
