Balett és színház-pedagógia – A szegedi kulturális pezsgés színtere

2019. május 16. 09:30

A negyvenéves Barnák László, az ország egyik legfiatalabb színházigazgatója, 2006-ban végezte el a színművészeti egyetem színész szakát Jordán Tamás és Lukáts Andor osztályában. Tíz éve tagja a Szegedi Nemzeti Színháznak, nem csak játszott, rendezett is itt. Emellett a színházszervezés és menedzselés is érdekelte. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen művészetmenedzsmentet tanult, színháztudományi szakot végzett a Károli Gáspár egyetemen, a Budapesti Metropolitan Egyetemen pedig stratégiai marketinget. Horgas Ádám rendezővel tavaly sikeresen pályázták meg a Szegedi Nemzeti Színház vezetését. Horgas jelenleg a színház drámai tagozatát vezeti, Barnák pedig főigazgatóként irányítja a közel háromszáz fős társulatot.

A szegedi színház nagyszínpada a harmadik legnagyobb az országban, az épület 135 éves, 32 éve volt felújítva. Ez sem akadálya azonban annak, hogy a repertoár megújításával és korszerű színpadi látvánnyal még több fiatalt vonzzanak ide. A 2018–19-es évadban eddig 1300 bérlettel többet értékesítettek, és főleg az általános iskola felső tagozatos diákjai felé sikerült nyitniuk. Gyerekeknek és középiskolásoknak eddig is volt kínálat, de a 11–15 éves korosztályt kevésbé sikerült megszólítani. A fiatal célközönségnek színház-pedagógiai foglalkozásokat is tartottak a Valahol Európában, a Bezerédi Zoltán rendezte Tóték vagy a Horgas Ádám rendezte Szentivánéji álom kapcsán.

Fotó: Merész Márton

Szintén a diákoknak indítottak drámacsoportos foglalkozásokat a színházban. Szeretnék a színházukat minél nyitottabbá tenni, ezért például osztálytermekben is játszanak. A Szegedi Nemzeti Színháznak operatagozata és tánckara is van, a nemzetközi hírű Szegedi Kortárs Balett is az intézményhez tartozik. A színházi törvény szerint három opera- vagy táncbemutatót kellene tartaniuk, ők azonban a 2018–19-es évadban három operát és két kortárs balettet mutattak be. Más nemzeti színházakhoz viszonyítva is kiemelkedő ez a szám. Céljuk, hogy a színház presztízsét javítsák, ezt fejezi ki „A nap fénypontja” szlogenjük. Újraértelmezik a nemzeti jelzőt is: játszanak klasszikus magyar és külföldi darabokat új köntösben, megszervezik a határon túli magyar színházak fesztiválját, de nagyon fontosnak tartják, hogy minél több kortárs magyar művet is láthasson a szegedi közönség. Például itt volt Závada Pál Az utolsó üzlet című drámájának ősbemutatója, amely a Weiss Manfréd család történetét és tragédiáját dolgozta fel. A drámát Lukáts Andor rendezte. Jön Alföldi Róbert is, és a Molière, avagy az álszentek összeesküvése című darabot viszi színre. Még az idei évadban meglesz az előbemutató, és szeptembertől játsszák folyamatosan az előadást.

Szeged egyetemi város is, a kulturális és szellemi pezsgés teszi igazán izgalmas, élhető hellyé. A nemzeti a Thealterrel közösen elindította a HétFü (Hétfői Független) programsorozatot, ebben minden hónap hétfőjén meghívnak egy-egy független színházi produkciót.

Viszont a szegedi nemzetit is érinti, hogy megszüntették a színházaknak járó taót. Barnák László azt mondja, az ő esetükben ez idén 130 millió forint lett volna. Az új előírások szerint a színházak a központi forrásból kaphatják a tao helyett a támogatásukat, és az Emberi Erőforrások Minisztériumához kell pályázniuk. A Szegedi Nemzeti Színház a tao összegénél jóval kevesebbre, csupán 95 millió forintra kapott ígéretet a minisztériumtól. Emiatt valószínűleg kevesebb bemutatót tudnak tartani. Így viszont egy-egy sikeres előadást tovább játszanak majd, és még több néző láthatja a sikerdarabokat.

 

Cikkünk szponzorált tartalom, lapunk május 26-i Szeged-mellékletének a része.