Repedések a szövetségben – Ellenzéki oldalon egyre erősödni fognak a konfliktusok
– Nagyon sok olyan új szereplő került be az önkormányzatokba, akik eddig nem politizáltak profi politikusként. Természetes, hogy súrlódások keletkeznek köztük és a régiek között. Ahogy az is, hogy a fideszes sajtó ráugrik ezekre a témákra – mondja Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója.
Ismert, hogy Pesterzsébeten azután, hogy az új, ellenzéki többségű képviselőtestület tagjai első lépésükkel húsz százalékkal emelték saját fizetésüket, a Momentum kilépett az összefogásból. Közleményükben azt írták: „a partneri viszony a választásokat követően megbomlott”. Úgy fogalmaztak: „az MSZP és a DK hatalomgyakorlási stílusát a Momentum Mozgalom nem tudja magáévá tenni, így az önkormányzat közös irányításának nem láttuk érdemi lehetőségét, a felkínált bizottsági elnöki tisztségeket nem vállaltuk el”. De azt is jelezték, hogy nem úgy maradnak ellenzéki képviselők, mint a fideszesek. Szegeden sem volt sima menet a képviselőtestület megalakulása: Botka László polgármester megválasztása után nem a szocialista, hanem az Összefogás Szegedért Egyesület frakcióba ült be, aztán kilépett az MSZP-ből is. A fővárosi Jobbik pedig az ellen tiltakozott, hogy szerintük Karácsony Gergely főpolgármester felfüggesztené a budapesti Szent István parkban Lukács György filozófus szobrának helyére készülő Szent István-szobor felállítását. Ezt sokan az ellenzéki egység első repedéseként értékelték. Karácsony egy Facebook-bejegyzéssel reagált, amely szerint a Fidesz mindent megtesz azért, hogy szétverje az ellenzéki egységet. Úgy véli, ez történik most a Szent István-szoborral is. Jelezte, nincs baja a szoborral. „Nyugi, kedves ellenzék. Izguljon inkább a Fidesz!” – fogalmazott. Aztán ott van Ferencváros polgármesterének, Baranyi Krisztinának az esete, aki nem kapott bizottsági helyet a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén, de ellenzéki oldalon kivágta a biztosítékot Czeglédy Csaba ügyvédi irodájának az erzsébetvárosi és az újbudai szerződtetése is.
Juhász Attila, a Political Capital elemzője szerint is természetes jelenség az, hogy feszültségek keletkeztek az amúgy is tagolt ellenzéki oldal képviselői között, életszerű, hogy a konfliktusok erősödni fognak, hiszen pártjaik riválisai egymásnak.
– Ez a folyamat folytatódni fog – magyarázza.
Szerinte a Fidesz a konfliktusok felnagyítására fog törekedni, arra, hogy az önkormányzatokban az ellentétek mélyüljenek, és kevésbé tudjanak koncentrálni a helyi kormányzásra.
– A céljuk az is, hogy a jövőbeni választási együttműködést is ellehetetlenítsék – teszi hozzá.
Pulai András szerint vannak olyan ellenzéki politikusok, akik megtanulták, hogy az összefogás sikerre vezet, mások szeme előtt viszont az „örök ellenzéki lét” lebeg.
– Tanulási folyamaton kell végigmennie minden résztvevőnek: a régi és az új ellenzéki szereplőknek is. De az is igaz, hogy a nyerőfélben lévő ellenzéki pártok, a Momentum és a DK most igyekeznek megmutatni saját, önálló arcukat. Ám ennek előbb-utóbb vége lesz: vagy erőfölénybe kerülnek, vagy a választók megállítják őket azzal, hogy ne verjétek szét a tíz év sok próbálkozása útján létrejött ellenzéki összefogást – mondja.
Pulai András úgy véli, hogy a Fidesz nem lép nyíltan az ellenzéki vezetésű önkormányzatok ellen. A Momentumnál történt NAV-os házkutatásról úgy véli, hogy a nyomozást azért halasztották az önkormányzati választás utánra, mert nem akarták a pártot felemelni a voksolás előtt. Ő arra számít, hogy a Fidesz a közeljövőben, amellett hogy megpróbál éket verni az ellenzéki pártok közé, beindítja a propagandagépezetét, és politikai üzenetekkel bombázza majd a választókat, működteti a közgyűléseket, a parlamentet, a bizottságokat.
Arra a felvetésre, hogy valóban elképzelhető-e az LMP, a Momentum és a Párbeszéd egyesülése, ahogy azt interjúiban Fekete-Győr András, a Momentum elnöke sejtetni engedi, Pulai András úgy reagált, hogy a választók az összes ellenzéki pártot összefésülhetőnek tartják.
– Kutatásaink azt bizonyítják, hogy a szavazók nem látnak tartalmi különbséget az ellenzéki pártok között. Ami megkülönbözteti őket, az a brandjük. A Momentum és a DK brandje most jól fut, az MSZP-é és a Jobbiké pedig nem. A biztos pártválasztók körében a DK és a Momentum is 12-12 százalékon áll, a szocialisták és a Jobbik pedig 10 százalékon – mondja. Pulai András nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a pártok rövid időn belül feloldódnak valamilyen közös keretben: ami lehet unió a szervezetek között, szövetség vagy „csak” valamilyen együttműködés.
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke interjúiban arról is beszél, hogy szívesen látná Hadházy Ákost, Szél Bernadettet vagy Botka Lászlót a pártjában. Juhász Attila szerint a Momentum érdekében áll, hogy a fejlődésben lévő, erős párt imázsát erősítse azzal, hogy olyan rendszerellenes politikusokat vonzzon maghoz, mint amilyen Hadházy vagy Szél Bernadett.
A Political Capital választások után publikált elemzésében az áll, hogy „a mai ellenzék a kormányváltás kapujába kerülhessen, a kormányzóképességükről kell elsősorban meggyőzni a rendkívül heterogén választóikat”.
Ismert, hogy Karácsony Gergely főpolgármester már megválasztása után azt mondta, kihirdetné Budapesten a klímavészhelyzetet, ami szerinte nem csak szimbolikus gesztus: ezzel az önkormányzat vállalja, hogy nem hoz olyan döntéseket, amelyek klímavédelmi szempontból előnytelenek. Varsót, Pozsonyt és Prágát bevonva azt szeretné elérni, hogy az uniós fejlesztési pénzek közvetlenül a fővárosokhoz kerüljenek.
Felvetésünkre, hogy mindez egy távolabbra ható stratégia része, vagy „csak” a működőképesség biztosítása, imázserősítés-e, Juhász Attila azt mondta:
– A magyar közjogi rendszerben a főpolgármester a legnagyobb közvetlen választói felhatalmazással bíró tisztség. Hogy a várost működtetni tudja, támogatást kell ehhez kiharcolnia, az uniós forrásokhoz vezető alternatív útvonalakat kell kiépítenie.
A Political Capital választások után publikált elemzésében az áll: „Abból, hogy az ellenzéki választók sok helyen hajlandók voltak más párt polgármesterjelöltjére szavazni, még nem következik, hogy egy országgyűlési választáson egyetlen közös ellenzéki listában látnák a megoldást. Ennél is nehezebb a konszenzusos miniszterelnök-jelölt megtalálása, amiből a polgármester- és egyéniképviselő-jelöltekkel ellentétben csak egy lehet, ami nemcsak személyi kérdés, hanem a pártok közötti vezető szerepről is szól. A legtöbb akna itt van, nem a közös lista vs. koordinált indulás vitában.”
Az ellenzék egységesülésének lehetőségét firtató felvetésünkre Juhász Attila azt mondta, nem biztos, hogy egyetlen pártban kell tömörülnie az ellenzéknek, ezt sem a választási eredmény, sem a választási matematika nem indokolja:
– Az fontos, hogy a pártok megállapodjanak abban, hogy egy következő választáson az egyéni választókerületekben egyetlen, helyben leginkább esélyes jelöltet indítanak a Fidesz aspiránsa ellen – magyarázza. – Továbbá egyetlen közös miniszterelnök-jelöltet kell választaniuk például előválasztás segítségével. A közös lista csak azoknak áll az érdekében, akik relatíve rosszabbul szerepeltek. Ilyen például a szocialista párt.
