Boldog nélkül senki sem boldogulhatott – Pályázatkezelők és polgármesterek is a fideszes honatya szolgálatában

2020. április 20. 06:00 - szerző: Rajnai Attila

Boldog Istvánt körbekerítették a terhelő vallomások, ezért Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet ellenszavazat nélkül elfogadott az Országgyűlés. Az érintett nyilvános reakcióiban, valamint a nyomozás mechanizmusában sok a hasonlóság Mengyi Rolandéval, akit már jogerősen elítéltek korrupcióért. Ugyanis a Voldemort-ügyben sem fejtették fel a fantompályázatokat kiíró minisztériumi szálat, és a Boldog Istvánt érintő, csaknem egy éve tartó eljárásban sem látszik, hogy az ügyészség feszegetné az irányított közbeszerzésekkel elnyert pályázatokat kezelő területi államkincstárfiók szerepét.

„Az én lelkiismeretem tiszta, magam kértem a mentelmi jogom felfüggesztését, hogy az igaz-ságszolgáltatás előtt is tisztázhassam magam” – mondta a távirati irodának Boldog István fideszes országgyűlési képviselő, miután április elején a legfőbb ügyész indítványozta a mentelmi jogának felfüggesztését. Szinte szóról szóra ugyanezt nyilatkozta 2016-ban Voldemort nagyúr, alias Mengyi Roland kormánypárti képviselő is, mielőtt az ő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött a parlament. Az eljárásban mindvégig tagadta az ellene felhozott korrupciós vádat, és az indulatai még 2019 őszén, a jogerős – négyéves – börtönbüntetésének kihirdetésekor sem csillapodtak: az ítélet indoklása közben felháborodottan kiviharzott a tárgyalóteremből. Pedig Mengyi Roland esetében a pályázati pénzek lefölözése, valamint a visszaosztás kísérleti szakban maradt, mindezeket csak a szereplők egymást közti lehallgatott telefonbeszélgetései, valamint a vallomások bizonyították. Ilyen bizonyítékok most is rendelkezésre állnak, ám Boldog István esetében befejezett korrupcióról beszélhetünk, hiszen Polt Péter hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indítványozta a honatya mentelmi jogának felfüggesztését.

„A Központi Nyomozó Főügyészségen zajló eljárás adatai szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el. (…) Az eljárás adatai szerint Boldog István országgyűlési képviselő a cselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott” – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.

Boldog István és Orbán Viktor
Fotó: Facebook/Boldog István

Boldog István – a nagy tisztázás hevében – végül nem jelent meg április 6-án a parlament mentelmi bizottsága előtt, de írásban jelezte, hogy kéri mentelmi jogának felfüggesztését. A bizottságnak az Országgyűlés elnökéhez benyújtott határozati javaslata szerint Boldog István, Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú választókörzetének országgyűlési képviselője 2015-ben a választókerületében található települések egyes polgármestereit Kétpó Község Önkormányzatához hívta egy találkozóra. Ezen közeli bizalmasa, munkatársa és kabinetfőnöke társaságában – a polgármesterekkel külön tárgyalva – meghatározta, hogy az elkövetkezendő években az általuk képviselt települési önkormányzatok a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében rendelkezésre álló pénzkeretből mire, mekkora összegben pályázhatnak. Ám eredményt csak akkor remélhetnek, ha a polgármesterek az országgyűlési képviselő által meghatározott feltételeknek eleget tesznek. Boldog István a találkozó alkalmával nyilvánvalóvá tette, hogy a hivatali helyzetéből fakadóan befolyással bír a pályázatok elbírálására, és tudtukra adta, hogy a feltételeket majd a közvetítője útján fogja közölni, akinek „a szavait az ő szavaiként fogadják el”.

Mint arról már a múlt év decemberében a 168 Órában beszámoltunk, Boldog István egy sajátos hűbéri rendszert alakított ki a megyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok elosztása kapcsán.

Ezek a pályázatok megyei hatáskörbe tartoztak, és mivel az értékhatáruk nem érte el a 300 millió forintot, így gyorsítottan, mindössze öt ajánlat bekérésével kivitelezőt lehetett hirdetni. A kis önkormányzatok dolga csupán annyi volt, hogy a Boldog István „meghosszabbított kezének” számító kabinetfőnöke, F. Petra által preferált lebonyolítót kellett megbízniuk az irányított közbeszerzési eljárás lepapírozásával. A területi pályázatok nagy része végül két csókos vállalkozó cégénél landolt. A lebonyolítót, a kabinetfőnököt, a legtöbb kivitelezést nyerő cégek képviselőit, a múlt év végén le is tartóztatták.

Boldog „jobbkeze” és az egyik baráti vállalkozó azóta már házi őrizetbe került, nagy valószínűséggel nem akarták egyedül elvinni a balhét, és vallomást tettek. Nem hiába szerepel az ügyészségi iratokban már a fentieknél jóval részletesebb adatokra alapozott tényállás, miszerint: „2018 év végén, 2019 elején Boldog István kabinetfőnöke és egy vállalkozó találkozott az egyik közbeszerzési eljárás győztes cégének ügyvezetőjével, valamint Cserkeszőlő alpolgármesterével, amely találkozón közölték, hogy a cserkeszőlői beruházások nyertes kivitelezőinek jogtalan előnyként a kivitelezési költségek 10 százalékát kell részükre visszajuttatnia. Az érintettek a kért jogtalan előny átadásába beleegyeztek, majd 2019 májusában az előzetes egyeztetésnek megfelelően 10-10 millió forint készpénzt juttattak el jogtalan előnyként, amely átvett pénzből Boldog István, a kabinetfőnöke, valamint az egyik vállalkozó részesültek.”

F.P. beszédet mond egy rendezvénye, mögötte a fideszes politikus. (Forrás: Boldog István Facebook-oldala)

– Lefőtt a kávé – mondta az egyik kistelepülés polgármestere Boldog körzetében, hallván a választókerületi elnök mentelmi jogának felfüggesztését, de nem kívánt névvel nyilatkozni, akárcsak a többi települési elöljáró sem.

– Túl nagy itt most a csend, és jobb is ez így – mondta egy másik polgármester, majd kifejtette: mindenki tart a másiktól, és akiket eddig még nem hallgattak ki az ügyészek, attól félnek, magukkal ránthatja őket az ügy, pusztán azért, mert jóban voltak Boldog Istvánnal, és rá, valamint a kabinetfőnökére bízták az ügymenetet, így lett bölcsődéjük, kerékpárútjuk vagy más beruházásuk. Mások, akik nem a Boldog-féle utat választották, nem vagy alig kaptak fejlesztési pénzt.

Az egyik településvezető a 168 Órának elmesélte, hogy amikor elindultak a TOP-os pályázatok, akkor egy fiatal pályázatíró és közbeszerzési lebonyolító csapat járta az önkormányzatokat, komoly minisztériumi hátszéllel dicsekedtek, és garantálták a támogatások elnyerését. A legtöbbjükben felmerült, hogy mit fog ehhez szólni Boldog. Egyikük az ajánlotta, üljenek le hármasban, de Boldog nem ment el az egyik martfűi étterembe szervezett találkozóra, és már ez az eset is elég volt ahhoz, hogy az érintett település kiessen a körzeti honatya kegyeiből, és több pályázatukat is elutasítsák.

Jól szemlélteti, milyen befolyása volt Boldog Istvánnak a pályázatokra, hogy községe, Kétpó, ahol 1994 és 2014 között polgármester volt, túlnyerte magát a jelentősebb településekhez képest: ott volt a legnagyobb az egy főre jutó pályázati pénzösszeg. Ehhez viszont kellett a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóságának az asszisztálása is, hiszen pályázati ügyekben a térségi önkormányzatok velük voltak hivatali kapcsolatban. A kincstár elektronikus felületére kellett feltölteni a pályázati anyagot, annak költségvetését, a hiánypótlásokat. A területi igazgatóságtól kapták az értesítést az önkormányzatok, ha nyertek, és azt is, ha formai okokra vagy forráshiányra hivatkozva elutasították a pályázatukat.

Boldog kincstár feletti hatalmára egyetlen példa: az egyik polgármester kiesett a választókerületi elnök kegyeiből, a kincstár pedig nem sokra rá értesítette őket arról, hogy a pályázatuk nem nyert. Mintegy két év múlva kibékültek, erre a településvezető legnagyobb meglepetésére – mivel nem is fellebbeztek a korábbi elutasító döntés ellen – a kincstár megyei igazgatósága arról értesítette az önkormányzatot, hogy gratulálnak az elnyert pályázatukhoz. Vajon keresni fogja-e az ügyészség, hogy melyik állami alkalmazott asszisztált a kincstárnál Boldog István pályázati játszmáihoz?

Mengyi Roland büntetőügyéből kiindulva, nem valószínű, hiszen a félmilliárdos fantompályázatot kiíró felelős, aki annak idején a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumában segédkezett, nem lett meg, és Voldemort nagyúr sem árulta el a nevét.

– Túlzás lenne azt mondani, hogy Boldog István „kegye” nem került semmibe a nyertes önkormányzatoknak – mesélte egy másik polgármester. 2016-ban ugyanis Boldog kabinetfőnökének elnökletével a térségi kapcsolatok erősítésére, a pályázatok felkutatására, előkészítésére és azok koordinálására megalakult a Körös–Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület. A szervezetet támogatniuk kellett a térségi önkormányzatoknak. Az egyesület fő „produktuma” viszont a színes KöTi Mente Magazin megjelentetése volt. Ez lényegében Boldog István népszerűsítését szolgálta, a 2018-as választások idején pedig egyértelműen kampánylap lett belőle. Vajon az ügyészség vizsgálja-e majd, hogy ez esetben Boldog visszaélt-e a befolyásával, és mennyire volt törvényes a kampányának ilyen finanszírozása?

Egyelőre azonban nem kapkodja el a Központi Nyomozó Főügyészség az ügy felgöngyölítését. A mentelmi jogától megfosztott Boldogot nem zaklatták az ünnepek alatt, és – bűntársaival ellentétben – valószínűleg nem kell majd előzetes letartóztatásra sem számítania.