Bakondi: A kormány nem fogadja el az EU-bíróság ítéletét arról, hogy biztosítani kell a menekültek belépését az országba

A kormány nem fogadja el az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának tranzitzónákról hozott ítéletét, és vizsgálja, hogy azok működtetése ütközik-e a magyar alkotmánnyal - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kedden az M1 aktuális csatornán.

Bakondi György szerint a tranzitzóna jól működő, bevált határőrizeti elem, amelynek lebontása csökkentené a határkerítés visszatartó erejét, és akár a 2015-ös migrációs válsághoz hasonló helyzetet okozna - írta az MTI. 

A belbiztonsági főtanácsadó úgy látja, hogy

a kijárási korlátozások feloldásával jelentős aktivizálódás tapasztalható a fő migrációs útvonalakon.

Ha pedig Törökország ismét megnyitja határait a migránsok előtt, tovább nőhet a balkáni útvonalon tartózkodók száma, és a görög-török határon is súlyos konfrontációkra lehet számítani - mondta.

Bakondi György

Az illegális bevándorlók jelenleg nemcsak a belbiztonságra, hanem a közegészségügyre is veszélyt jelentenek, mert nem tudni, hogy a balkáni útvonalon tartózkodó 130 ezer emberből hányan fertőződtek meg koronavírussal - vélekedett. Bakondi a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta: a kormány ragaszkodik a határvédelem elemeihez, mert azok garantálják a belbiztonság stabilitását. Magyarország ezért minden jogi lehetőséget megragad, hogy a tranzitzónákról szóló bírósági ítéletet felülvizsgáltassa - hangsúlyozta.

A kormány értelmezése szerint az EU veszélyezteti a tagországok jogát, hogy saját hatáskörben bírálják el a menedékkérelmet. Az Európai Unió Bírósága  azonban nem is vitatja ezt a jogot:

márciusban azt mondta ki, hogy a kérelmeket meg kell vizsgálni, nem utasíthatók el azon az alapon, hogy a kormány álláspontja szerint a kérelmezők már biztonságos tranzitországon keresztül jöttek, ahogyan ez most a gyakorlatban történik. 

A múlt héten pedig azt mondta ki ítéletében, hogy a tranzitzóna intézménye

egyrészt őrizetnek minősül, másrészt 28 nap elteltével senki sem lehet ott fogva tartani, biztosítani kell a belépést számukra Magyarországra, sőt, gondoskodni kell elhelyezésükről is

- amíg a hatóságok el nem bírálják a kérelmet. Nincs szó tehát kötelező befogadásról, csupán arról, hogy a kérelmet érdemben meg kell vizsgálni.

Igaz, már a kérelmek formális befogadását is igyekszik a minimálisra szorítani a kormány, ami összefüggésben állhat az Európai Unió Bíróságának tavalyi döntésével, amelyre egy orosz menedékkérő ügye nyomán került sor: a kormány ugyanis 2015-ben lényegében elvette a magyar bíróságoktól a jogot, hogy vitás esetben kimondhassák a végső szót egy menedékkérelemről - az utóbbi öt évben csupán újra és újra visszautalhatták a többször átnevezett, végül a bevándorlás és az állampolgár szavaktól is megfosztott, jelenleg Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság néven működő hatósághoz az ügyeket, amennyiben az elutasítást nem találta megalapozottnak - mutat rá az Index.

Tavaly végül a pécsi bíróság fordult az Európai Unió Bíróságához, megunva a rendszerbe kódolt hatósági pingpongot. A luxemburgi székhelyű bíróság kimondta: az bíróságoknak jogukban áll menekültstátuszt adni a menedékkérőnek, ha az elutasítást megalapozatlannak találta.