Éjfélkor lejár a pályázati határidő, Palkovics László minisztériuma még nem adott garanciát az MTA-nak, hogy betartja a törvényt
Információink szerint elektronikusan benyújtották a Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjai és önálló kutatóintézetei pályázati igényeiket a Nemzeti a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program felhívásaira. Lovász László, az MTA elnöke ugyanis arra kérte a központok vezetőit, hogy elektronikus adják be igényeiket a felhívásra. A pályázat azonban csak akkor érvényes a kiírás szerint, ha papír alapon is benyújtják.
Az MTA már összegyűjtötte a pályázatokat, de 18 óráig nem érkezett arról információ, hogy az elnök jóváhagyta volna, hogy el is küldjék őket. A jelentkezési határidő szerint ma éjfélig lehet őket postára adni.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter január végén közölte, hogy a kutatóközpontoknak áprilistól projektalapú működésre kell átállniuk, minden működési költségükre pályázniuk kell. Amit arról portálunk elsőként beszámolt, azt is megüzente, hogy mindenképpen, még tavasszal drasztikusan átszervezi az MTA-t, a kutatóhálózatot leválasztja, az intézetek egy részét megszünteti, az MTA pedig megmarad köztestületnek. Egy újabb minisztériumi tervezet szerint pedig egy alapítványba szerveznék ki a kutatóhálózatot és a vagyont. Az MTA mindkét javaslatot elutasította azzal, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy az intézetek az MTA alatt maradjanak. Kijelentették, hogy csak akkor indulnak a pályázaton, ha a minisztérium írásos garanciát ad arra, hogy az MTA megkapja a törvényben garantált alapfinanszírozást.
Akadémiai forrásunk szerint a döntéssel az elnök fel akart készülni arra az esetre, ha az írásos garancia a határidő előtt megérkezne. A hivatalos álláspont, és ezt egymástól függetlenül több főigazgató megerősítette, hogy ez nem a pályázást jelenti, hanem a pályázásra felkészülést.
– Egyelőre nincs arról információ, hogy benyújtja-e az igényeket az MTA. Iszonyatosan le van zárva most minden hírcsatorna, teljes hírzárlat van
– fogalmazott forrásunk nem sokkal 18 óra előtt. Egy másik forrásunk szerint ez egy biztonsági intézkedés, hogy ne legyen amiatt érvénytelen a pályázat, ha nincs feltöltve elektronikusan, de még nem tekinthető úgy, hogy az MTA pályázott. A kutatóközpontok, illetve az önálló kutatóintézetek pályázhatnak, nem az MTA egyben pályázik. Mivel az elnök a munkáltató, ezért utasíthatja a főigazgatókat a pályázásra, de le is tilthatja még a postára adást.
Az akadémiai munkatárs szerint ezzel azt akarta elérni az elnökség, hogy a miniszter nyíltan kommunikáljon, eddig ugyanis mindent szóban intézett, semmi nem volt leírva. Ki akarnak húzni belőle valamit, ami mentén lehet tárgyalni.
– Ha nem érkezik semmi, akkor elkerülhetetlen a döntés a bojkott vagy a pályázás között. Technikai értelemben ez még nem egy érvényes pályázat
– tette hozzá a kutató.
Ma reggel a Magyar Hírlap azt írta, hogy egy ITM és MTA között zajlott tárgyalás jegyzőkönyve szerint nagyon is jó hangulatban telt múlt héten egy tárgyalás, és a felek között már nem azon megy a vita, hogy kiszervezzék-e vagy sem a kutatóhálózatot. Ezzel kapcsolatban forrásunk elmondta, hogy valóban zajlott egy egyeztetés és volt egy kompromisszumos javaslat, amelyet Palkovics László miniszter elutasított.
– Azt is hallottam, hogy ez a jegyzőkönyv nem létezik, vagy teljesen más van benne, mint ami a cikkben megjelent. Azt tudtuk, hogy van egy kompromisszumos terv, aminek az a célja, hogy ezt az alapítványi kiszervezést meg lehessen úszni
– jegyezte meg. Eszerint most az alapötlet az, hogy az akadémia fejezetében maradjon a pénz, az MTA a vagyonáról nem mond le, csak használatra odaadja a vagyonát, és az irányítására egy paritásos testület jön létre. Ez a testület egyébként már most is létezik, ez az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa, amelybe az Orbán-kormány már most is delegál tagokat.
Egy másik forrásunk szerint a Magyar Hírlap cikke szándékosan torzított szöveg volt valamennyi igazságalappal. Tárgyalások valóban voltak, olyan hangnemben, ami akár alkalmas lehet valamilyen közös konszenzusos álláspont kialakításához.
– Ez egy mesterségesen generált szembeállítási kísérlet, ez is a szalámi-technika része. Először próbálták a társadalomtudományokat a természettudományokkal, majd a főigazgatókat az elnökkel szembe állítani, most pedig az elnököt az elnökséggel
– nyilatkozta forrásunk a cikkről. Szerinte csak arról van szó, hogy az Orbán-kormány még egyszer megpróbált ráijeszteni az MTA-ra a határidő lejárta előtt.
Lovász László közben a Magyar Hírlap cikkére is reagálva levélben tájékoztatta a tárgyalásokról a kutatóközpontok vezetőt. Sikerült megszereznünk a levelet, az MTA-elnök azt írja benne, hogy bár írásos javaslat még mindig nem érkezett az MTA-hoz, az ITM világossá tette, hogy az Orbán-kormány csak olyan megoldást fogad el, amiben a kutatóhálózat leválik az MTA-ról. Az ITM koncepciója szerint a kutatóhálózat egy vagyonkezelő alapítványban működne tovább, ezt az MTA nem fogadta el, és folytatta a tárgyalásokat olyan megoldásokról, amelyekben a kutatóhálózat az MTA-nál marad és a kutatás szabadsága is garantált.
Mindkét delegáció hangsúlyozta, hogy nincs döntési jogköre, az ott elhangzottakat döntésre be kell terjeszteniük a közgyűlésnek, illetve a kormánynak. Az elnök megjegyezte, hogy így a tárgyalás eme szakaszában nem döntés született, mivel az MTA legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés.
„Egy tárgyalási folyamat egy adott pillanatának kiragadott dokumentuma nem ad valós képet a kitűzött célokról vagy a megvalósítás lehetséges módjáról”
– jelezte Lovász László. Kijelentette, hogy a tárgyalásokat az elnökség február 26-i közleményének megfelelően folytatják, ehhez pedig további bizalmat kért a kutatóközpontok főigazgatóitól.
