Először ült egy asztalhoz három miniszterelnök-jelölt: így vitázott Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor az oktatásról

2018. március 12. 19:03 - szerző: B. M. – Á. Z.

Egy pillanat kivételével valódi vita helyett inkább a pártok ismert álláspontjának a felidézésében merült ki a beszélgetés, de ma a magyar politikai életben ez is valami.

A Független Diákparlament a február 23-i tüntetésen jelentette be, hogy ma este héttől nyilvános vitát tart a Gödörben az oktatási rendszerről, amelyre az összes parlamenti frakció miniszterelnök-jelöltjét meghívták. A meghívást elfogadó jelöltek:

  • Szél Bernadett (miniszterelnök-jelölt, LMP)
  • Karácsony Gergely (miniszterelnök-jelölt, MSZP-Párbeszéd)
  • Vona Gábor (miniszterelnök-jelölt, Jobbik)

A három miniszterelnök-jelölt először ül le nyilvános vitára valamilyen ügyben. Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje nem fogadta el a meghívást.

 

Fotó: Merész Márton

A vita további résztvevői:

  • Gyarmathy Éva (klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA tudományos főmunkatársa)
  • Kormos Krisztián (diák, Független Diákparlament)
  • Moderátor: Fehér Alexandra (diák, Független Diákparlament)

 

A vita négy fő témája:

 

  • - Melyek (lennének) az oktatási rendszer legfontosabb céljai?
  • - Hogyan nézne ki egy korszerű, 21. századi oktatási rendszer?
  • - Hogyan valósítható meg a felelős állampolgári nevelés az iskolában?
  • - Hogyan lehetne igazságos(abb) az oktatási rendszer? Hogyan csökkenthetőek a diákok közti esélykülönbségek?

 

Az első kérdésről, az oktatás céljáról szóló expozéjában Vona azt mondta, a jelenlegi magyarországi oktatási rendszer a múltra, és nem a XXI. századra készíti fel a gyerekeket. ennek az áldozata az ő hatéves kisfia is. A cél maga a diák, az ember – állítja, hozzáfűzve, az oktatást módszertanilag és tartalmilag is meg kell újítani. Szél Bernadett a maga részéről úgy válaszolt, a cél, hogy bevezessék az élményközpontú oktatást, az LMP pedig minden 100 költségvetési forintból 20-at az oktatásra fordítana. Szerinte a Fidesz a jelenlegi oktatási rendszerrel Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár álmát valósította meg, az LMP viszont mindenkinek hangot adna.

Karácsony ezután arra emlékeztetett, hogy a negyedik ipari forradalom előtt állunk, a legfőbb kérdés pedig az, hogy az oktatást a következő időszak kihívásainak megfelelően fejlesszék. Úgy vélte, Magyarország visszafelé halad a tudás forradalmában, egyre kevesebben érettségiznek és diplomáznak, a tudáshoz való hozzáférés pedig egyre egyenlőtlenebb, a siker azonban azoké az országoké lesz, ahol fejlődik az oktatás. A 21. században a tudásnál nincs fontosabb tőke, de nálunk a tudás leértékelődik - hívta fel a figyelmet. Mi a garancia, hogy az MSZP úgy fog viselkedni, ahogyan Karácsony most vázolta - firtatta ennek kapcsán Szél az MSZP kormányon folytatott oktatáspolitikájára utalva.

Fotó: Merész Márton

Az iskola jelenleg leginkább azzal árt – kommentálta ezt a maga részéről Gyarmathy –, hogy minél többet tanítjuk a gyerekeket, annál inkább elfelejtik, hogy kell tanulni.  A problémamegoldásra kellene helyezni a hangsúlyt. Ehhez képest Kormos úgy vélte, nem arra kellene megtanítani a diákokat, hanem arra, hogy felelős állampolgárokká váljanak. Ennek az eleme a pénzügyi tudatosság, az egészség megőrzése és a környezettudatosság.

Fotó: Merész Márton

Azt a miniszterelnök-jelöltek mindegyike kiemelte, hogy a pedagógusokat jobban meg kell becsülni. ők ugyanis rendre kimaradnak a béremelésekből, kevesen vannak és hatalmas túlterheltséggel kell megküzdeniük.  Ennek kapcsán Szél jegyezte meg, hogy Orbán oktatási rendszere két fő helyen hibázik, mégpedig ott, hogy sem a tanárokban, sem a diákokban nem bízik. Karácsony a maga részéről úgy vélte, csökkenteni kell az osztálylétszámokat, hogy minden gyerek több figyelmet kaphasson, és azt a tudásmennyiséget is, amellyel a gyerekeket sokkolják a gyerekek fejébe bele akarnak tömni. Ő egy új nemzeti alaptantervet dolgozna ki, a döntéshozatalba bevonná az iskolákat, a tanárokat tehermentesítené, a pályakezdő tanárok kezdő fizetését pedig a jelenlegi háromszorosára emelné. 

Az esélyegyenlőség biztosításáról Vona azt mondta, van egy dogmatikus szegregáció-pártiság és egy dogmatikus integráció-pártiság, menjünk el északkelet-magyarországi településeken, ahol a tanárok mondják, hogy differenciálni kellene. A személyre szabottság a XXI. századi oktatás célja, aminek kapcsán Járóka Líviát, a Fidesz EP-képviselőjét  idézte, aki a romák oktatási integrációja kapcsán a „streaming igen, szegregáció nem” elvet fogalmazta meg. (A streaming ebben az esetben a diákok képesség szerinti szétválasztását jelenti.) Ezt nem a pártoknak, a Jobbiknak vagy az LMP-nek, hanem a szakmának kell eldöntenie elkülönített oktatás nem szegregációt jelent. Karácsony ennek azzal mondott ellent, hogy a szakma döntött, nincs olyan kutatás, amely szerint az integrált oktatás rossz lenne. Politikai bátorság kérdése. Roma gyerekeknek is jár a jó iskola. Az integráció cél, de nem eszköz, nem biztos, hogy ennek a célnak az elérésére nem a differenciálás az eszköz – válaszolta a Jobbik elnöke. Egyébként ez volt az egyedüli pillanat, amikor valódi vita alakult ki bármelyik két miniszterelnök-jelölt között az inkább a pártok ismert álláspontjának felidézésében kimerülő vita során.

Fotó: Merész Márton

Szél szerint az oktatást eddig fejőstehénnek használták, pénzt kell tenni bele, és segíteni kell azokat az embereket, akkor részt vennének benne.  Az LMP társelnöke szerint „iszonyatos tévedés” volt leszállítani a tankötelezettségi korhatárt 18-ról 16 évre leszállítani, az LMP azonnal visszaállítaná 18-ra. Ezzel összhangban nyilatkozott Karácsony Gergely is, hangsúlyozva a szakképzés fejlesztésének a jelentőségét, Vona Gábor pedig a pedagógusok megbecsülését és fizetésemelését emelte ki központi elemként.

A felelős állampolgárságra történő nevelésről Vona azt mondta, a egybites, lealjasított politikai kultúra több kárt okoz, mint maga az oktatási rendszer, a diákönkormányzatoknak pedig keltetőgépként van felelősségük abban, hogy a jövő politikusi generációi már ne ezt az utat kövessék. Szerinte az Orbán-kormány kisajátította a nemzet szót, amelyet most dohányboltokra aggat, pedig a hazafiságnak nemcsak címszavakban, hanem az oktatásban is meg kellene jelennie. Karácsony erre tett egy megjegyzést, hogy  a Fidesz mintha a Jobbiktól vette volna át ezt az attitűdöt, Vona pedig két évvel ezelőtt még mást mondott az egész kérdésről, amire a Jobbik elnöke azzal vágott vissza, hogy ő vállalja, hogy változott – utalt a pártja néppárti fordulatára –, csakhogy Karácsony ezt a változást több pártban vitte véghez.

Fotó: Merész Márton

A beszélgetés záróakkordjaként a három miniszterelnök-jelöltnek a centralizáció vagy decentralizáció közötti választásról szóló kérdésre reagált. Szél úgy nyilatkozott, vissza kell adni az iskolákat az önkormányzatoknak, ha vissza tudják venni őket, ha pedig nem, akkor segíteni kell őket ebben. Ő önkormányzati szinten szerveződő kerekasztalokat alakítana ki, amelyben a helyi oktatás szereplői kapnának helyet. Vona eközben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot kárhoztatta, a túlzó centralizáltsága miatt. Szerinte annak van jelentősége, hogy az érintettek együtt alakítsák az oktatási rendszert, és megtalálják a középutat. Karácsony a maga részéről arról beszélt, hogy erre a kérdésre nincs egyszavas válasz. Decentralizációra szükség van az oktatás autonómiájának a biztosítása miatt, de azt központilag kell garantálni, hogy minden gyerek egyenlő minőségű oktatást kapjon.

Ami a hangulatot illeti, a beszélgetés egyértelműen Vona volt a főszereplője. a közönség jellemzően az ő megjegyzéseire tört ki ovációban, és volt, aki a beszélgetés után felugrott a színpadra szelfizni egyet a Jobbik elnökével.