Elkaszálták a „dicsőséges” ítéletet – Újrakezdődik a vörösiszapper

2017. február 9. 14:01

A hatályon kívül helyezés nem a rossz döntés kritikája, hanem a helyes döntés első lépése – mondta Széplaki Tamás, a Győri Ítélőtábla elnöke a vörösiszapper másodfokú határozatának kihirdetését követő tájékoztatóján. Az ítélőtábla – nem megalapozatlanság miatt, hanem eljárási szabálysértésekre hivatkozva – hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék összes vádlottat felmentő elsőfokú ítéletét, és új eljárást rendelt el.

Több mint hat éven át tartó büntetőeljárást követően a héten sem született jogerős ítélet a vörösiszapperben. A másodfokú határozathozatalra várakozók között senkit sem láttunk a 2010-ben bekövetkezett tragédia károsultjai vagy tíz áldozatának hozzátartozói közül. A 15 vádlott közül nem jelent meg az ítélethirdetésen B. Zoltán elsőrendű vádlott, a Mal Zrt. akkori és jelenlegi vezérigazgatója és több vádlott-társa sem, őket védőik képviselték a Győri Ítélőtáblán. A határozatot távollétükben is ki lehetett hirdetni.

Az érdeklődők között volt Pad Ferenc, az Alumíniumipari Szakszervezeti Szövetség elnöke. Hosszas unszolásunkra csak annyit mondott az ítélethirdetés előtt: „Mérnök vagyok, tudom, hogy a vádlottak egyike sem okolható a katasztrófáért.”

Ismeretes, hogy 2010. október 4-én Kolontár határában a Mal Zrt. tízes számú vörösiszap-tározójának gátja átszakadt, a kizúduló lúgos anyag elöntötte a környező településeket, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A gátszakadás következtében tíz ember vesztette életét, több százan megsérültek, számos ingatlan összedőlt, lakhatatlanná vált.

Fotó: 168 Óra archív

Az ítélethirdetésre eljött Tili Károly kolontári és Ferenczi Gábor devecseri polgármester is. Mindegyik nyilvános ülésén jelen volt Morvai Krisztina büntetőjogász, aki a Jobbik képviselője az Euró­­pai Parlamentben. Vele érkezett Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő is, aki az elsőfokú ítélet veszprémi kihirdetésekor hangosan tiltakozott, ezért kivezették a tárgyalóteremből.

Fejes Péter, a Fellebbviteli Főügyészség ügyésze röviddel a határozathirdetés előtt érkezett, valaki megjegyezte, hogy levágatta a bajuszát, biztosan valami fogadalom áll a háttérben.

Fejes Péter azonban aligha a babonákban hisz, háromórás perbeszéde végén Pál apostolt idézte: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam.”

Az elmúlt héten a jogi érvelés mellett azokra a megjegyzésekre is reagálnia kellett, amelyek arra utaltak, hogy az ügyészség a politikát szolgálja. A miniszterelnök és más kormánypárti politikusok ugyanis már a tragédiát követő napokban megnevezték, hogy szerintük kik a katasztrófa felelősei. Az ügyész vádbeszédében erre úgy vágott vissza a védőügyvédeknek: „A miniszterelnök véleményéért nem az ügyészséget terheli a felelősség. Az ő álláspontja ugyanúgy nem befolyásolta a politikától függetlenül dolgozó ügyészség döntését, mint ahogy vélhetően a bíróságot sem az a konferencia, amelyet az első­­fokú ítéletet kihirdetése előtt két héttel az Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének égisze alatt a védelem szervezett saját véleményének markáns megerősítése érdekében.”

Az ügyész szerint egyébként a Mal szakemberei nem vizsgálták ki a tározó északi fala süllyedésének, illetve a későbbi töréshelyeken megjelenő, szivárgásra utaló vörös foltoknak az okait. Azt az ügyész sem vitatta, hogy a katasztrófa az altalaj törése miatt következett be, de hangoztatta: ebben közrejátszott, hogy a túltöltött kazetta környéke a lúg hatására elszappanosodott. Álláspontja szerint ha a Mal kiépítette volna a mo­­ni­­to­­ring­­rend­­szert, folyamatosan ellenőrizte volna a tározó állapotát, figyelt volna a változásokra, akkor akár meg is előzhették volna a tragédiát.

Az elsőrendű vádlottat mindvégig Bánáti János ügyvéd védte. Perbeszédében „az igazságszolgáltatás dicsőségének” nevezte az elsőfokú ítéletet, azt, hogy a bíróság távol tartotta magát a politikától és szakmai érvek alapján döntött. Ráadásul, folytatta, a nyomozó hatóság hiányos munkája miatt a tények teljes feltárása az elsőfokú bíróságra hárult. A nyomozók a történtek után azonnal kikiáltották felelősnek a Mal vezetőit, s csak ellenük próbáltak meg bizonyítékokat gyűjteni, állította, majd felidézte: védence őrizetbe vételének már az első óráiban elhangzott a parlamentben, hogy megvan a felelős, akit rövidesen előzetes letartóztatásba is helyeznek. Szerencsére a nyomozási bíró nem a politika szavára hallgatott. Úgy látszik, van azért tűzfal a politika és az igazságszolgáltatás között – jegyezte meg Bánáti.

A D. József másodrendű vádlottat védő Pál Helga azt mondta: a hibás tervezéssel elrendeltetett a tározó sorsa. Hozzátette: tudja, hogy a társadalom felelősöket követel, büntetésre szomjazik. A vádlottaknak azonban csak az a bűnük, hogy a Mal Zrt. dolgozói, de nem miattuk következett be a tragédia. A védők az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték, az ügyész viszont másodfokon orvosolhatatlan eljárási szabálytalanságok miatt annak hatályon kívül helyezését indítványozta.

A Győri Ítélőtáblán Zólyomi Csilla tanácsa eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül is helyezte a Veszprémi Törvényszék ítéletét. Hangsúlyozta: a bíróság elmulasztotta az indoklási kötelezettségét. Sok esetben csak felsorolta a bizonyítékokat, de nem derült ki, melyiket és miért fogadta el vagy utasította el. A szakértői véleményeket átemelte ugyan a jegyzőkönyvekből az indoklásba, de nem értékelte azokat, így nem lehet követni a döntéshozatal folyamatát. A tanúk és a szakértők státusa is gyakran tisztázatlan. Nem történt meg az értékelése, mérlegelése az ügyészség által a vádiratban leírt falsüllyedésnek, továbbá az indoklásban az sem szerepel, hogy miért nem vette figyelembe a bíróság a falon megjelenő, állítólag szivárgásra utaló foltokat.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Azt viszont elismerte az ítélőtábla, hogy a Veszprémi Törvényszék széles körű bizonyítást folytatott le, maga is szerzett be újabb bizonyítékokat. Az „abszolút” eljárási szabálysértéseket azonban másodfokon nem lehet kijavítani, állította Zólyomi Csilla, majd hozzátette: a rendelkezésre álló iratok, bizonyítékok alapján tudnának ítéletet hozni, de nem tehetik, mert azzal elvonnák az elsőfokú bíróság hatáskörét. Mivel nem megalapozatlanság miatt döntöttek a hatályon kívül helyezésről, még az is jogszerű volna, ha az ügyet ugyanannak a bírónak adnák vissza, aki első fokon végigtárgyalta, de mivel neki már határozott álláspontja alakult ki, egy másik tanácshoz rendelik az új eljárás lefolytatását. Nem fogadták el viszont az ügyészségnek azt az indítványát, hogy a Veszprémi Törvényszék egészét zárják ki az eljárásból.

A korábbi bizonyítékok felhasználhatók a soron kívüli eljárásban, nem kell minden tanút ismét meghallgatni – ezt már Széplaki Tamás, a Győri Ítélőtábla elnöke mondta a határozathozatalt követő sajtótájékoztatóján. Felhívta a figyelmet arra, hogy másodfokon a konkrét bűnösség vizsgálatáig el sem jutott a büntetőtanács, az úgynevezett abszolút jogsértések megállapítása után hatályon kívül kellett helyezni az ítéletet.

– Erre lehetett számítani – kommentálta kissé lemondóan a határozato Tili Károly, Kolontár polgármestere. – Nem gondoltunk arra, hogy valaki is felvállalja a vádlottak elítélését. A helybeliek egyre jobban belefáradnak az idő múlásába, a tragédia lassan elhalványul az emberekben.

– Rosszabb is lehetett volna – mondta Ferenczi Gábor devecseri polgármester. – Nem kell teljesen az elejétől kezdeni az eljárást. Remélem, még a mi életünkben megszületik a jogerős ítélet.

A polgármester arra is kíváncsi volna, mit tartalmazott a privatizációs szerződés, és a Mal, amely „fillérekért jutott hozzá a nemzeti vagyon egy részéhez”, betartotta-e a környezetvédelmi előírásokat. Morvai Krisztina örömmel fogadta a határozatot. Emlékeztettük rá, hogy korábban azt mondta: a hatályon kívül helyezés az ügy halála. Így is volna, ha az egész eljárást újra kellene kezdeni, felelte. Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő örült az új eljárásnak, de nem biztos abban, hogy a Veszprémi Törvényszék képes elfogulatlan döntést hozni. Ez a bírói kar 2014-ben az év bírájának választotta azt a Szabó Györgyit, aki a most hatályon kívül helyezett ítéletet hozta – emlékeztetett.

– Hadd vegyek előbb egy nagy levegőt – így kezdte Bánáti János, amikor a határozatról kérdeztük. – A Győri Ítélőtábla nagyon magasra tette a lécet az ítélet indokolásával kapcsolatban. A mostaninál sokkal részletesebb indoklást vár. Gyakorló ügyvédként megjegyzem, hogy első fokon a váderedményesség több mint 90 százalék, tehát sokkal gyakrabban fordul elő, hogy a védő fellebbez és kéri számon az ítélet indoklását. Ilyenkor másodfokon mindig az a válasz, hogy rövid ugyan az indoklás, kissé hiányos is, de a lényeg kiderül belőle. Csak remélni tudom, hogy a mostani határozat lesz irányadó gyakorlat azokban az ügyekben is, amikor első fokon bűnösséget állapít meg a bíróság.

Pál Helga ügyvéd korábban azzal fejezte be perbeszédét: fogadja mindenki méltósággal a döntést.

– Mi most ezt tesszük – mondta. – Ezentúl is ugyanolyan hittel és meggyőződéssel harcolok védenceim igazáért, mint eddig. A vörösiszap-tragédiát nem a vádlottak magatartása okozta.