Egyetlen rendelettel zárat be minden megmaradt menekültellátó intézményt az Orbán-kormány

2018. november 16. 13:56 - szerző: Biró Marianna

– A menedékjogi szabályok utóbbi években történt szigorítása azt eredményezte, hogy az ország területén működő befogadó intézményekben az elhelyezettek száma radikálisan lecsökkent, mely a befogadó intézményrendszer jelentős átszervezését igényli. Ezek okán a jelenleg önálló költségvetési szervként működő, főosztály jogállású Befogadó Állomás és Közösségi Szállásnak, valamint a Menekültügyi Őrzött Befogadó Központnak a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalba jogutódlással történő megszüntetése indokolt – áll abban a rendelettervezetben, amely a kormány honlapjára került fel.

Eszerint az Orbán-kormány egyetlen tollvonással, méghozzá rendeleti úton számolná fel végleg a magyar menekültellátórendszer utolsó, az oltalomra szorulókról való gondoskodásért felelős intézményeit.

A rendelet alapján az intézmények 2018. december 31.-ével szűnnek majd meg, mert „így 2019. január 1-jén már az új szervezeti rendben folytathatja a működését a BMH. Ehhez igazodik a hatálybalépés napja" – áll a kormányzati indoklásban.

A Belügyminisztérium által előkészített, ám nem miniszteri, hanem kormányzati szintű rendelet lényegében egyetlen tollvonással szünteti meg ezeket az intézményeket, s noha a jogszabály előírni jogutódlást, ez minden esetben a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, amely azonban – mindezek alapján – a jövőben kizárólag a tranzitzónákban nyújt majd bárminemű ellátást a menekülti vagy oltalmazotti státuszért folyamodó embereknek.

Való igaz, ezeken az állomásokon annak ellenére nincsenek ellátottak, hogy korábban az Európai Unió anyagi támogatásával megépültek és bővültek, sőt, az Orbán-kormánynak 2014-ben még hétéves stratégiája („Migrációs Stratégia és az azon alapuló, az Európai Unió által a 2014-2020. ciklusban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiai tervdokumentum) is volt arra, hogy hogyan is kellene kezelni emberségesen a Magyarországon menedéket kérőket.

Csakhogy mára a menekülti, vagy oltalmazotti státusba kerülőket semmilyen szociális juttatásban nem részesíti a magyar állam, miután az Orbán-kormány eltálal 2015 óta elfogadott törvénymódosítások nyomán az államnak csupán a menekültellátó intézményekben maradt bárminemű ellátási kötelezettsége.

Fotó: Kökényesi Gábor

A ma hatályos jogszabályok szerint a két tranzitzónában – 14 éven aluli kísérő nélküli kiskorúak esetében a fóti gyermekotthonban – kell megvárni, hogy a kérelmet elbírálják az illetékes hatóságok, ezt követően pedig további 30 napra Vámosszabadiban kaphatnak ideiglenes otthont a már oltalmazottak, menekültek. A bicskei (érdekes módon a honlapon még mindig szereplő) tábor bezárása után egyedüliként megmaradt befogadóállomáson 210 ember férne el, jelenleg azonban nem tudni, valójában hányan vannak.

Hivatalosan létezik továbbá Balassagyarmaton közösségi szállás 140 férőhellyel, Kiskunhalason ideiglenes befogadóállomás 200 férőhellyel, ahogyan papíron máig megvan a 280 férőhelyes körmendi „sátortábor” is, amelyet ugyanakkor biztosan felszámoltak, ott nincs és nem is lehet senki. Ezenfelül Békéscsabán a menekültügyi őrizetre alkalmas „őrzött befogadóban” 160 embert, például családokat tudnának elhelyezni, Nyírbátorban 105 főnek lenne hely, Kiskunhalason pedig hivatalosan további 500 embert lehetne őrizni, de ez utóbbi helyszínen sincs jó ideje senki.

A 2017 márciusától hatályos jogszabályok nyomán ugyanis fokozatosan kiüresedtek a menekültügyi őrizetet ellátó intézmények, azóta a két, egyenként 500 fős tranzitzónában kell elhelyezni mindenkit.

Már csak ezért is furcsa, hogy a hivatali honlap működő intézményként említi az előbb felsoroltakat. Viszont a szentgotthárdi ideiglenes befogadóállomás és a debreceni menekülttábor már nem szerepel a honlapon, igaz, ezeket 2015 végén, épp a válság évében bezárták. Ehhez képest az Európai Bizottság még 2013 végén csaknem 400 millió forintnyi támogatást ítélt meg Magyarország számára a várható fokozott menekültellátáshoz, aminek fejében Orbán Viktor és kormánya – egyebek mellett – éppen a debreceni és a bicskei intézmények férőhely-bővítését és fejlesztését vállalta.

Most azonban a teljes intézményhálózatot, úgy ahogy van, a tranzitzónák kivételével megszüntetik, s a jogutódlásról ugyan papíron gondoskodnak, ám a rendelettervezet maga elismeri: bezárják a valódi menekültügyi központokat.

2016 óta ugyanis megszűntek az integrációs szolgáltatások, ma már a korábban egy évre szóló, ingyenes egészségügyi ellátás lehetősége is csupán fél évre szól, ezen túl viszont bárkit, akit a magyar állam „befogad”, teljesen magára hagynak. Harminc napon belül el kell ugyanis hagyni az átmeneti szállást adó vámosszabadi intézményt, közben vagy utána pedig pénzbeni vagy egyéb szociális juttatás nem jár.

Nikola Gruevszki és Orbán Viktor – nem a tranzitzónában

Akit tehát a magyar kormány a menekültügyi ellátórendszerben „költségként”, azaz ellátottként tüntet fel, annak valójában elzártan kellene várnia a sorát, méghozzá a két tranzitzónában.

Mindezek alapján még inkább pikáns, hogy Orbán Viktor azt állítja, hogy a magyar kormány nem politikai, hanem jogi kérdésnek tekinti Nikola Gruevszki menedékjogi kérelmét, holott a korrupciós botrányába belebukott, s jogerős börtönbüntetésre ítélet politikus nemhogy nincs tranzitzónában, hanem lényegében szabadon mászkál Budapesten, sőt magyar diplomáciai autóval Európában.

Eközben a bevándorlási hivatal a 168 Órának csaknem egy éve nem válaszol a létszámstatisztikákat érintő kérdésekre. Másnak is csak igen ritkán, amit legutóbbi adatközlése tesz igencsak érthetővé: október elejéig ugyanis összesen 565 menedékkérelmet nyújtottak be Magyarországon és 354 fő részesült a nemzetközi védelem valamilyen formájában (menekült, oltalmazott, befogadott), továbbá 144 esetben az eljárás megszüntetéssel zárult és 519 esetben pedig elutasító döntés született.

Az október 9-i adatok alapján 159 ember tartózkodott a két tranzitzónában, s noha azt nem tudni, jelenleg hányan vannak, nagy a valószínűsége, hogy ma sem lehetnek többen. A nemzetközi védelemben részesülők száma elvileg nyilvános adat: 2015-ben 508, 2016-ban 432, 2017-ben 1291 menekültet fogadott be Magyarország, idén pedig – miután tavaly botrány kavarodott ez utóbbi adatból – nemcsak a töredéke lesz a végeredmény, de már azt is tudni lehet, hogy a kabinet átalakítja a törvényi szabályozást azért, hogy az alaptörvény hetedik módosítása értelmében Magyarországnak valóban senkit nem kelljen befogadnia többé. Mindez alól kivételt jelent a volt macedón korrupt miniszterelnök, akit kivételes eljárás illet meg. S noha a kétéves börtönbüntetés elől menekülő Gruevszki kért menedékjogot Magyarországon, könnyen lehet, hogy sem a magyarok munkáját, sem a kultúráját nem venné el.

Ahogyan egyébként az a néhány menekült sem, akik még határainkhoz tévednek. Miközben az Orbán-kormány szeptember végén hosszabbította meg a tömeges bevándorlás okozta vészhelyzetet úgy, hogy migrációs nyomásnak semmi jele nem volt Magyarországon, erre hivatkozva nyolcmilliárd forintot közép- és felsőkategóriás luxuskocsikra is elköltöttek vezetőknek, a rendőrségi statisztikában az október elejéig elfogott 365-ből hirtelen 4480 migráns lett. Ehhez képest valójában alig néhány bevándorló tűnik fel a déli határokon, a migránsáradatot tavaly augusztusban mutattuk be legutóbb.

A „tömeges bevándorlás kezelésére" pedig minden eddiginél több pénzt költött a kormány tavaly, bár 2017-re mindössze 100 millió forintot terveztek be a kapcsolódó kiadásokra a büdzsé összeállításakor, az elköltött összeg ennek sokszorosa, 155,1 milliárd forint lett. Idén, noha nincs statisztika, ami ezt igazolná, még ennél is jóval magasabb lehet a propaganda ára, hiszen alig két hónap alatt 40 milliárdot vert el a Belügyminisztérium a „rendkívüli migrációs nyomás" miatt.