Az Orbán-kormány egy alapítványon keresztül tenne rá a kezét az MTA vagyonára, az akadémiai munkatársaktól elvennék a közalkalmazotti státuszt
Február 13-án összeült az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia képviselete, ahol a minisztérium delegációja felvázolta, hogy az MTA kutatóhálózatát és vagyonát elvennék az intézménytől, és azt egy alapítványba szerveznék ki. Szerkesztőségünk birtokába jutott a jegyzőkönyv.
Ebből az derül ki, hogy a minisztérium tervei szerint a Corvinus Egyetem mintájára egy alapítványba szervezik át az MTA kutatóhálózatát a vagyonnal együtt, a közalkalmazottak pedig elveszítik jelenlegi közalkalmazotti státuszukat.
A minisztériumot Pavlik Lívia miniszteri biztos, Bogdán Tibor, az Igazságügyi minisztérium főtanácsadója és a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda munkatársa, illetve Czermann János, a Gál és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa képviselte. Az MTA Elnökségéről Török Ádám főtitkár tárgyalt.
Egy nappal korábban akadémiai dolgozók élőláncot alkotva tiltakoztak az MTA szétszabdalása ellen. Az MTA elnöksége aznap döntötte el, hogy csak akkor pályáznak a kutatóintézetek a Palkovics László vezette ITM által előírt témakiírásokra, ha a minisztérium írásos garanciát ad Lovász Lászlóéknak, hogy az MTA megkapja a törvényben garantált, jelenleg visszatartott alaptámogatását. Amint azt portálunk elsőként megírta, Palkovics László a Professzorok Batthyány Körén keresztül megüzente Lovász Lászlónak, hogy elkötelezett az MTA átalakítását illetően, és a kutatóhálózatot elveszi az MTA-tól. A PBK később egy kompromisszumos megoldásként ajánlotta, hogy a kutatóintézeteket egy alapítványba szervezzék, ezzel egyben tartható lenne a hálózat. Vagyis az MTA mindenképpen elveszítené a kutatóintézeteket, és vagyona nagy részét.
Szerdán a miniszteri biztos elmondta, hogy a találkozót Palkovics László megbízásából szervezték azzal a céllal, hogy felvázolják az „új, kedvező gazdálkodási formát, a vagyonkezelő alapítványt (trust)”. Annak a mintájára, ahogyan a Corvinus Egyetem 2019. július 1-jétől működni fog.
Bogdán Tibor szerint azért volt szükség a vagyongazdálkodásra alkalmas, megkötöttségektől mentes, angol és német jogrendben alkalmazott modell átvételére, mert a 2013. évi Ptk. nem sokat változtatott alapítványi szabályozás „archaikus” formáján, sok megkötést tartalmaz, és vagyonkezelésre, gazdálkodásra mérsékelten alkalmas.
Bogdán elmondása szerint az új szervezeti felépítés közelebb áll a gazdasági társaságokhoz, megjelenik a felügyelő bizottság, a kötelező könyvvizsgálat, a garanciális szabályok sokasága, de felold egy sor kötöttséget a Ptk.-ból. Előnye, hogy rugalmas, az alapító okirat kötöttségek nélkül, egyedi esetre testre szabható, a legkülönbözőbb célokat szolgálhatja. Bogdán Tibor azt is elmondta, hogy az alapítvány, mint elkülönült tulajdon, alkotmányos védelem alatt áll, az alapító részére sem ad lehetőséget a megszüntetésre. Lehetőség van viszont határozott időre létrehozni alapítványt. Ez csak abban az esetben szüntethető meg, ha meghiúsul az alapítói cél, okafogyottá válik, de közérdekű alapítványt az alapítói akarat változása miatt sem lehet megszüntetni. Ha később egy jogszabály megszünteti, akkor az az alkotmány szabályai szerinti államosításnak minősíthető. Hozzátette, hogy ezt jogszerűen nem lehet a mai ismeretek szerint. (Ezzel a lépéssel egyébként az MTA vagyona a magyar állam tulajdonába kerülne.)
Elhangzott az is, hogy az alapító megteheti, hogy minden jogkört átruház a kuratóriumra, beleértve az alapítvány testületeinek kinevezési jogosítványait is, és hogy létrehozás után az alapítvány tevékenysége a fenntartótól függetlenné válik. Azt mi tesszük hozzá, hogy az elmúlt hónapok feszült vitáját és félremagyarázásait tekintve erre vajmi kevés esély látszik.
Arra a kérdésre, hogy a közalkalmazottak státuszával mi történik az új szervezeti struktúrában, Pavlik Lívia azt felelte, hogy a dolgozók jogviszonya munkaviszonnyá alakul át, a vezetőké is.
Emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy az MTA ötezer főt foglalkoztat, ebből körülbelül háromezren kutatók.
Bogdán Tibor a konstrukció flexibilitását hangsúlyozta. Tisztában van azzal, hogy az MTA-nak jelentős az ingatlanvagyona, véleménye szerint az ezzel való gazdálkodás lehet, hogy racionálisabb lenne más keretek között.
A főtitkár megjegyezte, hogy a Corvinushoz képest jelentős az a különbség, hogy az egyetem kap egy jelentős részvénycsomagot. A miniszteri biztos erre azt felelte, hogy az alapítvány nyitott, ahhoz csatlakozhat egy kockázati tőkebefektető, illetve bárki más is.
A jegyzőkönyv szerint az MTA képviselete nem lelkesedhetett túlságosan. Török Ádám közölte, hogy a minisztérium gondolkodását egyelőre nem látni, és össze kell hasonlítaniuk a köztestületi modellt a felvázoltakkal.
