Egyetlen év alatt 32 ezer magyar halt meg a csapnivaló egészségügy miatt

2017. június 12. 13:52

Súlyos állításokat fogalmaz meg a hazai egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban a Magyarországon először elkészített egészségügyi teljesítményértékelés.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával és minisztériumi közreműködéssel elkészített dokumentum jelentősebb megállapításait a Napi.hu ismertette. A szakmai anyag 76 indikátor felhasználásával a 2013-15 közötti időszakot elemzi.

Az értékelés szerint a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú, de nagyok az országon belüli különbségek, az átlag pedig továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől.

Forrás: A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése 2013-15

A várható élettartamot illetően az EU-28 tagállamának rangsorában a magyar férfiak a huszonnegyedik, a nők a huszonhatodik helyen álltak 2014-ben, amikor a magyar férfiak születéskor várható élettartama 72,3 év, a nőké pedig 79,4 év volt. Nagy azonban az eltérés az életesélyekben az országon belül lakhely szerint, az ebből a szempontól legjobb (Közép-Magyarország) és a legrosszabb (Észak-Magyarország) régió esetében nőknél két, férfiaknál 3,1 év a különbség.  Még jelentősebb a szakadék az iskolai végzettség szerint: a csak alapfokú végzettséggel rendelkező nők 5,6 évvel élnek rövidebb ideig a diplomásoknál. Férfiak esetében a különbség egészen meghökkentő, 11,9 év.

Forrás: A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése 2013-15

A keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás esetén (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák esetén nőtt a lemaradásunk az európai uniós átlaghoz viszonyítva. Ennek oka a rossz ellátórendszer.

Az elemzés egyik legsúlyosabb állítása, hogy 2014-ben egy jobb ellátórendszerrel a halálozások 14 százaléka megelőzhető lett volna, népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék életét lehetett volna megmenteni. Ez összesen több mint 32 ezer emberi életet jelent, akik a hazai egészségügyi rendszer állapota miatt haltak meg. Különösen rossz a helyzet a fiatalabbak esetében. A tanulmány megállapítja, hogy a 65 évesnél fiatalabbak körében a halálesetek több mint fele (57 százaléka) megelőzhető lett volna megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal.

2014 során átlagosan a lakosság 7 százalékát érintette a szükségesnek vélt egészségügyi ellátás elmaradása. 2015-ben annak az esélye, hogy valaki nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz, a romák esetében 2,2-szer haladta meg a nem romákét, az alapfokú végzettségűek körében 1,8-szor volt nagyobb, mint a felsőfokú végzettségűeknél, a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozókat  pedig 3,9-szer többször érintette, mint a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozókat.

Az elemzés azt is megállapítja, hogy a rendszer fenntarthatósága nincs veszélyben, egyszerűen azért, mert az állam már így is kevés pénzt költ rá. Magyarországon az egészségügyi kiadások részesedése a kormányzati kiadásokból az egyik legalacsonyabb az EU-n belül, 2014-ben 10,4 százalék volt, szemben 13,9 százalékos uniós átlaggal.

A dokumentum azt is kiemeli: a kevésbé tehetős háztartásoknak gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Míg összességében a háztartások kiadásaik 5,5 százalékát fordították közvetlen egészségügyi kiadásokra, ez azonban a háztartások 21,6 százaléka számára katasztrofális kiadást jelentett: ez azt jelenti, hogy a létfenntartási küszöb feletti kiadásaik legalább 40 százalékát közvetlen egészségügyi kiadásokra fordították.