Ebből baj lesz… – A pedagógusok majdnem fele veszélyeztetett

2020. szeptember 18. 09:40 - szerző: Latyák Balázs

Bár a legtöbb oktatási intézményben már elkezdődött a tanítás, a pedagógusok továbbra sem érezhetik magukat teljes biztonságban. A koronavírus második hulláma ugyanis ma mindent körbeleng, ráadásul a közoktatásban dolgozók majdnem fele a veszélyeztetett kor közelében van. Az ő kiesésük az oktatásból komoly veszélyt jelent, amit a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériumának kezelnie kellene. Félő azonban, hogy egy szabálymódosítás már nem lesz elég.

A pedagógusoknak jelenleg veszélyes körülmények között kell dolgozniuk, szinte teljes egészében hiányoznak az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges körülmények.

– Ha valahol fertőzött személyre bukkannak, akkor nem tesztelik automatikusan az intézményben dolgozókat és az oda járó gyerekeket, így nem derül ki, hogy akik tünetmentes fertőzöttek, azok továbbadták-e a betegséget – vázolta a helyzetet a maga is pedagógusként dolgozó Nagy Erzsébet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának tagja szerint a fertőzés terjesztésére most rendkívül nagy az esély, ennek ellenére a tesztelés még mindig nem része az iskolákban alkalmazandó általános protokollnak. A COVID-gyanús pedagógusokat és tanulókat csak egyszerűen karanténba rakják, amelyből aztán az érintett tanár nem tud egykönnyen kiszabadulni, hacsak nem fizeti ki a PCR-tesztet, melynek darabja minimum 30 ezer forint, és 48 óra eltéréssel két negatív kell belőle. Ez óriási kiadást jelent, amit a pedagógusok egyszerűen nem tudnak kigazdálkodni a bérükből. Így fennáll a veszélye, hogy sokan két hétig egyáltalán nem tudják elvégezni a munkájukat, és így táppénzként a fizetésüknek csak egy részére számíthatnak a hónap végén.

Utóbbi véleménnyel az oktatási kormányzat bizonyára vitába szállna, hiszen Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője és hivatala előszeretettel hangoztatja, hogy az elmúlt években a kormány a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelést hajtotta végre. Ezzel legutóbb Bódis József oktatási államtitkár dicsekedett el, kiemelve, hogy a folyamat 2013-ban kezdődött egy 34 százalékos emeléssel, majd utána minden évben 3,5 százalékkal nőttek a pedagógusbérek. Összesen tehát 50 százalékkal emelkedtek a keresetek ebben a szektorban.

Érettségi - A matematika írásbelikkel folytatódtak a vizsg?
Fotó: Czeglédi Zsolt

A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD által publikált friss statisztika szerint a tanári fizetések más, hasonlóan képzett, teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók fizetéséhez képest alacsonyak. Bár a fizetések annál magasabbak, minél kvalifikáltabb szinten tanít valaki, még így is csak 78–94 százalékát teszik ki a felsőfokú végzettséggel rendelkező, teljes időben foglalkoztatottak bérének. A felmérés emellett arra is rávilágított, hogy az oktatási intézményekre – az alapfokútól a felsőfokúig – fordított állami kiadások láthatóan növekszenek, mégsem tartanak lépést az OECD‑országok 2010 és 2014 közötti átlagos GDP‑növekedésével. Ebből az következik, hogy az oktatásra fordított állami kiadások a GDP százalékában mérve 2 százalékkal csökkentek ebben az időszakban.

Ehhez képest a kormány azt kommunikálja, hogy Magyarországon minden rendben van: míg az OECD-tagországokban 2005 és 2019 között egy 15 éves gyakorlattal és a legmagasabb minősítésekkel rendelkező tanár fizetése mindössze 5-7 százalékkal emelkedett, addig itthon – 2012-höz viszonyítva – reálértéken is 37 százalék volt a bérnövekedés. Az oktatásra pedig csak 2017-ben a GDP 3,9 százalékát költötték, amíg 2012 és 2017 között az intézményenkénti ráfordítás – a tanulószámban bekövetkezett csökkenést is figyelembe véve – éves átlagban 6,5 százalékkal nőtt.

– A kormány a felmérés kapcsán nagyon fontos dolgokról feledkezett meg, így például arról, hogy a pedagógusok Magyarországon továbbra is nettó 300 ezer forint alatt keresnek, akkor is, ha egyetemet végeztek, vagy ha nyugdíj előtt állnak – reagált az EMMI véleményére Nagy Erzsébet. Hozzátette: jelentősebb összegű pótlékra, azaz a pályakezdő béreket is megközelítő kiegészítésre csupán az intézményvezetők számíthattak az idén július 1-től, míg a beosztott pedagógusok csak az alacsony illetményük 10 százalékának megfelelő összeget remélhettek. Pedig az országban mintegy 160 ezer pedagógus dolgozik, akiknek több mint 40 százaléka – legkevesebb 64 ezer tanár – áll nyugdíj előtt. Tehát a magasabb bérek már a pedagógusok életkora alapján is járna.

S ha már a számokról beszélünk: a pandémia második hulláma kapcsán arról is szólni kellene, hogy a magyar iskolákban óriási arányt képviselnek jelenleg a veszélyeztetett korú tanárok, akiket semmiféle intézkedés nem véd a járvány második szakaszának kezdetén.

– Ebből a szempontból a munkáltatók, intézményvezetők felelőssége sokkal nagyobb, mint ahogy azt néhányan gondolnák – jelentette ki Nagy Erzsébet. – Ennek ellenére még egy igazolt COVID-fertőzött azonosítása esetén sincs automatikus tesztelés, a biztonságos távolságot nem lehet tartani, és a maszkviselés sem minden intézményben kötelező.

Sajtótájékoztató a Szerb Országos Önkormányzat 2020. évi
Fotó: Mohai Balázs

A PDSZ Országos Választmányának tagja szerint akár meg is valósulhat az, amit a büntető törvénykönyv foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetésnek hív. Ezen pedig a Kásler Miklós által bevezetett szigorítások nem segítenek. Mindez azonban csak az érem egyik oldalát jelenti. Az esetleges pereskedéseknél talán fontosabb lehet, hogy mi történik majd akkor, ha tömegesen esnek ki az oktatásból az idős pedagógusok? Egy dolog biztos: a nyugdíjba vonulókat és a pályaelhagyókat már eddig sem igazán lehetett pótolni, a kormányzat hiába próbálkozott folyamatosan vele.

– Így eljutottunk odáig, hogy természettudományos tárgyakat ma már lehet pedagógusvégzettség nélkül is oktatni, illetve azok is taníthatnak, akik nyelvvizsga hiányában nem kaptak diplomát. Az óvodapedagógusok helyett pedig – a fejlesztő foglalkozásokon kívül – lassan bármilyen óvodai dolgozóra rá lehet bízni egy komplett csoportot – emlékeztetett Nagy Erzsébet.

A kérdés csak az, hogy a magát humán minisztériumnak nevező szervezet meddig lesz képes úgy módosítani az oktatási törvényt, hogy azzal elleplezzék a lassan mamutméretűvé duzzadt problémát. Hasonlóan jó volna tudni, hogy ha mindez végül bekövetkezik, azt miképpen heveri majd ki a magyar oktatási rendszer?