Több hazai autóipari cégnél alakul szakszervezet és akarnak sztrájkot az Audi-dolgozók sikere miatt
Lökést adott a mozgalomnak a győri Audi-gyár dolgozóinak sikeres sztrájkja: az iparban egyre többen lépnek be az érdekképviseletekbe, és naponta érkezik igény tagszervezet-alapításra is - értesült a Népszava. A lap szerint több autóipari beszállító cég dolgozói is megkeresték a napokban a Vasas Szakszervezeti Szövetséget, hogy tagszervezetet szeretnének alapítani. Az egyik cég munkavállalói azonnal sztrájkba is akartak lépni, hogy így kényszerítsenek ki egy nagyobb léptékű béremelést.
Utóbbiakat úgy kellett erről lebeszélni, hiszen a munkabeszüntetést nem lehet egyik napról a másikra elkezdeni: a jogszabályok által előírt módon egyeztetni kell a munkaadóval, majd ajánlatot tenni, és csak ezek sikertelensége után lehet elsőként egy két órás figyelmeztető sztrájkot szervezni.
Országosan a munkavállalók mindössze 10 százaléka tagja valamelyik érdekképviseletnek. Az ipari cégeknél ugyanakkor több helyen működnek 70-75 százalékos belépési aránnyal szakszervezetek. Az audisok példáját viszont most sokan követnék. Nemcsak az Audi-dolgozók szakszervezetének 9 ezer tagja mellé léptek be a sztrájk kezdete óta még többszázan, a szintén a járműiparban tevékenykedő Vasas Szakszervezeti Szövetség 25 ezer főre tehető tagsága is mintegy 10 százalékkal bővült az elmúlt hetekben.
László Zoltán, a Vasas alelnöke szerint az autóiparban a legtöbb helyen még zajlanak a bértárgyalások, de a Vasas már több cégnél 10-15 százalékos bérmegállapodásokat kötött, egy tatabányai ipari parkban 17,5, öt másik cégnél 20 százalékos emelést sikerült kiharcolnia. A magasabb emeléseket ott érték el, ahol több a képzett szakmunkás, hiszen a munkáltatók is lépéskényszerben vannak.
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerinte a bérek emelésére van fedezet az autóiparban, mert bár a fizetések jelentősen nőttek, a munkaerő költsége alig emelkedett az utóbbi években. A magyar kormány ugyanis rendkívül nagylelkűen támogatja az autóipart, ahol több tízmilliárd forintért, rendkívül drágán hoz létre munkahelyeket.
Ez ugyanakkor a szakember szerint öngyilkos gazdaságpolitika, hiszen az autógyárak nem képviselnek magas hozzáadott értéket, mivel csak összeszerelőüzemként működnek, vagyis amit behoznak az országba, azt ki is viszik.
A magyar kormánynak viszont az európai nagypolitikában jól jön a német multicégek támogatása – jegyezte meg Molnár László, aki nem lenne meglepődve, ha az Audi hamarosan valamilyen nagylelkű támogatást nyerne.
Az adóterhekkel és különböző támogatásokkal együtt számolt magyarországi munkaerőköltség 2008-ban 7,4 euro volt óránként, 2017-ben pedig 9,1 euro. Az Eurostat adatai szerint a régióban ennél olcsóbban csak Romániában (6,3 euro) és Bulgáriában (4,9 euro) lehet munkaerőt szerezni.
A lengyel (9,4 euro), a szlovák (11,1 euro) és a cseh (11,3 euro) munkaerő drágább a magyarnál, az osztrák és a német dolgozók munkája pedig csaknem négyszerannyiba (34,1 euró) kerül.