Czeglédy Csaba pert nyert az uniós bíróságon az állam ellen
Elkaszálta a magyar adóhatóság Czeglédy-ügyben hozott döntését az Európai Unió Bírósága. A testület kimondta: a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget nem lehetett volna visszamenőlegesen büntetni a fordított adózás elmulasztása miatt – írja a Népszava.
Mint az uniós testület emlékeztet rá, a NAV és a Czeglédy Csaba cége, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Humán Operátor Zrt. között jogvita alakult ki, mivel az adóhatóság a fordított adózás elmulasztását kérte számon a vállalkozáson.
A cég azonban megtámadta a döntést, ezért az ügy előbb a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, majd az uniós testületnél kötött ki. Az európai bíróság most kimondta, a NAV-nak nem lett volna joga a szankciók alkalmazásához.
Az áfával kapcsolatos főszabály ugyan az egyenes adózás, de az államok kérhetik az ettől való eltérést, főleg az adócsalás kivédésére hivatkozva. Így tett Magyarország, amikor a fordított adózás elfogadását kérte az uniótól a munkaerő-kölcsönzés esetében is, kérvényében pedig bevezetési időpontként 2015 január 1-i időpontot jelölte meg.
Csakhogy a témával foglalkozó tanács csak majdnem egy évvel később, 2015. december 11-én értesítette arról a kormányt, hogy ezen a gazdasági területen is elfogadják a fordított áfa bevezetését. A változás akkor lépett életbe, amikor a döntésről az országot értesítették – érvelt a bíróság. Márpedig így visszamenőleges hatályú, azaz tilos a 2015 első félévi áfafizetést egy azon év végén életbe lépő rendelet alapján szabálytalannak minősíteni és büntetni.
Eközben itthon Czeglédy és 20 társa ellen különösen nagy értékű csalás miatt emeltek vádat. Az ügyészség szerint a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó csapat 6,2 milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek, számlázási láncolattal trükközve. „A bűnszervezet által folytatott módszer szerint a döntően diákmunka közvetítéshez kapcsolódóan az általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben bevallották az adó megfizetésének szándéka nélkül, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget” – állítja a vádhatóság.
Az európai bíróság döntése azonban a bevallási kötelezettség elmulasztását kétségessé teszi.
