Egyedül hagyták a sürgősségin, a Facebookon kért segítséget a kétségbeesett szakorvosjelölt

2017. május 26. 12:19 - szerző: Kun J. Viktória

Egy zárt csoportban, a közösségi hálón kért a minap segítséget egy soproni szakorvosjelölt. A Facebookon közzétett kétségbeesett hangú leveléből kiderül, urológusjelöltként, felügyelet nélkül kellene ügyelnie a sürgősségin.

Történetével nagyon nincs egyedül. Rezidensek sora kerül hasonló helyzetbe, nem egyszer már bíróságon is felelniük kellett, mert tudásukat meghaladó feladatot bíztak rájuk, és hibáztak.

Fotó: Népszabadság/archív/Teknős Miklós

„A segítségeteket szeretném kérni. Urológus szakorvosjelölt vagyok, írásbeli szakvizsga után és szóbeli előtt. A kórházunk sürgősségi osztályán fennálló humánerőforrás-hiányt más osztály és szakma rezidenseinek, szakorvosjelöltjeinek teljes(!) műszakba való bevonásával oldotta meg és kívánja a későbbiekben is megoldani. De itt még mindig nincs vége...

Nem elég, hogy teljes műszak mellett a saját osztályunk engem nem lát, illetve én sem a szakmámat, hanem éjszakai műszakban teljesen egyedül, szakmai felügyelet nélkül, (nincs műszakvezető, nincs sürgősségis orvos sem, tehát rajtam kívül zéró orvos) kell nekem, egy urológusnak az egykapus sürgősségi osztályt ellátnom.

Bármilyen konstruktív hozzászólásnak tudnék örülni. Segítségeteket előre is köszönöm” – szól az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoportban közzétett levél.

A fiatal lányt elárasztották tanácsokkal, megoldási javaslatokkal, sőt, a hozzászólásokból kiderül az is, hogy ezzel a problémával enyhén szólva nincs egyedül. Ami vele történt, mára már bevett gyakorlatnak számít. Újdonság csak annyi van benne: először fordult elő, hogy egy szakorvosjelölt nyilvánosan segítséget kér.

„Rendszeres probléma, hogy rezidensek nem a szakmai kompetenciájuknak megfelelő felelősségű munkakört kell, hogy ellássanak. Szinte mindenhol olyanok dolgoznak a sürgősségi osztályokon, akiknek nem lenne szabad, nincs olyan hely szinte az országban, ahol biztosítani tudnák az előírt feltételeket” – ezt Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete elnökének mondja. „Az utóbbi időben a sürgősségi osztályok orvoshiányát próbálják rezidensekkel feltölteni, ezzel hátráltatva a választott szakmájukban a fejlődést, és nem utolsó sorban ezzel veszélyeztetik a betegbiztonságot és a rezidens karrierjét, mert, ha baj van, senki nem áll ki mellette. Ügyeletre leggyakrabban rezidenseket osztanak be, pedig egy rutintalan, sok esetben bizonytalan, fáradt és feszült kezdő nyilván senkinek sem életbiztosítás. A legaggasztóbb, amikor a kezdő ambuláns rendeléseket is ellát, ott ugyanis ő – akár egy-két hónapnyi munka után – dönt arról, kell-e a kórházi vizsgálat, vagy néhány jó tanáccsal hazaengedheti a beteget. Minden szakterület képzési terve tartalmaz sürgősségi blokkot. A probléma ott kezdődik, amikor ezt követően a munkáltatók szó szerint kényszerítik a rezidenseket a sürgősségi osztályra úgy, hogy az adott osztály nem felel meg a szakmai irányelveknek, magyarul nincs meg a megfelelő számú és szakképzettségű kolléga a biztonságos működéshez” – teszi hozzá az elnök.

A rezidens szövetség korábbi felmérései szerint mindenütt gyakorlat, hogy a rezidensek sok, ráadásul felkészültségüket, tapasztalataikat meghaladó feladatot kapnak. Nem ritka, hogy napi 12 órát dolgoznak, szinte általános, hogy havi 6-7 ügyeletet kell vállalniuk, ebből hármat hétvégén. Sok esetben fizikai képtelenség a felügyelet, ha például 150 ágyas osztályon összesen egy orvos és egy rezidens ügyel.

Az egyik kórházban egy neurológus és egy reumatológus egyszerűen megtagadta az utasítást, amikor le akarták küldeni őket a sürgősségire ügyelni. Az eset hatalmas botrányhoz vezetett. Egy másik intézmény reumatológusa most a bírságon felel azért, mert nem tagadta meg a felkérést, viszont a kompetenciáját meghaladó ellátás tragédiába torkollott. A bíró pedig csak azt kérdezte: miért vállalta, ha tudta, hogy nem az ő területe.
De több olyan eset is került már a bíróság elé, amikor a rezidens a kompetenciáját, gyakorlatát meghaladó feladatot kapott és hibázott. Emiatt pedig a törvény előtt kellett felelnie.

Az intézmények persze kutyaszorítóban vannak: havonta újítják meg működési engedélyüket és kapnak rendre – persze csak ideiglenes – jóváhagyást a nyilvánvalóan szabálytalan feltételekre.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség alelnöke szerint sem elfogadható, hogy mondjuk egy urológus szakorvosjelöltet a sürgősségire küldjenek ügyelni mindenféle szakmai felügyelet nélkül. „A szabályozás egyértelmű: sürgősségin fiatal egyedül nem lehet. Ugyanakkor a rezidensi időszak nem homogén, azért egy 4-5 éves intervallumról beszélünk, amely során azért változik a szakorvos jelölt tudása, tapasztalata. Ahogy a képzés is afelé halad, hogy minél nagyobb kompetenciát szerezzenek már az egyetemi évek alatt is. Egyszerűen szükségszerű alkalmazkodni a körülményekhez, nincs olyan szakma a világon, ahol lényegében 11 évig tart, míg egy szakember önálló munkát végezhet” – magyarázza a kórházszövetségi vezető. „A súlyos orvoshiánnyal terhelt mai időkben muszáj igazodni, alkalmazkodni az adott feltételekhez. Fontos, hogy már az egyetemi évek alatt, majd a rezidensi időszakban is mind inkább kerüljön a fiatal döntési helyzetekbe, folyamatosan nőjön a kompetenciája és nem szabad túlvédeni őket, hermetikusan elzárni a napi, nagyon is felelősségteljes gyakorlattól.”

UPDATE: Cikkünk nyomán az érintett kórház közleményt adott ki, amelyet ide kattintva olvashatnak el.