Demeter és a liberális Führer
„A miniszterelnök úrral találkoztam az elmúlt hetekben, és ugyanazt kérdezte, amit ön: bírom-e a támadásokat? Azt mondtam erre, ez a dolgom. Ő megjegyezte, ez kevés, élvezni kell. Úgyhogy most élvezem” – kezdte még tavaly június elején lapunknak adott interjúját Demeter. Azt sajnos nem tudjuk, most élvezi-e a támadásokat, minthogy kiadónknak küldött rövid üzenetében arra hivatkozva hárította el kérdéseinket, hogy munkáltatója, az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden nyilatkozatról letiltotta.
A mostani össztűzre okot adó publicisztikája már eltűnt, de az internet nem felejt: az origo.hu-n megjelent Sor(o)s című írása rendesen kiverte a biztosítékot. Miközben mondanivalója nem megy túl az évek óta mantrázott kormányzati paneleken – Soros György a keresztény, fehér, heteró és még ki tudja, milyen jelzőkkel illetett Európa eltörlésén munkálkodik –, de plasztikus hasonlatai annál inkább. „…Európa Soros György gázkamrája: a multikulturális nyitott társadalom kapszulájából árad a mérgező gáz, ami az európai életformára halálos; mi, európai nemzetek pedig arra vagyunk ítélve, hogy egymást eltaposva, egymásra mászva próbáljunk az utolsó korty levegőért küzdeni. […] A liberárják most a lengyeleket és a magyarokat akarják kizáratni abból a politikai közösségből, aminek tagjaiként még vannak jogaink. Mi vagyunk az új zsidók. […] Soros György a liberális Führer. A liberárja hadserege pedig szolgaibb módon isteníti, mint anno Hitlert a sajátjai.” (A reakciókról lásd keretes írásunkat.)
Azt nem lehet állítani, hogy Demeter most először hasonlítja saját – pártja, ideológiai fegyvertársai, Orbán Viktor – vélt vagy valós harcait a holokauszt borzalmaihoz.
Még augusztusban a Facebook szerkesztési elvei ellen kelt ki, szintén publicisztikában, szintén az origo.hu-n, eképp: „Akárcsak dr. Mengele, megítéli a bevagonírozott embereket, és ránézésre, önkényes döntés következtében egyeseket a gázkamrába küld.”
Ahogy a november 22-én megjelent szövege sem, amelyben egyéni megvilágításba helyezi kedvelt történelmi időszakát – természetesen szintén az origo.hu-n: „…hol a búbánatban volt a Harmadik Birodalom nacionalista? Az Nagynémet Birodalom volt, és például a már akkor is (nahát!) renitens lengyelek ellen indított villám(blitz)gyorsasággal egy jogállamisági eljárást, aztán 44-ben jogállamilag meg tetszettek szállni minket is. És leginkább nacionalisták harcoltak a német birodalmi projekt ellen… Ma épp nem faji felsőbbrendűségről van szó, vagy a proletariátus forradalmáról, hanem morális felsőbbrendűségről. Jobban hangzik, de azért ismerős, valljuk be. Ahogy annak idején a Harmadik Birodalom projektjét nevezték Európának, úgy most ezt a morális felsőbbrendűségi projektet nevezik Európának. És amikor a németek azt harsogják, hogy több Európát, akkor nálunk bekapcsolnak a vészjelzők, mert abból általában több Németország lesz, a végén meg birodalom.”
Néhány nappal később a Karc FM rádióban pedig kijelentette: „A német népet leginkább a fegyelmezettség jellemzi. Amikor történelmük úgy kívánta meg, akkor nácik voltak, most pedig az ultraliberalizmus mögé állnak be, és mondják fel egyként az ideológiához tartozó kommunikációs paneleket.”
A származásuk miatt halálba küldött milliók és egy közösségi oldal profiljának pár órás letiltása közé húzott demeteri egyenlőségjel néhány hónapja még nem verte ki a biztosítékot, a főigazgató legutóbbi írására azonban megjelenése pillanatában több zsidó szervezet is reagált. Demeter azon melegében válaszolt is a szombati kritikákra. Írását – akkor még vállalva – egyebek mellett kijelentette: „…A jogállamiság gumifogalmával, a szolidaritás és tolerancia fogalmainak kiforgatásával minden olyan polgár veszélybe kerül, aki a zsidó-keresztény kultúrán alapuló több ezer éves európai életformát szeretné megőrizni. Ezt az életformát most támadják. Azzal, hogy például a lengyeleket és a magyarokat ki akarják taszítani az európaiak köréből (anélkül, hogy tudnánk, pontosan mit is értenek európai értékeken), gyakorlatilag azt a gesztust ismétlik meg, mint amikor a zsidókat előbb másodrendű polgároknak minősítették, majd kivetették őket a politikai közösség tagjai közül.”
Ám néhány órával később már ezt tette közzé: „Függetlenül attól, hogy mit gondolok az igazamról, és függetlenül attól, hogy az Alaptörvény által garantált vélemény- és szólásszabadságot, ahogy eddig is, ezután is védeni fogom, a Sor(o)s című publicisztikámat ezennel visszavonom. A Facebook egy Kertész Imre-idézet miatt letiltott három napra, onnan nem tudom törölni a posztot, tehát a Facebook-oldalamat törlöm. Abban igazat adok az engem kritizálóknak, hogy nácizni ma relativizálás, és a náci párhuzam akaratlanul is sértheti az áldozatok emlékét. A közeljövőben ehhez tartom magam.”
Minthogy az EMMI-utasításra hivatkozva Demeter nem hajlandó nyilatkozni, így nem tudtuk tőle megkérdezni: mekkora időtávot jelent a „közeljövő”? Ahogy azt sem: a „közelmúltban” – például augusztusban – miért nem tartotta ehhez magát? Avagy:
amikor letelik a „közeljövő”, akkor mihez fogja tartani magát?
A kormányoldalról eddig csak Gulyás Gergely szólalt meg az ügyben, kerülve minden konkrétumot. A NER-szócsőnek tekintett pestisracok.hu-n azonban gyorsan felvázolták a hárítás irányát: „Ha valakit (a teljesség igénye nélkül) Vámos Miklós, Bajnai Gordon és Jámbor András küld el a fenébe, az elégedetten térhet nyugovóra, hiszen aznapra bizonyosan megcselekedte, amit megkövetel a haza. És szögezzük le, Demeter Szilárd semmi olyat nem mondott, ami miatt nem lehetne például közös ellenzéki képviselő-jelölt az országgyűlési választásokon.”
Utóbbi érv az ellenzék közös képviselőjelöltjére, Bíró Lászlóra utal. Bírót annak ellenére támogatta a teljes ellenzék, hogy a jobbikos politikus korábban nyíltan antiszemita kijelentéseket tett. Amikor zsidózó megszólalásai nyilvánosságra kerültek, elnézést kért. Ezzel támogatói lezártnak tekintették az ügyet, míg a kormányoldal részben erre építette – sikeres – kampányát.
De érdekesebb az idézet első fele: akit a kormánykritikusnak tartott értelmiségiek vagy ellenzéki politikusok támadnak, biztos, hogy jól végzi a dolgát. 2014-ben még az ellenzékiséggel aligha vádolható Professzorok Batthyány Köre is lemondásra szólította fel Seszták Miklós fejlesztési minisztert gyanús cégügyei miatt. Akkor – Seszták beszámolója szerint – Orbán azt mondta neki: tartson ki, „minél jobban támadják, annál biztosabb a széke”. 2016-ban Rogán Antal került elhíresült helikopterezése és a letelepedési kötvények körüli gyanúk miatt célkeresztbe. A miniszterelnök reakciója: minél jobban támadják Rogánt, ő annál jobban bízik benne.
Saját politikai krédójáról pedig egy 2015-ben kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint egyebek mellett azt mondta a kormányfő: „Azt tanultam meg az oroszokról az elmúlt hatvan évben, hogy a kívülről érkező nyomás náluk a vezetést stabilizálja, és nem destabilizálja.”
Orbán két tűz közé került: vagy tartja magát a kormánya által sokat hangoztatott, az antiszemitizmussal szemben meghirdetett zéró toleranciához, vagy kiáll a kultúrharc vezetésére kiválasztott embere, Demeter Szilárd mellett. Lapzártakor a parlament ülésén Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: „Demeter elismerte hibáját”. Azaz: Demeter igazgató marad.
Orbáni utórengés
Demeter Szilárd nem légüres térbe dobta le publicisztikai atombombáját. Mint korábbi írásából kiderül: a holokauszt-tematikát,a gázkamrákat előszeretettel szerepelteti írásműveiben. Ezúttal sem tett másként, csak az alanyt változtatta meg a saját bevallása szerint „megveszekedett orbánista”, mégpedig a miniszterelnök szellemiségének megfelelően.
A napokban Orbán kívánt válaszírást megjelentetni azon a Project Syndicate nevű oldalon, ahol korábban Soros György cikke látott napvilágot. Bár az orbáni írás publikálását visszautasították, magyar lapokban megjelent a szöveg. A miniszterelnök szerint: „Az EU államaira ma a legnagyobb veszélyt a globális nyílt társadalmat hirdető, a nemzeti kereteket felszámolni akaró Soros-hálózat jelenti. […] Egymás ellen hangolja az európai népeket. A hálózat eszközrendszere szövevényes, és a közélet legkülönbözőbb színterein is jelen van. Politikusok, újságírók, bírók, bürokraták, civilnek álcázott politikai agitátorok hosszú sora van Soros György fizetési listáján. És bár a milliárdos minden ellenségét korrupcióval vádolja, ő maga a világ legkorruptabb embere. Akit tud, lefizet és megvásárol. Akit nem tud, azt a hálózat félelmetes fegyverével, a baloldali médiaháttérrel lejáratja, megalázza, megfélemlíti, tönkreteszi. […] Ha a szabadságunkat meg akarjuk őrizni, Európa nem hódolhat be a Soros-hálózatnak.”
Visszatér-e Bajnai?
Demeter Szilárd menesztésére szólította fel Orbán Viktort Bajnai Gordon. A volt miniszterelnök régóta nem szólalt meg belpolitikai kérdésekben, így nem kizárt, hogy állásfoglalása többet jelent Demeter gondolatainak elítélésénél. Bajnai azt írta: „Amennyiben Demeter Szilárd még hétfőn is az Ön kormányának tisztviselője, akkor ezt a nyilatkozatot nyilván mi, magyarok és az egész világ a magyar kormány álláspontjának tekinti majd. Ha így lesz, én – sokakkal együtt – Ön helyett is szégyenkezni fogok hazám és a magyarok nevében. Ne legyen így.”
Török Gábor politológus Facebook-bejegyzésében Bajnai megszólalásának nagyobb jelentőséget tulajdonított más közéleti szereplők és véleményformálók állásfoglalásánál. Török szerint Demeter írása könnyen ráéghet a kormányra, kivált ha az megmakacsolja magát, és ragaszkodik Demeterhez a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatói székében. A politológus szerint Demeter magas labdát adott az ellenzéknek: minél tovább napirenden marad a téma, annál rosszabb lesz a kormánynak, miközben az ellenzéki nyomásgyakorlás a Demeter melletti kiállásra ösztönözheti az Orbán-kabinetet, azaz ritka lehetőségként az ellenzék csalhatja csapdába a kormányt. „És akkor itt jön a számomra legérdekesebb csavar” – írja Török arról, hogy Bajnai, aki a 2014-es választási vereség óta alig-alig volt szereplője a magyar politikának, reagált elsőként Demeter cikkére. „Vajon miért tette? – teszi fel a kérdést. – Nyilván lehet azt mondani, hogy azért, mert erkölcsi kötelességének érezte. Biztos így van, de a nyilvános politikai beszéd az esetek többségében ennél többről szól. Természetesen nem ismerem a céljait, így csak annyit mondok: most már nem lennék annyira meglepve, ha az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek között is találkozhatnánk – így vagy úgy – a volt miniszterelnök nevével.”
Kerestük a Londonban élő Bajnait, hogy megkérdezzük: miért tartotta fontosnak, hogy megszólaljon ebben az ügyben? Elvállalná-e az ellenzéki miniszterelnök-jelöltséget 2022-ben? Elfogadná-e a Jobbik támogatását? Elvállalná-e a miniszterelnök-jelöltséget úgy, hogy a közös listán olyan politikusok is szerepelnének, akikről – Bíró Lászlóhoz hasonlóan – kiderülne, hogy korábban maguk is hangoztattak antiszemita gondolatokat, melyeket elhatárolódás hiányában az egész ellenzék álláspontjának lehet majd tekinteni? Lapzártánkig nem kaptunk választ.
A cikk a 168 Óra hetilap 2020. december 2-i számában jelent meg.
