A Népszava szerint kamu az Orbán-kormány állítása, mekkora kárt okoznak tb-hozzájárulást nem fizetők, a Pénzügyminisztérium cáfol

Csaknem háromszorosára nagyította az Orbán-kormány azt a kárt, amit a tb-hozzájárulást nem fizetők okoznak – állítja a Népszava.

A napilap szerint erősen túlzóak azok a számok, amelyekre a kormány a júliustól hatályos új társadalombiztosítási törvényt alapozta. Az új szabálynak megfelelően július elejétől csak fizetés ellenében láthatja el az orvos azt, akinek három havi járuléktartozása van, és neki a patikában is teljes árat kell fizetnie a gyógyszerekért.

Az elmaradt járulékokat az adóhivatal hajtja be az ellátást követően. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter december közepén azzal indokolta a módosítást, hogy 2019 első kilenc hónapjában 75 ezren próbálták meg jogosulatlanul igénybe venni az egészségügyi ellátásokat. Izer Norbert adóügyi államtitkár ezt az adatot kiegészítette azzal, hogy

ez a 75 ezer úgynevezett „piros lámpás érintett” összességében 6,6 milliárd forint egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetett meg.

A Jobbik országgyűlési képviselője, Lukács László György közérdekű adatigényléssel kikérte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) az elmúlt évekre vonatkozó adatokat. Ebből kiderült, hogy 2016 és 2019 között az orvosnál évente átlagosan mintegy 400 ezer ember kapott „piros lámpát”, vagyis jelzést arról, hogy van valami probléma a járulékaik nyilvántartásával. Az nem derült ki az adatokból, hogy ebből mennyi az adminisztratív hiba és mennyi a tényleges nem fizetés. Csak az, hogy az ellátásukra mennyit költöttek a közkasszából, ami összesen évente 2-2,2 milliárd forint.

Vagyis jóval kisebb, mint amekkora tb-járulékhiánnyal az államtitkár érvelt. A tényleges hiány még ennél is kisebb lehet, mivel az adóhivatalnak kötelessége az érintettektől behajtani az elmaradt járulékot.

A NEAK adataiból az is kiderül, hogy egy „piros lámpásra” az egészségbiztosító átlagosan 5200-6300 forintot költött. Ez azt jelenti, hogy ezt a költséget egyetlen havi 7710 forintos járulék behajtása is fedezi.

Frissítés: A Pénzügyminisztérium közleményben reagált a Népszava lapunk által is átvett cikkére, a tárca szerint a lap rosszul értelmezte az adatokat. A tárca közleményét szó szerint, változtatás nélkül idézzük:

Nem igaz az, hogy „Csaknem háromszorosára nagyította az Orbán-kormány azt a kárt, amit a tb-hozzájárulást nem fizetők okoznak .”

A korábbiakban közölt adatai a Pénzügyminisztériumnak tényszerűek. A cikk összemossa azt, hogy mennyibe került a NEAK szűrőjén is fennakadt potyautasok ellátása, és mennyit kellett volna fizetniük akkor, ha jogszerűen járnak el: bejelentkeznek, és épp úgy, ahogy az adófizetők jelentős többsége, ők is befizetik a költségvetést megillető közterhet, amelynek összege ráadásul az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb ellátásért fizetendő összeg.

Az a tény - a cikk állításával szemben - semmilyen elemzési vagy összehasonlítási módszer alapján sem vitatható, hogy a NAEK által kiszűrt potyautasok közül csak azok, akik esetében az adóhivatal 2019 év elejétől szeptember 27-ig hozott jogerős határozatot, 6,6 milliárd forint közterhet mulasztottak el megfizetni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2019. szeptember 27-éig 74 535 db határozatban összességében 6.640.347.500 forint összegű kötelezettséget írt elő.

A társadalombiztosítás szabályai két dolgot pontosan meghatároznak, egyrészt azt, hogy kinek, mennyi járulékot kell fizetni az egészségügyi ellátásért, másrészt azt, hogy kik azok, akiknek nem kell fizetni, mert a törvény erejénél fogva ingyenes jár nekik az egészségügyi ellátás (így például a nyugdíjasok, diákok, kismamák, munkanélküliek, szociálisan rászorultak, hajléktalanok)

Annak összemosása, hogy mennyibe került a NEAK nyilvántartásában szereplő 400 ezer piros lámpásként nyilvántartott magánszemély közül az egészségügyi ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátása, illetve mennyi közteher nem fizettek meg, minden szakmai alapot nélkülöz. Hiszen az egészségügyi ellátásra fordított összeg nem befolyásolja a járulékfizetés összegét. Mint ahogy pl. a munkabért terhelő járulék megfizetése is teljesen független attól, hogy az államkassza mennyit fordít a magánszemély egészségügyi ellátására. Ezért nem fair az, hogy a társadalombiztosítási kockázatközösség fizető tagjai finanszírozzák a nem fizetők ellátásait is. Megjegyezzük, hogy a törvénymódosítás indoka éppen ez, a közteherviselési kötelezettség érvényre juttatása volt: akinek a törvény alapján fizetnie kell, az ne bújhasson ki a kötelezettsége alól.