„Az nem megy, hogy mindent finanszírozunk” – mondta Palkovics László a Magyar Narancsnak az MTA-vitáról

2018. szeptember 20. 11:30 - szerző: 168 Óra

A Magyar Narancs a csütörtöki számában interjút közöl Palkovics László miniszterrel a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) folytatott tárgyalások állásáról és a részmegállapodás jelentéséről, ennek ajánlójából pedig kiderül például, hogy a miniszter szerint annyi ideje van az Akadémiának az intézményhálózat átvilágítására, amennyit csak akar. Idézet a beszélgetésből: 

Palkovics László (PL): Világítsák át, értékeljék és tegyenek javaslatot. Abban is megállapodtunk Lovász elnök úrral, hogy létrehozunk egy kétszer hétfős, paritásos testületet, a Kutatóintézeti Tudományos Tanácsot (KTT), ahol majd meghozzák az átvilágítás után szükséges döntéseket. Ide a tagok felét az ITM, a másik felét az Akadémia delegálja.

Magyar Narancs (MN): Mi szükség van erre a kétszer hétfős testületre, ha – mint mondta – az Akadémia maga dönthet az intézeteiről, és ma is létezik az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa?

PL: Ezt a tanácsot bővítenénk ki hét taggal, akiket a minisztérium, azaz a magyar kormány delegál. Az MTA közpénzt költ el, ezt valahogyan kontrollálni kell a kormány oldaláról. Ezt a testületet egyébként az MTA javasolta. Az is az Akadémia levelében szerepelt, hogy jöjjön létre egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) a teljes kutatásfinanszírozás koordinálására, ezt szintén beépítettük a javaslatba (a Magyar Narancs által megismert dokumentum szerint az NTT tagjait és elnökét a miniszterelnök nevezné ki – a szerk.). Érhetetlen, hogy mindezek után azt mondják, hogy az Akadémia elnöke egy más célra szolgáló prezentációt kapott meg.

(...)

MN: Ha az MTA fenntartana egy intézetet, de a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács ezzel nem ért egyet, mondhatja, hogy akkor nem finanszírozza?

PL: Abszolút. A teljesítőképességünknek van egy határa, az nem megy, hogy mindent finanszírozunk. Kiválósági rendszert nyilvánvalóan működtetnünk kell, az is triviális, hogy tématerületi kutatási rendszerre szükség van. Azt, hogy akar-e ez az NTT intézeti alaptámogatási rendszert működtetni, majd eldönti. Egyelőre még létre sem jött.

(...)

MN: Hogyan folytatódik most az egyeztetés az MTA-val?

PL: Menetrend szerint. Nekünk lesz egy előterjesztésünk az innovációs törvény módosításáról, amit a kormány el fog fogadni. Az MTA feladata is egyértelmű: van egy technikai munkacsoportunk, amely részben értelmezi az eddigi elképzeléseket, részben javaslatokat tesz az új rendszer működtetésére. Nekem mindegy, az Akadémia milyen gyorsan csinálja ezt, de a bizonytalanság a kutatásnak nem jó, és szerintem az egésszel két hónap alatt végezni lehet. Ha megkérdezi az akadémikusokat, ott is erősen megoszlanak a vélemények az intézethálózat finanszírozásával kapcsolatban.

– Egyvalami fontos: Széchenyi István annak idején sem kutatóintézetekről nem beszélt, sem arról, hogy az akadémiának aktuálpolitizálnia kellene

– fejtegeti az interjúban Palkovics.

Mint megírtuk, miután az Orbán-kormány háborút hirdetett az akadémikusok ellen, a 2019-es költségvetésben a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fejezete alá került az MTA kutatóintézeteit finanszírozó 20,1 milliárd forint. Az akadémiai kutatóintézetek sorsa azóta bizonytalan.  Beszámoltunk arról is, hogy a múlt héten az MTA vezetése először azt közölte, nem tárgyal tovább a minisztériummal, majd péntekre mégis részleges megállapodást kötöttek, mely szerint az intézményhálózat átalakítására csak egy átvilágítás után kerülhet sor, amit az MTA saját hatáskörben végezhet.