Az Orbán-kormány kedvenc egyeteme még nem biztos, hogy pályázik az MTA-val szemben

2019. február 12. 10:35 - szerző: Bíró Veronika

Elképzelhető, hogy a Palkovics László miniszter által gründolt új finanszírozási rendszernek szóló kritikáról van szó.

A 168 Óra úgy értesült, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egyik tanszékén leállították, hogy pályázzanak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) számára kötelezően kiírt témakiírásokra, vagyis a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program pályázati kiírására.

Ez utóbbi az az új, Palkovics László innovációs miniszter által elindított finanszírozási rendszer, amelyben az MTA-nak, pontosabban a kutatóintézeteinek is pályázniuk kell azokra az állami forrásokra, amelyeket a kormány elvett tőlük.

Vagyis az Akadémiának például olyan egyetemekkel kellene versenyeznie a pénzért, mint az NKE. Éppen ezért érdekes, hogy egy birtokunkba került levél szerint a Rendészettörténeti Tanszéken arról értesítették a dolgozókat, hogy a pályázatra már nem lehet jelentkezni, ezért senki ne dolgozzon feleslegesen a tervezeten. Csakhogy a pályázati kiírások közzétételekor mindenki azt gondolta, hogy az NKE lehet az egyik kedvezményezettje az új rendszernek, amely a bőséges állami támogatás mellé így plusz forrásokra is pályázhat.

Azonban két dolgot is jelenthet az NKE pályázatának leállítása. Egyrészt azt, hogy egy új intézetet hoz létre a kormány az NKE-n belül – ahova az MTA kutatóintézeteinek egy részét is csatolják –, ezért nincs szükségük ezekre a forrásokra, tehát máshogy kapják meg a szükséges költségeket.

Vagy pedig a döntés az egész pályázati rendszernek, közvetve pedig Palkovics Lászlónak szóló implicit kritikát jelent, amely pont attól az intézménytől érkezik, ami nagyon jó politikai kapcsolatokkal rendelkezik.

A kérdéseinkre az NKE által küldött válaszok szerint a döntés nem csak egy tanszékre vonatkozott. Azt írták, hogy

a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenleg tanulmányozza a pályázati kiírást. A pályázaton való esetleges indulásról az egyetem vezetése a későbbiekben hoz döntést, az intézményen belül működő egyes szakmai műhelyek, tanszékek szakmai álláspontja és kutatási elképzelései alapján.

Arról egyelőre nincs konkrét információ, hogy mi a döntés oka, forrásaink is csak találgattak. A tanszéki üzenet ugyanis határozottan leállította a pályázatok előkészítését, míg az egyetem válasza azt jelzi, hogy még nem született végleges döntés.

Amint arról a 168 Óra elsőként beszámolt, a Professzorok Batthyány Köre egy tagján keresztül Palkovics László megüzente az MTA-nak, hogy elhivatott az Akadémia átalakítása mellett, és a tervek szerint leválasztja a kutatóhálózatot az MTA-ról, előzetes ígéreteivel ellentétben. Az intézetek egy részét elcsatolják – lehetséges befogadó intézményként az NKE neve is felmerült –, egy részét megszüntetik, az MTA pedig megmarad köztestületnek.

Palkovics László és Lovász László
Fotó: Magyar Tudományos Akadémia/Szigeti Tamás

Január 31-én jelentek meg az NKFIH honlapján a pályázati felhívások, a témakiírásokra nem csak az akadémiai intézetek, hanem felsőoktatási intézmények és egyéb állami kutatóintézetek is jelentkezhetnek. Az MTA részére kötelező az indulás, máshogy nem jut hozzá alaptámogatásához. Palkovics László informális üzenete szerint pedig amennyiben a Lovász László elnök vezette Akadémia intézetei nem indulnak a kiírásokon, akkor a teljes akadémiai törvényt módosítják, nem csak a finanszírozási fejezetet.

A tavaly júliusi törvénymódosítás ugyanis csak az MTA állami támogatásainak felügyeletére vonatkozott, azokat a forrásokat, 28 milliárd forintot az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá vonta. A kutatóhálózat működtetése és a szakmai felügyelet maradt egyelőre az MTA hatáskörében. A költségvetési törvény szerint 20 milliárd forintot a tárcának át kellene utalnia az MTA részére, de ezt a pénzt Palkovicsék jelenleg visszatartják.

Januárban jelentette be Palkovics László, hogy már áprilistól projektalapú működésre állnak át az MTA intézetei, és az akadémiának minden költségére pályáznia kell, vagyis a kutatási projekteken kívül a rezsire és a fizetésekre is.  Olyan intézményekkel szemben, amelyek viszont kapnak alaptámogatást, tehát jobb feltételekkel indulnak a pályázatokon. Az már most borítékolható, hogy az Akadémián elkerülhetetlen a leépítés.