Civilharc – Bojkottálnak vagy perre mennek

2017. június 4. 18:15 - szerző: Pungor András

Nincs még közös álláspontjuk a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteknek arról, mit lépjenek az általuk diszkriminatívnak, megbélyegzőnek tartott fideszes törvényjavaslat ellen. A nem jogvédő munkát végző szervezetek attól félnek, hogy támogatásaikat, a lakosság szimpátiáját vesztik el, ha hangosan tiltakoznak. Vannak, akik úgy gondolják, ha a parlament június 13-án elfogadja a törvényt, akkor azt bojkottálni kell, csakhogy ezzel a létük kerülhet veszélybe. Ezért a szervezetek többsége most úgy látja: a kényszerű regisztráció után bírósághoz kell fordulni. A civilek a héten is tüntettek a készülő jogszabály ellen.

Bojkottálni kell a törvényt vagy a túlélés érdekében engedni a regisztrációs kényszernek, egyúttal viszont jogi fórumokhoz fordulni? Ezen gondolkodnak azok a hazai civilek, amelyeket érinthet a Fidesz külföldről támogatott szervezetekről szóló jogszabálytervezete. Emellett demonstrálnak és lobbiznak azért, hogy az előterjesztők visszavonják javaslatukat.

A törvényt, amelyről két hét múlva szavazhat az Országgyűlés, az érintettek diszkriminatívnak és megbélyegzőnek tartják. Az új szabály alapján az érintett alapítványoknak, egyesületeknek kötelező lesz 15 napon belül bejelenteni, ha legalább 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, és e tényt a honlapjukon, valamint a sajtóban is közöl­­niük kell. Bejelentésköteles támogatás az is, ha európai uniós pénzt nem magyar költségvetési szerven keresztül kap a civil szervezet. Ha az alapítvány vagy egyesület elmulasztja a bejelentést, bírságot szabhatnak ki rá, sőt a szervezet törlésére is sor kerülhet.

A jogszabály nem vonatkozik mindenkire, például sport- és vallási szervezetekre nem alkalmaznák. Sőt a kormányzati politikát nyíltan támogató, több száz millió forintnyi hazai közpénzzel kistafírozott CÖF-re sem. Érdekesség, hogy nem egy külföldi, akár Soros-pénzből is támogatott szervezet szintén kimaradt a tervezetből. Ilyen a törvény egyik fő kritikusa, a Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, mivel nem alapítványként vagy egyesületként, hanem közhasznú társaságként működik. Majtényi a Hír TV-ben viccesen meg is jegyezte, hogy a mellőzés miatt sértve érzi magát. Az alkotmányjogász arról is beszélt, hogy a civilek lehetséges reakciójaként a „kardozós változatot” részesítené előnyben, ami a Ceglédi Zoltán politikai elemző által felvetett bojkottelképzeléshez állhat közelebb.

Fotó: Bazánth Ivola

Ceglédi a HVG-ben azt írta: „A külföldről 7,2 millió forintnál több támogatást elnyerő szervezeteknek regisztrálniuk kell, magukat nyilvánosan is mindenhol külföldi ügynöknek nevezni (pedig nem azok), ahogy ezt onnantól a Fidesz által pénzelt és instruált álsajtó is teszi majd, göcögve, hogy hát hiszen magukról mondják, hogy ügynökök.” Ceglédi arra szólította fel a civileket, hogy ne regisztráljanak, inkább harcoljanak a törvény ellen. A civilek egy része viszont arra emlékeztet: ha a bojkottot választják, azzal saját létüket veszélyeztetik, hiszen végül törölni fogják a szervezetüket.

A kormánypárti beterjesztők indoklása szerint a civil szereplőket külföldi érdekcsoportok használhatják fel a maguk javára, „ennek gyakori eszközei a különböző jogcímeken juttatott támogatások”. A törvény ellenzői úgy vélik, a készülő magyar szabály orosz és izraeli mintát követ. Még ha e két ország helyzete és az általuk alkalmazott jogszabály nem azonos is, a magyar kormány valószínűleg tőlük is veszi a civilek korlátozásának mintáit.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke szerint nem lesz megbélyegző a civilekre vonatkozó új magyar jogszabály. Állítja: nincs szankciós jellege, csak segít világossá tenni, hogy ki kitől és milyen támogatásokhoz jut külföldről. A kormánypártok elhalasztották a törvény megszavazását, mondván, megvárják a Velencei Bizottság állásfoglalását, ami várhatóan június első felében érkezik meg. Nem mintha korábban a bizottsági állásfoglalás befolyásolta volna az Orbán-kormány álláspontját az Alaptörvény körüli vitákban. A civilek eközben neves közéleti szereplők, művészek, írók bevonásával kampányba kezdtek a törvény visszavonásáért, és több tüntetést is szerveztek.

Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország ideiglenes igazgatója szerint a civil szervezeteknek még nincs közös álláspontjuk arról, mit lépnek, ha elfogadja a parlament a törvényt.

– Nem egyszerű a helyzetünk. Ha a kormányzati zaklatás elől külföldre költöznénk, akkor nehezen tudnánk hazai feladatainkat, például a jogi segítségnyújtást elvégezni. Olvastam Ceglédi Zoltán cikkét, de az abban foglalt harcos kiállást nem könnyű megvalósítani – mondja Iván Júlia, hozzátéve: a regisztrálás megtagadása sem feltétlenül jó irány. Még bízik abban, hogy a parlamentnek benyújtott javaslat nem a végső szöveg, változtat rajta a törvényalkotó. A színfalak mögött ugyanis erőteljes az EU és az ENSZ, valamint a nagykövetségek felől érkező nyomás, hogy a kormány változtasson elképzelésén.
Megjegyezhetjük: a CEU-törvény kapcsán az utolsó pillanatban történt változtatás a tiltakozások ellenére vagy éppen azokra válaszul a további szigorítás volt.

Iván Júlia arról is beszél, hogy a civil társadalom nem egységes.

– A nem jogvédelemmel foglalkozó, de a javaslat által szintén érintett civil szervezetek – például a gyerektábor-szervezők – attól tartanak, hogy ha felszólalnak a tervezet ellen, elvesztik támogatásaikat és a lakosság szimpátiáját. Ceglédinek sem a civil szervezeteket kellene harcba hívnia, hanem a társadalmat kellene ráébresztenie arra, hogy ezek a szervezetek értük, velük dolgoznak, ezért az emberek nyilvánítsák ki, hogy szükség van a jogszabály által megtámadottak munkájára – mondja Iván Júlia.

Az Amnesty hazai vezetője szerint a civilek három-négy forgatókönyvet vizsgálnak, amelyek meghatározhatják a törvény elfogadása utáni cselekvést. A bojkott egyelőre kisebbségi álláspont, a többség inkább azon gondolkodna, van-e lehetőség, hogy a káros, diszkriminatív jogszabályt megtámadják hazai vagy nemzetközi jogi fórumokon. A cél közös: folytatni a munkát, szolgáltatni az ügyfeleknek, kiállni a kisebbségek, a jogaikban sértettek mellett.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója úgy véli: valószínűleg elfogadják júniusban a civiltörvényt, de nem zárható ki az sem, hogy még tovább, őszre halasztják. A végszavazás időpontját már háromszor módosították.

– Ha megszavazzák, új helyzet áll elő – mondja a TI vezetője. Szerinte a törvénytervezet stigmatizál, szembemegy az unió alapértékeivel. A jogszabálytervezetet vissza kell vonni, hiszen amellett hogy diszkriminatív, végre sem lehet hajtani.

– Globalizált világban nem könnyű megkülönböztetni a hazait a külfölditől. Szervezetünk legfőbb támogatója az Európai Unió, közvetlenül a brüsszeli intézményektől származik bevételünk több mint fele. Most ez külföldi támogatónak minősül, vagy sem? – kérdezi az ügyvezető igazgató. Elképzelhetőnek tartja, hogy lesznek módosítások a törvényen. A végleges szöveg ismeretében döntik el, milyen további lépéseket tesznek.

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója is lehetségesnek tartja, hogy a kormány figyelembe veszi az unió parlamentjének és más nemzetközi szervezeteknek az állásfoglalását, amelyek szerint vissza kell vonni a civilekről szóló törvényt. Ha az esetleges módosítások nem szüntetik meg a jogszabály diszkriminatív, véleménykorlátozó jellegét, akkor a civil szervezeteknek az összes létező jogi fórum segítségét kérniük kell. Ezzel Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is egyetért:

– Mindent megteszünk, hogy ne fogadják el a törvényt, ezért demonstrálunk, ezért juttattuk el álláspontunkat a Velencei Bizottsághoz és fordultunk mindenkihez, akinek hatása lehet a kormányra.