Az Orbán-kormány a végső leszámolásra készül a sajtószabadsággal, ősztől kamarába kényszerítenék és korlátoznák az újságírókat

2018. január 27. 09:00 - szerző: Biró Marianna

A sajtó megmaradt autonómiája lehet az április 8-i választás tétje. Ha a Fidesz-KDNP kétharmadot szerez, vége.

A tervek szerint még az idén ősszel, de a legkésőbb 2019 tavaszáig létrejönne egy olyan újságírói kamara, amely az érdekvédelem mellett számos kötelezettséget is előírhatna az újságíróknak és a laptulajdonosoknak – értesült a Népszava. Az elképzelés szerint a kamarába nem lenne kötelező belépni, ám a tagoknak olyan előnyök járnának, amelyek miatt – mint ahogyan forrásaik fogalmaztak – minden újságíró „szeretne” majd taggá válni.

Fotó: Szatmári Károly

A lap forrásai hangsúlyozták, hogy egyelőre rendkívül képlékeny tervről van szó, amelynek több eleme sem tisztázott meg. Azt is kiemelték, hogy elsősorban az érdekvédelem lenne a cél, ezért „a szakma megosztottsága és kiszolgáltatottsága miatt” olyan törvényjavaslatokat kezdeményeznének, amelyek – állításuk szerint - javítanák az újságírók helyzetét.

Az elképzelések között szerepel, hogy csak olyan kiadó nevezhetné magát országos médiumnak, amely tagja a kamarának, elfogadja a szervezet etikai és szakmai előírásait, valamint vállalja, hogy csak kamarai tag újságírókat alkalmaz.

Az újságírók csak bejelentve – tehát nem külsősként – dolgozhatnának és egy adott bérszintnél nem kereshetnének kevesebbet. Az is felmerült, hogy a kamaratagok - más nyugat-európai országokhoz hasonlóan - nyugdíjkedvezményt vagy akár kedvezményes utazási lehetőséget kapjanak.

Ahhoz, hogy valaki kamarataggá váljon meg kellene felelnie több elvárásnak is, így például előírhatnák, hogy csak bizonyos képzettség vagy tapasztalat megléte esetén léphet be valaki, és el kellene fogadnia a szakmai és etikai szabályokat. A legfontosabb érv a tagság mellett természetesen az lenne, hogy licensz nélkül nem lehetne a nagy médiumoknál dolgozni. „Fel akarunk lépni az ellen, hogy a kiadók fillérekért alkalmazzák az újságírókat, valamint, hogy megfelelő képességek hiányában dolgozzon valaki ebben a szakmában" – fogalmazott az egyik forrás.

A kiadókat akár adókedvezménnyel, vagy különadó kivetésével késztetnék arra, hogy elfogadják a kamara szabályait.

A Népszava úgy tudja, hogy a szabályozás nem vonatkozna a kisebb médiumokra, tehát továbbra is lehetne blogokat, de akár nagyobb újságokat is működtetni kamarai tagság nélkül. A különbség az lenne, hogy a nagyobb újságok más minősítéssel rendelkeznének. „Az olvasó tudná, hogy milyen lappal van dolga” – állítják.

Szöllősi György

Az elképzelés egyik „katalizátora” Szöllősi György, Orbán Viktor deklaráltan kedvenc lapjának, a Nemzeti Sportnak a főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke lehet, aki korábban a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója is volt.

Szöllősi a Népszava megkeresésére annyit megerősített, hogy egy ideje tárgyalnak már ezekről a tervekről, ám állítása szerint egyelőre semmilyen konkrét javaslat nem fogalmazódott meg. Úgy vélte, a külföldi laptulajdonosok az utóbbi években visszaéltek a helyzetükkel, ezért elengedhetetlen, hogy a szakma összefogjon. Megjegyezte, hogy nem politika által vezérelt ez az elképzelés, az érdekvédelem, valamint a szakmabeli viszonyok rendezése a céljuk.

Az újságírói kamara ötlete már tavaly is felmerült, még a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) 2017-es tisztújítása előtt. Akkor azonban még hozzájárulhatott a tervek jegeléséhez, hogy még nagy figyelem hárult a magyar sajtópiacra a 2016 október 8-án nyilvánvalóan politikai okokból bezárt Népszabadság miatt. Néhány hónapja viszont újra elővették a terveket és

a következő hetekben a Magyar Sportújságírók Szövetségének, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének, valamint a Protestáns Újságírók Szövetségének részvételével ismét asztalhoz ülnek, hogy kidolgozzák a részleteket.

Az ígéret szerint a többi sajtóval foglalkozó szervezet szintén meghívást kap majd a tárgyalásra, ám ezen az ülésen legfeljebb egy tanulmány elkészítésében állapodhatnak meg, megvizsgálnák ugyanis a nemzetközi tapasztalatokat is. A lapnak a háromezer magyar újságírót tagjai közt számláló MÚOSZ elnöke, Hargitai Miklós (a Népszava szerkesztője – a szerk.) azt mondta: nem kényszertagságon alapuló, kormányzati kézi vezérléssel működtetett sajtókamarára van szükség, hanem arra, hogy az Orbán-kormány és a kormányközeli média hajlandó legyen tiszteletben tartani a magyar alkotmányt, a hazai és az európai sajtójog előírásait, tudomásul véve, hogy a közhatalmat gyakorló politikusok beszámolással tartoznak az állampolgároknak illetve a teljes sajtó képviselőinek. Egyúttal felhívta az Orbán-kormány figyelmét arra is, hogy a hatályos médiatörvény egyik előírására: „Magyarországon a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők."

Bármilyen új, a fenti alapelv érvényesülését szűkítő szabályozás bevezetéséhez sarkalatos törvényt kell módosítani, amihez a kormányoldalnak jelenleg nincs kellő parlamenti súlya.

„Ezúton is kérjük a sajtószabadságot fontosnak érző pártokat, ne legyenek partnerek semmilyen, a sajtószabadságot tovább korlátozó törvénymódosítás elfogadásában" – fogalmazott Hargitai.

Kísért a múlt

A Népszava azt is felidézte: a Sajtókamara létrehozásáról annak idején az Imrédy-kormány intézkedett 1938 augusztusában. A kamara – és vele együtt a színészek és a filmművészek hasonló egylete is – az első zsidótörvény szellemében és hatására jött létre: miközben meghatározták, hogy a sajtóban újságíróként, illetve szerkesztőként csak kamarai tagok dolgozhatnak, azt is leszögezték, hogy húsz százalék lehet közöttük a zsidók aránya. A kamara hamarosan a miniszterelnöki sajtóiroda felügyelete alá került, 1939-ben pedig Kolosváry-Borcsa Mihály elnök már hat százalékra korlátozta a zsidó tagok arányát. A kamara felállításával párhuzamosan a Belügyminisztérium felülvizsgálta a lapengedélyeket is, ami számos újság azonnali megszűnéséhez vezetett.