Elutasították a magyar bírákat Strasbourgban
A bírók nyugdíjkorhatárát a Fidesz 2013-ban csökkentette egyik napról a másikra 70 évről 62 évre, a korhatárt túllépő több mint kétszáz érintettet nyugdíjba küldte. Ezt számosan az igazságszolgáltatás elleni támadásként élték meg, s azt sejttették: az intézkedés célja az volt, hogy a kormány így szabaduljon meg a „komcsiktól”, vagyis azoktól, akiket még az előző, a szocialisták által irányított kormányok neveztek ki, s egyben teremtsen helyet az új, „polgárbarát" bíróknak. A jogszabályt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, az Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy a kötelező nyugdíjkorhatár ilyen gyors és radikális leszállítása kimeríti az életkoron alapuló diszkrimináció fogalmát. A bizottság sürgősséggel kérte tárgyalni az ügyet, s így az Európai Bíróság igen gyorsan, öt hónap múltán hirdetett ítéletet. Ennek következtében mehettek vissza dolgozni az előző évben kényszernyugdíjazottak 2013-ban – már ha akartak. (A rendelkezést úgy módosították, hogy korhatár fokozatosan csökken majd 65 évre.) Azonban az, aki visszamehetett dolgozni, a vezetői posztját – akkor például, ha táblabíróság, megyei vagy helyi bíróság elnöke volt – elveszítette.
A visszatérő bírókat teljes mértékben kártalanították a kiesett jövedelmekért. Annak viszont, aki nyugdíjas maradt, csak egyévnyi bérének megfelelő átalány-kártérítés járt, függetlenül attól, hogy mennyi időre volt a 70 éves korhatártól.
Az emberi jogi bíróságon eljáró Cech András ügyvéd korábban azt nyilatkozta. egyebek mellett épp a vezetői tisztségek elvesztése miatt nem vonják vissza a keresetet. A bírók egyrészt a tulajdonhoz fűződő jog megsértése miatt tettek panaszt, hiszen ők azzal számoltak, hogy hetvenéves korukig dolgozhatnak, és fizetést kapnak, amitől megfosztották őket. Az átalány-kártérítésben részesülőket ezért megítélésük szerint anyagi veszteség érte. Azt is kifogásolják, hogy jogorvoslati lehetőség nélkül állították fel őket úgy, hogy az intézkedésnek szerintük politikai indíttatása is volt: a szocialista kormányok alatt kinevezett bírósági vezetőket akarták eltávolítani – ezzel pedig súlyos morális sérelmet okoztak.
Az emberi jogi bíróság ma közzétett döntésében a bírák kérelmét elutasította. Egyrészt úgy ítélte meg, hogy az állam az átalány-kártérítéssel elismerte a „bírákkal kötött egyezmény megsértését”, és orvosolta a helyzetet, vagyis a bírák úgynevezett „áldozati státusza” megszűnt. A bíróság nem érezte tisztének eldönteni azt, hogy az egyévi kereset kifizetése elegendő orvoslás-e, az európai jogrend ebben a kérdésben nagy mozgásteret biztosít az államoknak.
A bíróság elutasította azoknak a kérelmét is, akik visszamentek dolgozni, de nem a korábbi vezetői beosztásukba. A kérelmezők az úgynevezett 8-as cikkelyre, vagyis a magánélet megsértésére hivatkoztak. Álláspontjuk szerint ugyanis az, hogy politikai indíttatású volt a menesztésük, kihat a magánéletükre, kapcsolataikra, elismertségükre, társadalmi státuszukra egyaránt. Erre már volt precedens: Baka András volt legfőbb bíró helyettese – akit a főbíróhoz hasonlóan távolítottak el pozíciójából – annak idején éppen e cikkelyre hivatkozva nyert pert a magyar állam ellen Strasbourgban. Ennek ellenére döntött most úgy a bíróság, hogy a visszavett bírák ügye nem vonható e körbe. Szakértők a 168 Órának ezzel kapcsolatban azt mondták,
nagyon valószínű, hogy a bíróság annak lehetőségét mérlegelte, hogy ilyen alapon rendkívül sok ügyben lehetne a magánélet sérelmére hivatkozni, s könnyedén eláraszthatnák őket a tagállamokból érkező munkaügyi perek.
