Dutyidili – Konténerbörtönök: felesleges pénzkidobás vagy hosszú távú megoldás?
Pár hete még csak elméleti szinten beszélt a Fidesz a konténerbörtönökről, mostanra azonban valósággá vált, hogy így szeretnék bővíteni a büntetés-végrehajtási kapacitásokat. Mint azt a 168 Óra vette észre, kiemelt közérdekű beruházássá nyilvánítják az építkezéseket. Ilyen létesítményeket akarnak hozzátoldani többek között az állampusztai, a baracskai vagy éppen a kiskunhalasi börtönhöz. Kiskunhalas abból a szempontból is speciális, hogy ott egy használaton kívüli menekültbefogadó állomást alakítottak át erre a célra, a munkákkal lényegében hónapok alatt végeztek.
Hasonló rohamtempó várható a többi helyszínen is. Az Orbán-kormányra most hirtelen ráégett az a probléma, amelyet hosszú évek alatt nem sikerült megoldaniuk. Persze saját magukat is kellemetlen helyzetbe hozták: az ő parlamenti többségük szavazta meg azt a törvényt, ami lehetővé tette, hogy az állam kártérítést fizethessen a raboknak a rossz tartási körülmények miatt. A büntetőpolitika általános szigorítása is súlyosbította a helyzetet: a többszörös, erőszakos visszaesők esetében például a harmadik esetben kötelező életfogytiglani büntetést kiszabni a bíróságnak. A Fidesz legújabb javaslata szerint pedig feltételesen sem lehet majd szabadlábra bocsátani azokat, akiket emberölés miatt ítélnek el.
A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási IntézetEz a lépés tovább terhelné az amúgy is kapacitáshiánnyal küzdő rendszert. Ha pedig valaki kártérítést merészel követelni az államtól, akkor könnyen a céltábla közepén találhatja magát. Egyből a „börtönbiznisz” haszonélvezői lettek azok az ügyvédek, akik segítenek az elítélteknek kártérítéshez jutniuk. A kormánysajtó élen jár a heccelésben. Szinte naponta bemutatnak egy tényleges életfogytig tartó szabadságvesztését töltő elítéltet (rendszerint egy áldozatával bestiális kegyetlenséggel végző gyilkost), és rámutatnak, ő is pénzt nyert az államtól.
Az ilyen rabok persze nagy eséllyel nem a konténerbörtönben töltenék le életük hátralévő részét, mivel őket külön, speciális részlegekben helyezik el. Az átmeneti létesítményekbe olyan elítélteket szállásolnának el, akiknek véges a büntetésük. Csakhogy a túlzsúfoltság arra kényszeríti az igazságszolgáltatást, hogy alkalmazkodjon a helyzethez. Az egyik büntetőbíró egy nem nyilvános eseményen kifejtette, hogy az utóbbi években kiszabott büntetések kétharmada nem letöltendő szabadságvesztésről szól, éppen a túlzsúfoltság miatt, s véleménye szerint a büntetés-végrehajtási bírók is ezért helyezik hamarabb szabadlábra az elítélteket, akár már büntetésük felének letöltése után. Nagyon ritka, hogy egy ilyen tárgyaláson végül ne az elítélt javára döntsenek. Gyakran inkább alternatív büntetéseket szabnak ki a bíróságok, pénzbüntetést vagy felfüggesztett szabadságvesztést. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy utóbbi azért nem olyan súlyú, mintha az elítéltnek valóban be is kellene vonulnia, mert ha vigyáz magára, akkor nem kell letöltenie a büntetését, ettől kezdve pedig a bíróság hiába ítélne szigorúbban, egyszerűen kötik a kezét a körülmények...
A cikk teljes változatát a csütörtökön megjelent 168 Órában olvashatja el!
