Áder János hivatala szerint megtarthatja érdemkeresztjét a bicskei gyermekotthon volt igazgatója, akit szexuális erőszak miatt jogerősen elítéltek

2019. szeptember 18. 07:30 - szerző: Bíró Veronika

Vásárhelyi Jánost gyermekek ellen folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak és szexuális visszaélés miatt ítélte el a bíróság. Díszpolgári címét talán visszavonják, de érdemkeresztjét a törvények közötti ellentmondás ellenére is megtarthatja. A Btk. szerint nem.

A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóját, Vásárhelyi Jánost jogerősen nyolc év fegyházra ítélte a Győri Ítélőtábla a gondozására bízott gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények miatt. Emellett nyolc évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A volt igazgató 2000-ben Bicske Város Díszpolgára címet, 2016-ban Magyar Bronz Érdemkeresztet kapott, Budapest pedig 2015-ben Bárczy István Díjjal ismerte el munkásságát. A 168 Óra az ítélet nyomán annak járt utána, hogy a jogerős ítélet fényében a volt igazgatótól visszavonják-e kitüntetéseit.

Amikor megkérdeztük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy kezdeményezi-e a hivatal Vásárhelyi János bronz érdemkeresztjének visszavonását, azt a választ kaptuk, hogy

„az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés f) pontja, illetve a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény alapján a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza Magyarország állami kitüntetéseit. A hatályos szabályozás alapján állami kitüntetés visszavonására nincs mód.”

Ez a válasz azonban törvényi ellentmondást rejteget. A 2011-es törvény, amely a kitüntetésekről is rendelkezik, valóban nem tér ki a kitüntetés visszavonására. 2008-ban egy módosítás nyomán ugyan belekerült az, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet, valamint a Nagy Imre Érdemrendet vissza kell vonni attól, aki arra érdemtelenné válik. Ezen az Orbán-kormány változtatott, így jelenleg annak ellenére nincs rendelkezés az állami kitüntetések visszavonásáról, hogy

a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 61. paragrafusában előírja, hogy közügyektől eltiltott személy nem kaphat belföldi kitüntetést. A közügyektől eltiltott az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, valamint címzetes rendfokozatát.

2016-ban a Népszava a Bayer Zsoltnak adott lovagkereszt kapcsán még arról számolt be, hogy az állami kitüntetés visszaadása és visszavonása a jelenlegi szabályozások értelmében nem lehetséges. A Jobbik abban az évben kezdeményezte, hogy módosítsák a rendeletet, hogy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltektől vissza lehessen venni a kitüntetést. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes viszont közölte, hogy a szabályozás alapvető szempontja, hogy az elismeréseket nem lehet visszavonni és nem lehet posztumusz odaítélni. A néhai KDNP-s politikus, Rubovszky György ezt 2011-ben, a törvény elfogadásakor azzal magyarázta, hogy az adminisztratív úton járható lehetőség parttalan vitákat eredményezhet.

Most a Köztársasági Elnöki Hivatalól megkérdeztük, hogyan lehet feloldani a törvények közötti ellentmondást. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Fotó: Bíró Veronika

Gál András, a bicskei ügy sértettjeinek a védője portálunknak azt mondta, hogy ennél súlyosabb, erkölcsbe ütköző bűncselekményt elképzelni sem nagyon lehet. Ezért nem kell, hogy törvénybe legyen foglalva, hogy a kitüntetést vissza kell vonni.

– Erkölcsi szempontból ennél elítélhetőbb bűncselekmény nincs. Az, hogy egy intézetigazgató tíz éven keresztül a rá bízott hátrányos helyzetű gyerekeket szexuálisan abuzálja, és aztán rendszerszinten megvesztegetéssel, kényszerítéssel megpróbálja a felelősségre vonást egyébként öt éven át sikeresen megúszni, annál erkölcsileg elítélhetőbb bűncselekmény nincsen

– jegyezte meg az ügyvéd.

Érdeklődtünk Bicske polgármesterénél, hogy a város kezdeményezi-e Vásárhelyi János díszpolgári címének visszavonását. Pálffy Károly azt válaszolta, hogy az önkormányzati rendelet értelmében a helyi kitüntetéseket és címeket az adományozásra jogosult bizottság javaslatára a képviselő-testület visszavonhatja, amennyiben az adományozott a kitüntetés vagy a cím viselésére méltatlanná vált. Méltatlan pedig az a személy, akivel szemben jogerős büntetőjogi felelősségre vonás történt. Ahhoz, hogy a képviselő-testület dönteni tudjon a cím visszavonásáról, a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla által már meghozott másodfokú, jogerős ítélet anonimizált példánya szükséges. Az önkormányzat felvette a kapcsolatot az Ítélőtáblával, jelenleg az ítéletet várják, ami alapján a képviselő-testület meghozhatja a döntését.

Cikkünk megjelenése előtt nem sokkal írtunk Tarlós István főpolgármesternek, hogy kezdeményezi-e a főváros a Vásárhelyi Jánosnak adományozott Bárczy István Díj visszavételét. Egyelőre várjuk a választ.

Vásárhelyi János 2016. augusztus 20. alkalmából kapott bronzkeresztet, Balog Zoltán, akkori emberi erőforrások miniszterének javaslatára. A tárcavezető Bátori Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) akkori főigazgatójának javaslatát fogadta el. Az első nyomozás 2011-ben indult Vásárhelyi János ellen, de ezután a gyerekek és a dolgozók jelzései ellenére az igazgató még öt évig folytathatta tevékenységét.

Kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az SZGYF-nek is. Kíváncsiak voltunk, kezdeményezik-e a díj visszavonását, kivizsgálták-e már a gyermekotthonban történt visszaéléseket, és mikor, milyen megállapításokkal zárult a vizsgálat, a 2016-os feljelentést követő fenntartói vizsgálatról ugyanis a mai napig nincs információ. Megkérdeztük azt is, hogyan ellenőrizték az ügyben tett ombudsmani javaslatok végrehajtását, kit és milyen módon vontak felelősségre, illetve milyen garanciákat vezetnek be azért, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. Választ egyelőre sem az Emmitől, sem az SZGYF-től nem kaptunk.