„Nem szórakozásra kell a pótlék, hanem a mindennapok túlélésére” – Civilek a családi pótlék duplázásáért küzdenek
A családi pótlék összege 12 éve nem változik, ezért a juttatás duplázása érdekében petíciót indított az Esély Labor Egyesület (ELE) Méltó Megélhetés Munkacsoportja (MMMCs). A kezdeményező civil szervezet szerint fontos lenne, hogy a gyermeknevelés többletköltségeihez érdemben hozzájáruljon, és a gyerekek stabilabb anyagi körülmények között nőhessenek fel. Úgy fogalmaztak, hogy a koronavírus-járvány okozta válságban ez még sürgetőbb. A 168 Órának nyilatkozó szakemberek szerint azokat is fenyegeti az elszegényedés, akiket korábban nem.
Udvarias Zita családsegítő, az MMMCs aktivistája azzal indokolta lapunknak kezdeményezésüket, hogy a 2008 óta változatlan összeggel szemben az infláció és a megélhetési költségek – különösen a koronavírus-járvány alatt – folyamatosan nőttek. A szociális munkás felháborítónak tartja, hogy a támogatás összegéhez a kormányzat hozzá sem nyúl.
– Pont a családi pótlék az, ami a gyerekeknek szóló juttatás, és mindenkinek egyformán jár. Azért söpri le a kabinet mindig az asztalról, mert szeretnék deklarálni, hogy ez munkaalapú társadalom, így mindig a munkához kapcsolódó juttatásokat részesítik előnyben. A gyerekek viszont nem tehetnek arról, hogy milyen családba születnek. Minden gyereknek járna a méltó megélhetés
– szögezte le.
Zuglóban dolgozik családsegítőként, a XIV. kerületben ingyenes étkezést biztosítanak a hátrányos helyzetű családoknak. Ennek azonban van egy összeghatára, az egy főre eső jövedelem a körülbelül 42 ezer forintot nem haladhatja meg.
Udvarias Zita mesélt egy fogyatékkal élő édesanyáról, aki két gyerekét neveli egyedül. A járadékok miatt körülbelül 150 ezer forintos bevételük van hármuknak, családi pótlékkal együtt. Így ők nem kapnak se rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, se ingyenes étkezést.
Hangsúlyozta, hogy a járvány miatt nagyon sok középosztálybeli család is igényelt ingyenes étkezést az önkormányzattól.
– Annak is el kell látnia a gyerekét, akinek megszűnt a munkája. A magasabb családi pótlék már sokat segítene, hogy ne kerüljenek ezek a családok olyan helyzetbe, hogy hónap közepén már nem tudják, mit egyenek
– állapította meg Udvarias Zita.
A G7 áprilisban arról írt, hogy a családi pótlék 2008 óta mára reálértéken 30 százalékkal ér kevesebbet az infláció miatt, mint akkor. Novák Katalin július elején a Mandinernek azzal indokolta, hogy évek óta változatlan a családi pótlék összege, hogy lényegesen több az alanyi jogon járó juttatás, mint korábban, hiszen minden gyermek ingyen kapja a tankönyveket, van ingyenes étkezés, működnek az Erzsébet-táborok.
– Ezek mind alanyi jogon járó juttatások, csak nem családi pótlékban, hanem tankönyvben, étkezésben, táborozásban, élményekben, lehetőségekben kifejezve
– nyilatkozta az államtitkár.
Udvarias Zita szerint ennek igen kevés köze van a valósághoz.
– Szociális munkásként, amikor élményekről hallok, szívesen elmesélném az államtitkárnak, hogy milyen helyzetben vannak most középosztálybeli családok is
– jegyezte meg.
A családi pótlék összege gyerekenként 2009. január 1-jétől a Magyar Államkincstár összesítése szerint:
- egy gyerekes család: 12 200 forint,
- egy gyerekes egyedülálló: 13 700 forint,
- két gyerekes család: 13 300 forint,
- két gyerekes egyedülálló: 14 800 forint,
- három vagy többgyerekes család: 16 000 forint,
- három vagy többgyerekes egyedülálló: 17 000 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén: 23 300 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén egyedülálló: 25 900 forint.
A Civil Kollégium Alapítvány kezdeményezésére az Esély Labor Egyesület nemrég online beszélgetést tartott a témáról. A beszélgetésben Váradi Balázs közgazdász, Juhász Eszter szociális munkás és Bogdán Zsoltné Nógrád megyei közösségszervező vett részt.
– A járványban mindenki megtapasztalja az élelmiszerárak emelkedését. Ebben a régióban, Nógrádban a közmunkának is örülnek, de most az is korlátozott számban elérhető. A gyárak átálltak arra, hogy részmunkaidőben alkalmazzák az embereket. Még a napi háromszori étkezést is nehéz így kihozni. Ezzel valamit kezdeni kell – közölte Bogdán Zsoltné.
Juhász Eszter a fővárosban dolgozik, ahol hasonló helyzetet tapasztal. A szórakoztatóipar, turizmus, vendéglátás leállt, amiben sokan dolgoznak a hátrányos helyzetű családok közül.
Juhász Eszter kormányzati szintről nem látott támogatást. Elmondása szerint az önkormányzatok próbálkoztak pénzbeli támogatással, maszk- és ételosztással, de jellemzőbb volt, hogy megerősödött a civil szervezetek közötti együttműködés: élelmiszert, eszközöket juttattak el a családokhoz, sok magánadományozó is megjelent.
– Egy átfogó megoldás kellett volna, mert ez csak tűzoltás volt – állapította meg.
Bogdán Zsoltné szerint is a civil szféra gyorsabban és ügyesebben reagált a helyzetre, mint a kormányzat.
– Hallhattuk, hogy amennyi munkát elvesz a járvány, annyit visszaadnak. Arról volt szó, hogy közmunka is több lesz, de látszik, hogy még ez sincs meg a településeken, miközben az önkormányzati büdzsék szinte üresek
– mondta. Hozzátette, hogy a térségükben azért vándorolnak emberek településről településre, hogy közmunkát tudjanak vállalni.
Váradi Balázs közgazdász elmondta, hogy míg a családi pótlék mindenkinek jár, a munkanélküli ellátás, vagy a települési támogatás nem ilyen.
– Nem feltétlenül a legigazságosabb megoldás, mert a milliomosok is kapnak belőle, de így legalább senki nem marad ki. Mivel mindenki kapja, politikailag stabil, nem változtatják választásról választásra. Nem kötik ahhoz, hogy például a családok karban tartják-e az udvart – magyarázta.
Hozzátette, hogy ez biztos jövedelem a kis keresetűeknek.
– 2010 óta a Fidesz-kormányok a családoknak adott támogatásokat más csatornákon adják: SZJA-kedvezményben, babakötvényben, ingatlan-kedvezményben. A legszegényebbek viszont ezeket nem tudják igénybe venni
– szögezte le.
Úgy véli, ezért a támogatási formák inkább felerősítik az egyenlőtlenségeket.
Váradi Balázs a 168 Óra érdeklődésére elmondta, hogy az idei évre még a 2019-es tervek szerint 304,8 milliárd forintot irányzott elő a kormányzat, amely a GDP 0,65 százaléka. Ha megdupláznák, az kerülne éves szinten 609,6 milliárdba, amely a GDP 1,3 százaléka lenne. A közgazdász álláspontja szerint ez sok pénz, de a duplázás nem kergetné csődbe az országot.
Képünk illusztrációJász Krisztina szociológus, az Esély Labor tagja a kampányt azzal indokolta, hogy a COVID-időszak tökéletesen megmutatta, hogy pénzre van szükségük a családoknak. Magyarországon pillanatok alatt 3,5 százalékról körülbelül 7-10 százalékra nőtt a munkanélküliség.
– A járványhelyzet korlátozza a közmunka lehetőségeket is, ráadásul csak 13–14 százalékát vezeti vissza az embereknek az elsődleges munkaerőpiacra a közmunkából. Nem igaz, hogy aki abban részt vesz, az nagy arányban visszatalál a normál foglalkoztatásba
– hívta fel a figyelmet.
Jász Krisztina is azt tapasztalta, hogy olyan családokban is megjelent az éhezés, ahol korábban az nem volt probléma, és a rendszer által kezeletlen problémák felerősödtek.
– A mélyszegénységben élő gyerekeket halmozottan érintette a veszélyhelyzet, a szülők még inkább magukra maradtak. Össztársadalmi szinten megugrott a családon belüli erőszak előfordulása, rengetegen ellátatlanul maradtak – sorolta.
Úgy véli, a családi pótlék duplázása gyors és hathatós segítség lenne.
A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezet elnöke, Köves Ferenc a 168 Órának azt nyilatkozta, hogy a családi pótlék komoly szociálpolitikai eszköz. Azt ugyanis a gyerek után közvetlenül készpénzben kapja a család. Úgy véli, a többi juttatás is fontos, de az nem rossz, ha egy család arra tud költeni, amire szeretne.
Köves Ferenc szerint a családokkal kapcsolatba kerülők egyértelműen cáfolják azt a kormányzati állítást, miszerint az állam annyi módon támogatja a családokat, hogy nincs szükség a pótlék emelésére.
Az otthonápolási díj emeléséért korábban a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület sikeres kampányt indított. A szervezet alapítója, Csordás Anett elmondta, hogy a sérült gyerekek esetében 23 ezer a családi pótlék, ennek a duplázása rengeteget jelentene. Egy súlyosan beteg gyereknél például gyógytornászra, speciális élelmiszerre van szükség, de erre nem jár támogatás. Emellett az utóbbi időben rengeteg gyógyszer kiesett a támogatott listából.
– Nem szórakozásra kell a pótlék, hanem a mindennapok túlélésére
– jelentette ki.
Volt olyan fogyatékossággal élő gyereket nevelő szülő, akinek a veszélyhelyzetben fizetés nélküli szabadságra kellett mennie, mert nem dolgozhatott home office-ban, iskola híján pedig nem tudta kire bízni gyerekét. Csordás Anett elmondása szerint kérték a kormánytól a plusz szabadságot az ilyen esetekre, de nem jártak sikerrel.
A digitális oktatás az SNI-s gyerekek családjára külön terhet rótt.
– Az online oktatás leginkább abból állt, hogy házi feladatokat küldtek a családoknak. A szinten tartás volt a cél, de ez sem sikerült, új anyagot nem lehetett venni, fejlesztőpedagógiai és gyógytorna foglalkozások pedig nem voltak
– mesélte.
Úgy látja, leginkább a civileknek köszönhető, hogy segítséget kaptak, és sokan mentek önkéntesnek. Egyesületük magánadományokat kapott, de egy bank is támogatta őket. Ezekből élelmiszert, tisztítószereket, gyógyszert vittek a családoknak négy megyében és Budapesten. A mai napig, mert a hatása még mindig tart, nem változott a helyzet.
Az ELE két hete nyílt levelet írt Orbán Viktor kormányfőnek, Kásler Miklós emberi erőforrások miniszternek, illetve az EMMI két államtitkárának, Novák Katalinnak és Fülöp Attilának a családi pótlék duplázását kérve. Cikkünk írásakor még várták a választ. Kérdéseinket mi is elküldtük a minisztériumnak. Ha választ kapunk, közzé tesszük.
Frissítés:
Cikkünk megjelenése után választ kaptunk az EMMI-től. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért változatlan 12 éve a családi pótlék, illetve tervezi-e annak emelését a kormány, és ha igen, az mikorra várható. Az alábbi választ kaptuk.
„A Fidesz-KDNP kormány számára fontos, hogy Magyarország családbarát hely legyen, ezért a gyermekek és a gyermeket nevelő családok támogatását a koronavírus-járvány okozta válságos idők ellenére is továbbra is teljes mértékben biztosítjuk. 2010 óta folyamatosan bővül a családtámogatások köre, a kormány ez idő alatt közel két és félszeresére emelte a családok támogatását, amely arányaiban egész Európában az egyik legmagasabb. A Fidesz-KDNP kormány által bevezetett családi adókedvezmény keretében pedig 2011 óta összesen mintegy 2.900 milliárd forint maradt a magyar családoknál. Visszaadtuk a hároméves GYES-t, bevezettük a GYED-Extrát és a Családi Otthonteremtési Kedvezményt. A tankönyvellátás ingyenessége teljes körűvé válik a 2020/2021. tanévtől, emellett egyre több gyermek vesz részt ingyenes étkeztetésben. A kormány csak az egy évvel ezelőtt indult Családvédelmi Akciótervvel mintegy 200 ezer családnak segített. A jövő évi költségvetésben pedig mintegy 2309 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar családok támogatására, ez több mint 81 milliárd forinttal magasabb, mint a 2020-as költségvetésben szereplő támogatások.”
