Elkerül az Emmitől és magánegyetem lehet a Corvinus
A nyár vége felé bandukolva egy meglehetősen érdekes csoport adott hírt magáról: a Diákok egy megújult Corvinusért Facebook-csoport. Ez a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) megújítását tűzte célul, mert a csoport alapítói szerint az intézmény nem nyújt versenyképes oktatást a közgazdaságtan és az üzleti élet területén. A csoport létrejöttének színtere – a mandiner.nemzedékek portál nyári tudósítása szerint – a Mathias Corvinus Collegium (MCC) augusztusi, börzsönyi tábora volt.
„Egy interaktív kerekasztal-beszélgetés és az azt követő workshop keretein belül közel száz középiskolás és egyetemista szedte össze álmai egyetemének működési alapelveit, valamint a magyar felsőoktatással kapcsolatos elvárásait, igényeit”, tudjuk meg a tudósításból. Az ötletelés végén a diákok összegezték gondolataikat. A végső következtetésük: szeretnék, ha nem kéne a színvonalas üzleti képzésért elhagyni Magyarországot. A diákok a BCE-vel kapcsolatban azt közölték: szeretnék, ha az egyetem „nyugati mintára” működne, „távolabb az államtól”. Ez az igény konkrét elvárásokban is megfogalmazódott: azt akarják, hogy a BCE önállóbban dönthessen az intézményt érintő kérdésekben, és ne kelljen az állammal egyeztetnie. Javaslataik kitértek arra is, hogy az lenne a kívánatos, ha a BCE oktatóinak piaci béreket adnának, mert csak így garantálható, hogy az üzleti élet legjobbjai taníthassák a diákokat.
A tudósítást követően a kezdeményezés egyik életre hívója, Pongrácz Bálint Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem alumnusa, Quo vadis Corvinus? – reformigények a Közgázon címmel mindezt írásba is foglalta. „Az innováció és a hatékonyság legnagyobb gátja, ha az egyetemnek minden lépését egyeztetni és engedélyeztetni kell az állammal vagy más állami intézménnyel”, írja. Hozzáteszi: „a versenyképes oktatás a versenyképes oktatókon múlik, de mindez lehetetlen, ha az egyetem nem képes a privát szektor béreinek szintjét kínálni”.
Nem sokkal az írás megjelenése után a Facebook-on meg is alakult a csoport, és a Mathias Corvinus Collegium nyári táborában felvetett ötletek, igények konkrét programpontokba foglalták. Idézzük:
- Világszínvonalú üzleti képzésért ne kelljen külföldre menni!
- Lehessen Magyarországon olyan üzleti diplomát szerezni, amit minimum a régió legjobbjaként ismernek és elismernek külföldön is!
- A Corvinus működjön nyugati mintára, és legyen az államtól szabadabb! Az egyetem dönthessen minél több dologban önállóan!
- Méltó fizetést az oktatóknak! Piaci béreket a Corvinus tanárainak, hogy tényleg az üzleti élet legjobbjai tanítsák a generációt!
- Legyen mélyebb kapcsolat a Corvinus és a munkaerőpiac között! A legfontosabb cégek, munkaadók is vállaljanak szerepet az egyetem életében!
- Legyen konstruktív párbeszéd az egyetem és az állam, valamint az egyetem vezetése és a diákság között!
Fontos megjegyezni, hogy a diákok kezdeményezésének bölcsője annak az MCC-nek a nyári tábora, amelynek a kurátora a Corvinus rektora, Lánczi András. A Fidesz értelmiségi holdudvarába tartozó Lánczi rendszeresen kommentál a közéletről, politikáról a Mandineren, ahol most a Corvinusért aggódó diákhangok is megjelentek.
Kérdés, vajon véletlenszerű-e hogy a „semmiből” egyszer csak megjelennek a nyilvánosság elé kiálló diákok a Corvinus és a közgazdászképzés megújításának szándékával, méghozzá egy olyan táborban, amelynek kurátora a megújítandó egyetem rektora.
Idetartozik, hogy a negyedik Orbán-kormány megalakulása után sokáig nem dőlt el, hogy a felsőoktatás területe hová kerül: marad-e az Emberi Erőforrások Minisztériumának nevezett monstrumban, Kásler Miklós fennhatósága alatt, vagy átkerül Palkovics László új, innovációért felelős tárcája alá. Palkovics nagyon küzdött a felsőoktatásért, és a Corvinus megújítását célzó mondatok nagyon emlékeztetnek az ő nyilatkozataira. A gazdaság- és a vállalkozásfejlesztés – amelyek nem mellesleg a Corvinus képzési profiljában is benne vannak – olyan területek, amelyek az innovációs tárca alá tartoznak ebbe a struktúrában, miközben a felsőoktatás, mint ahogy utóbb kiderült, nem. De ha már a teljes felsőoktatási szféra nem került Palkovicshoz, miért ne kerülhetne egy egyetem? Mondjuk, a Corvinus. Megbízható információink szerint ugyanis erről van szó. A tervek szerint a Corvinus kikerülne az EMMI fenntartása alól és az innovációs tárcához tartozna, az erről szóló javaslat, úgy tudjuk, már szerdán a kormány elé kerülhet.
Lánczi AndrásEgy ilyen lépéshez minden lehetőség adott. Az Országgyűlés honlapjáról kiderül ugyanis, hogy a kormányzati struktúra májusi változása a felsőoktatást is érintette. A változások lényege, hogy az innovációs és technológiai miniszter közreműködik az Emmi-t vezető miniszterrel agrár, gazdaságtudományi, informatikai és műszaki képzési területeken vonatkozó, intézmények működését érintő hatósági jellegű döntéseiben. Ami a legfontosabb azonban, hogy a felsőoktatást szabályzó törvényt úgy módosították a kormányalakítást követően, hogy az oktatásért felelős miniszter egyes állami intézmények fenntartói jogát megállapodással átruházhatja az innovációs és technológiai miniszterre. Ehhez kormánydöntés szükséges.
Informátorainktól azt is megtudtuk, hogy a Corvinus fenntartására a Magyar Nemzeti Bankhoz által létrehozott alapítványokhoz – ahol ugyebár a közpénz elvesztette közpénz jellegét – hasonló módon közalapítványt hoznának létre. Vagyis: az innovációs minisztérium átadná a Corvinus ingatlan- és egyéb vagyonát ennek az alapítványnak, és alapítóösszeggel is kistafírozná. Az összeg nagyságáról több információ is kering, de százmilliárdos nagyságrendű tételről van szó. A tervek még nagyon képlékenyek, így azt is óvatosan írjuk le, hogy az elképzelések szerint a MOL és az OTP is beszállna az közalapítványba, de más vállalatokkal is bővülhet a kör. (Ha magáncégek beszállnának, akkor már nem csak az állam dönthetne a közalapítványban folyó pénzek felhasználásáról.) Hernádi Zsolt Mol-vezértől és Csányi Sándor OTP-vezértől egyébként sem idegen az üzleti képzés: a SEED üzleti iskola (SEED School for Executive Education and Development) 2014-ben olyan alapító vállalatokkal jött létre, mint az OTP és a MOL. Az iskola elsősorban a közép- és kelet-európai vállalatok igényeire összpontosítva vezetőképző programokat, valamint részidős MBA képzést kínál.
Ha a Corvinust valóban kiszervezik egy közalapítvány fenntartása alá, az segíthet az oktatás minőségének javításában. Palkovics már oktatási államtitkárként is többször beszélt arról, hogy versenyképessé kellene tenni a felsőoktatást, amelynek egyik első lépése, hogy az egyetemek megszabaduljanak a kötelező közbeszerzések és a közalkalmazotti, merev bértábla béklyójától.
Úgy értesültünk, a Corvinus oktatói vajmi keveset tudnak a tervekről, vagyis aligha alulról szerveződő intézményi elköteleződés löki az egyetemet ebbe az irányba. Az pedig már másik kérdés, hogy az elitképzést megcélzó Corvinuson kívül mi lesz a magyar felsőoktatással, amely az autonómia megfojtásával és az alulfinanszírozottsággal küzd.
Az átalakítással kapcsolatos kérdéseket feltettük az innovációs tárcának és az egyetemnek is. A Corvinos nem tagadta az értesüléseinket, mindösszes annyit írtak, hogy „sjatóértesüléseket nem áll módjukban kommentálni."
Amíg pedig megérkezik a válasz Palkovics Lászlótól is, érdemes elolvasni friss nyilatkozatát, amelyet az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁE) tanévnyitóján mondott péntek délben. A miniszter szerint az ÁE működése az összes magyar felsőoktatási intézmény számára jó példával szolgál.
A miniszter – az MTI tudósítása szerint – kijelentette, hogy a kormány támogatja több kiváló egyetem azon szándékát, hogy a lehetőségeiket jobban kihasználva, szabadabb fenntartási struktúrában működhessenek. Ezek a mondatok alátámaszthatják, hogy a Corvinus is nem sokára, az EMMI fenntartása alól kivonva, egy „szabadabb fenntartású struktúrában működhet".
